Döbbenetes dokumentumot juttatott el szerkesztőségünkhöz két kedves olvasónk, Reinhardt Henrik és felesége. Egy végrendeletről van szó, melyben Reinhardt úr nagymamája, a Nagyszékelyben született Somlói Györgyné sz.
Glöckner Katalin a következő ingatlanokat hagyja unokájára: egy négyszobás családi házat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt, két présházat pincével, összesen 531 négszögölnyi kertet, majdnem két holdnyi szőlőt, kétezer négyszögölnyi rétet, némi erdőt, és huszonöt holdnyi szántótMielőtt bárki megkérdezné, hogy mi a döbbenetes Reinhardt úr szerencséjében, közölnöm kell, hogy nem egy szokványos örökhagyásról van szó. A kilencven éves korában szellemileg is friss sváb néni ugyanis olyan vagyontárgyról rendelkezett, melyek nem az övéi. Pontosabban szólva már nem! Csak voltak valamikor a család tulajdonában. Hogy most ki rendelkezik fölöttük? Természetesen az állam. Ugyanis – mint azt a mellékelt másolaton is látható – az asszony és családját 1947-ben, kizárólag azért, mert svábok voltak, minden vagyonukból kiforgatták, nyomorba és nélkülözésbe taszították. Ahogy fogalmaz:..” Egyszerűen jöttek a kommunisták és egy batyuval kitettek bennünket az utcára. Azóta napszámból és alkalmi munkából éltünk...Később engem és a férjemet is a gyerekek tartottak el. Most, hogy 90 éves vagyok, úgy gondolom. Hogy az unokám jogosult arra, hogy eltartson, akkor jogosult arra is, hogy megörökölje tőlem azt, amiért 45 éven keresztül megdolgoztam és másik 45 évet nélkülöztem.”
Nézem a reszkető kezekkel elkövetett aláírást, s közben elszorul a torkom. Milyen mérhetetlen emberi szenvedést, örökre megbántott igazságérzetet takarhatnak ezek a sorok! S még hány sorstársa lehet Somlói Györgynének ebben az országban, akiknek kizárólag az volt a bűnük, hogy sváboknak születtek!
Reinhardt Henrik közölte, hogy természetesen semmiféle követelést nem kíván támasztani a felsorolt ingatlanok tulajdonjogáért. A végrendeletet kizárólag azért hozta el a Dátumhoz, hogy a mi segítségünkkel szeretné ráirányítani a figyelmet azokra a törvénytelenségekre, amelyeket a háború után az akkori politikai vezetés esztelen döntéseivel az egész ország talán legszorgalmasabb népcsoportjával szemben (is!) elkövettek. S amikért még a mai napig semmiféle megkövetésben, rehabilitálásban vagy kártérítésben nem részesültek az érintettek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
