Amikor kézhez kaptam a tesztpéldányt, egyből feltűnt rajta a nagy „laptopbarát” címke. Mivel a The Sims 2 minden, csak nem erőforrás-kímélő, egy kicsit szkeptikusan pakoltam a DVD-t a meghajtóba. Már a telepítésnél feltűnik, hogy a Kertvárosi Krónikák nem nyavalyog az alapjáték hiánya miatt, ugyanis ez a játék egy teljesen önálló termék, véletlenül se a The Sims sorozat kiegészítője. A második dolog, hogy egy kicsivel kevesebb lemezterületet eszik, mint a nagytesó. Eddig jó, gondoltam, talán nem is reménytelen eset. A játék doboza fennhangon hirdeti (a nagy laptopbarátság keretében), hogy nem kell elszigetelődni, játék közben is tarthatod a kapcsolatot barátaiddal azonnali üzenetküldőn és e-mailen. Én itt először beépített chat és e-mail kliensre gondoltam, de nagyot kellett döbbennem. A hatalmas bravúrt úgy oldották meg, hogy alapból ablakban fut a játék. Hát nem tudom, Ti hogy vagytok ezzel, de én jót röhögtem. Tipikus példája a „hogyan adjunk el egy alap Windows funkciót” ötletnek. Miután sikerült visszaállítani a cuccot teljes képernyőre, el is lehet kezdeni játszani.

A Krónikák sorozat legnagyobb újdonsága a sztori mód bevezetése. A Kertvárosi Krónikákban Riley és Vincent történetét élhetjük végig, interaktív formában. Kezdetben Vincent története még zárva van, előbb Riley-val kell boldogulnunk, vagy ha ehhez nincs kedvünk, a szabad játékmódban is kiélhetjük vágyainkat. Egyetlen szomszédságot kapunk csak ebben a játékban, és nem is lehet többet csinálni benne, de mivel a játék nem is erre van itt kiélezve, nem fog feltűnni.

Riley egy fiatal lány, aki az újrakezdés reményében érkezik a városkába nagynénjéhez. A nagynéni örömmel fogadja, és a vendégszobát elfoglalva neki is kezdhetünk Riley életének építgetéséhez. A történet mód tulajdonképpen egy alap Sims 2, csak itt az életcélok mellett van egy fő cél is, ami a sztorihoz kapcsolódik. Ezeket a fő célokat teljesítve tudunk haladni a történetben. Például az első pár cél, hogy öltözzünk át és szedjük rendbe magunkat a tükörben. Ezután valami munka után kéne nézni, mégsem élősködhetünk örökké a nagynénin, stb. Néha szkriptelt mini-mozik tanúi is lehetünk, amik elég szórakoztatóak. A történet maga lineáris, nincs választási lehetőségünk, viszont nem sürget az idő sem. Simjeink nem öregszenek, amíg a story tart, és olyan gyorsan vagy lassan haladunk, amennyire kedvünk tartja. A történet csak akkor folytatódik, ha végrehajtjuk az aktuális célt, a köztes időben pedig nagyjából azt csinálunk, amit akarunk. Vállalhatunk munkát, szórakozhatunk, barátkozhatunk, és még ezer meg egy módon elüthetjük az időt, ami egyébként is nagyon repül simsezés közben. A nagyon szappanopera szagú sztori egyébként bővelkedik váratlan fordulatokban, szóval unatkozni nem fogunk.

Ha Riley cseppet sem rövid történetének a végére érünk, elérhetővé válik Vincent sztorija. Ő egy gusztustalanul gazdag, ámbár reménytelenül magányos informatikus, aki hatalmas villájában tengeti mindennapjait. Mindene megvan, amire mindig vágyott: remek meló, rengeteg lóvé, óriási ház, helikopter, plazmatévé, stb. Vincent mégsem boldog. A történet kezdetén Vincent egy hosszú üzleti útról hazatérve az aktuális barátnőjét éppen könyékig a pénztárcájában találja, a lakását pedig mocsokban. Látszik, hogy a hölgy nem a takarítóképességéről híres. Egyébként éppen a közös esküvőjüket szervezi. Három hét ismeretség után. (Amiből hősünk kettőt külföldön töltött.) A megdöbbent Vincent finoman behúzza a féket az esküvői terveken, erre a csaj halálosan megsértődik és bosszút esküszik. Miután egy kicsit rendbe tette a kecót, hősünk a haverokkal elmegy szórakozni, hogy kieressze egy kicsit a gőzt, és elgondolkozzon a továbbiakon. Itt fut össze a frissen ex barátnőjével, aki épp Vincent legnagyobb riválisával édeleg, és egy kedves pultos csajjal, aki talán megváltoztathatja az életét.

A sztori céljai mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk Simjeink mindennapi szükségleteiről sem. Habár nem öregszenek a történet alatt, enni, aludni és WC-re járni azért kell. Ha nem tartjuk karban rendesen hőseinket, itt is eljön értünk a kaszás, és hirtelen véget érhetnek kalandozásaink.

Felszereltség tekintetében a jutalom tárgyaktól eltekintve maga a játék egy alap Sims 2. Néhány kiegészítőkből „lízingeltek” dolgokat, mint például a randi opció, és bekerült egy új karrier is. A megvásárolható, felépíthető dolgok is az alap Sims 2-re lettek korlátozva, az egyetlen újítás a tetőtér-építési lehetőség. A történet során azonban különleges tárgyakat is kapunk majd, amiket megszerzésük után később is megvehetünk, és a másik sztoriban vagy a szabad játékban is használhatunk. A szabad módban akár saját történetünket is megírhatjuk, saját szereplőinket használva. Akárcsak a nagytesó esetében, itt is el lehet pepecselni rengeteg időt. A grafika nem változott, nem lett se szebb, se csúnyább. Az azonban érződik, hogy optimalizáltak a motoron a fejlesztők, főleg a noteszgépek irányában. Ide tartozik még, hogy a HUD-on megjelent egy táp-töltöttség kijelző, ami notebookoknál jelzi az akku aktuális életerejét, és szól, ha nagyon fogy az áram a szerkezetből. Emellett az irányítást is leegyszerűsítették. Most már akár egy gomb lenyomásával is osztogathatjuk az ukázt hőseinknek. Ha például enni kéne, akkor a H betűt megnyomva azonnal útnak ered simünk a hűtő felé. De szinte minden játékban használatos parancsra megvan a megfelelő gomb vagy kombináció. Ezekkel és a fentebb említett „ablakban futok, tehát vagyok” fícsörrel ki is merült a „laptopbarát” része a játéknak. Nem tudom, ezek mennyire tették laptopbaráttá a játékot, de egy középkategóriás hordozható vason már elszaladgált a cucc gond nélkül. Ez azért valami. Ráadásul a billentyűkombinációk is nagyon hasznosnak bizonyultak a lapos gépen. Egyébként kipróbáltam a cuccot asztali gépen is, és ott is minden rendben volt. Ugyanígy kipróbáltam eredeti nyelven és magyar változatban is. Néhol bugos a fordítás, és egy-két helyen túlontúl gyerekes, de fogyasztható. Az egyetlen hátulütője a Krónikák sorozatnak, hogy nem kompatibilis az alap szériával, ergo nem lehet rá felrakni a sima The Sims 2 kiegészítőit. Pedig ha meg lehetne oldani, hatalmas élmény lehetne, bár üzleti szempontból érthető, hogy miért így csinálták.

Ez az „epizód” egyébként csak a kezdete a The Sims Krónikák sorozatnak. Már készül az Állatos Krónikák, ahol a legújabb kiegészítőben, a The Sims 2: Petsben bemutatkozott házikedvencek kapnak főszerepet. A Hajótörött Krónikák pedig egy csapat lakatlan szigetre vetődött Sim mindennapjaiba kalauzol majd el minket, amolyan interaktív Lost formában. Ha azok is legalább annyira jók lesznek, mint amilyen a Kertvárosi epizód, az EA Games újra bebiztosíthatja a toplisták felső hányadát.

Mindent összevetve az új történet mód meglepően jól kiegészíti a The Sims 2-t. Az életszimuláció mellé most életszagú történeteket is kapunk. Más viszont nem nagyon változott, nem lett se szebb, se jobb. Újítások a történeteket kivéve nemigen vannak. A grafika, a játék, a fíling a régi, a sztori és az élmény új. Nem forradalmi, nem korszakalkotó, és néhol még csak nem is eredeti, de a romantikával, intrikával és meglepő fordulatokkal fűszerezett Kertvárosi Krónikák mégis megállja a helyét. Kíváncsian várjuk a folytatást...