Hasegawa Kazuma Tenshi annyit jelent hogy a halál fekete angyala.Tsuroki egy olyan szellem, aki démonokat küld áldozataira,ezek megszállják a testet és megölik,méghozzá úgy hogy kiszívják az erejét a szellemeknek.Ezekután az erő a vezérbe Tsurokiba száll vissza.Ám ezt az erejét nem ismertem, Hasegawa a legerősebb démon Tsuroki csapatából...de engem nem ez aggasztott a legjobban.

-Midoroi te ugyanolyan ostoba voltál ,mint a többi szellem aki azt hitte elintézhet.Azt akit belédküldtem sosem győzödle,,,pár perc és ithagyod ezt a világot....Ha-ha-ha-ha-kacagott Tsuroki.Sesshoumaru csak egyszerüen elsétált,de érezhető volt az irántam való gyűlölete.

-Nővérem!!!!

-I...I..Inu..Inuya..

-Útállak!!!!!!Gyűlöllek!!!!!Bárcsak ne simertelek volna meg!!!!!

Ezek szavak hallatán nagyon meglepődtem.

-Inuyasha...bocsáss...

-NEM!!!!!Hazudtál nekem!!!Becsaptál!!!Gyűlöllek!!!!útállak!!!!!!!NEM VAGY TÖBBÉ A NŐVÉREM!!!!GYŰLÖLLEK!!!!!!-és ezzekkel a szavakkal Inuyasha elrohant.A szívem összeszorult...sosem fájt még ennyire egy szó.A két testvérem által érzett gyűlölet irántam bennem maradt...a testem kihült,a tulvilág és evilág közötti kapu mögé kerültem,ám nehéz dolga volt Hasegawanak.

-Maradj nyugton és nem fog fájni....

-hol vagyunk?

-egy másik dimenzióban...és te most átadod nekem az erőd és meghalsz

-Nem...nem tehetem....azok a szavak-ekkor megjelent mellettem a kardom-Előbb tisztítalak meg, minthogy te megölsz!!!!A szövetségesem leszel ha addig élsz is!!!Méghozzá azért, mert mindig betartom az ígéretem-szememben szívemben düh,harag és élni akarás tombolt.

-Nem volt még soha ilyen elszánt ellenfelem...na gyere és harcolj!!Küzdj a lehetetlenért*gonosz kacaj*

Az elmúlt száz évemben ezzel a szellemmel harcoltam

-már vagy 90 éve nem adod fel....erős vagy,de a tested fárad

-Nem adom fel soha,gyere és csatlakozz a jó oldalra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem tudtuk egymást megsebesíteni.Közben a valóságban valakik behatoltak az evilág és tulvilág közötti kapun át a birodalomba.Naraku,Sesshoumaru,Inuyasha és csapata voltak azok.Itt Naraku rámtalált,nem hagyott ott,mert feltűnt neki valami:

-Milyen furcsa,ennek a lánynak a teste ép maradt...jéghideg-Naraku a karjaiba vett és kivitt abból a világból,ám ezt a másik dimenzióba lévő testem egyáltalán nem érzékelte.Nem tudom, hogyan de a tudatalattim bejutatta Narakut az álmain keresztül ebbe a világba.Vele is sokat küzdöttem mert éreztem a gonosz auráját.

-Most nem menekülsz Naraku!!!Én vagyok az egyetlen aki végezhet veled...most megteszem

-Ostoba lány...engem nem tudsz megölni

-Megölni?nekem elég ha megtisztítalak...

-Csak nem te vagy Midorikó lánya?Inuyasha nővére?

-Mi???Ismered???Mennyi dologról maradtam még le...-azzal odarohantam hozzá átdöftem kardom szívén,ám nem volt neki szíve..

-Felesleges küzdened ellenem...hol van Hasegawa???

-Ne érdekeljen...biztos opihen a sok csata után...-azzal megragadtam torkát és megnéztem mi történt száz év alatt..

-A démont belőled nem tudom kiszedni

-Miről hadoválsz???-értetlenkedtem

-De most kijössz velem...

-Mi???Naraku...én vagyok az egyetlen ellenséged,mi a fenét csinálsz?-sikerült volna megtisztitanom???de az aurája nem változott....

Azzal Naraku megragadta a kezem és kihozott a valóságba.Kaede faluja mellett ébredtem fel,azt sem sejtvén, hogy ki vagyok.De már mindenre emlékszem...meg kell keresnem a testvéreim,és Narakut.Ki kell derítenem mi folyik itt!!!!!És be kell tartanom az ígéretem.Ám Hasegawaval még mindig éjszakánként küzdök....nem tudom legyőzni, és a testem fárad...