A Keleti-Mecseket szinte félkörben keretező Völgységi-patakot átlépve a Völgység alacsonyabb  dombhátai következnek. A kistáj összekapcsolja a két szomszédos megyét, Baranyát és Tolnát. A vidék egykor több mint 150 éven át feketekőszén-bányászatáról volt nevezetes.

A területen igen gyakori kutatófúrások "véletlenül" más természeti kincseket is hozzáférhetővé tettek. Közülük kiemelendő az 1928-ban mélyített szén-kutatófúrás, amely 420 méteres mélységben közel 40 Celsius-fokos termálvizet eredményezett. A Komló melletti Sikonda vize alkalikus, gyengén radioaktív és jelentős mennyiségben szabad szénsavat tartalmaz. A szénsavas termálvíz igen ritka, így nem meglepő, hogy a reumatikus fájdalmak és mozgásszervi bántalmak gyógyítására ajánlott termálvíz elnyerte a gyógyminősítést.

A tél Mánfán

Az időjárási tényezők kedvező összhatásaként a dúsan tenyésző erdőkkel körülvett, szélvédett kis völgyben a kiegyenlített hőmérséklet, a magas páratartalom, a sok napsütés és a tiszta, pormentes levegő a jellemző.

Komló közvetlen környékétől távolodva a tájegységre mind jellemzőbbekké válnak a magasabb dombhátakat borító erdők. A területet behálózó kis patakok sok mesterséges tavat táplálnak. A haltenyésztésre, horgászatra használt víztározók legnagyobbika a Mágocs melletti: területe 139 hektár. Azonban Alsómocsolád, Bikal és Szalatnak környékén is valóságos tófüzéreket találunk a völgyekben.

Erdők és völgyekben csillogó tavak, dombvonulatok között meghúzódó falvak a déli háttérben magasodó Mecsekkel adják a Völgység jellegzetes panorámáját.