Japán iparosított, szabad piacú gazdasága a [[vásárlóerő paritás|vásárlóerő paritás (PPP) szerint a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Kína után, és második a piaci deviza alapján. Az ország igen hatékony és versenyképes a világpiacon, habár a termelékenység elég alacsony a mezőgazdaság, disztribúció, szolgáltatások terén.

A kormány ipari intézkedései, az erős munkaerkölcs, a high-tech technológiák alapos ismerete és a világ többi országával szembeni alacsony katonai kiadások (amelyek a GDP mindössze 1%-át teszik ki) segítettek abban, hogy Japán néhány évtized alatt a világ egyik vezető gazdasági hatalma legyen.

A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. A rendelkezésre álló termőterület az ország népességéhez viszonyítva viszonylag csekély, de a területegységre jutó termelékenység nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket . A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.