“Csak kétféleképpen élheted az életed.Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat,vagy abban, hogy a világon minden varázslat."
(Albert Einstein)
„A mesterség: boldog lenni, Igen könnyű, de ritka; Nem kell azért messze menni, Bennünk van a titka...”
(Kisfaludy Sándor)
A telihold a városra ült meseszerű, sejtelmes a világ, aki most indul „odafel” csak felszalad a fényen és visszanézve csillogó világot lát.
Reggel majd a nap már csak neked kel fel hát álmodj szépeket, jó éjszakát.
( Torjay Attila : HOLDFÉNY)
Kérlek tisztelj meg a véleményeddel !
Írj pár sort...
Bannereim-vihető
katt a képre...
Látogatottság
Indulás: 2007-03-03
történetek, írások
Angyali mese
Kicsi angyal könnye pereg vigasztalja égi sereg. Elveszett a glóriája egyik felhőn sem találja.
Ezüst fényű, kicsi ékszer viselése sosem kényszer. Büszke volt rá nagyon-nagyon értéke nem kincs vagy vagyon.
Holdsugárból éjjel szőtte, szeretete fogta össze, fényét tiszta lelke adta. Vigyáz reá, megfogadta!
… és lám, mégis nyoma veszett! Szégyen, hogy mindez megesett! Hol lehet most?- kérdi ríva, társaira tekint sírva.
Kutat szemük messze nézőn, szól az egyik együtt érzőn: Talán leesett a Földre. Rosszul tetted a felhőre.
Kicsi angyal egyet gondol, megmenekül tán a gondtól, alászáll most, le a Földre, glóriáját megkeresse.
De a Földön merre, hova? Mennyit kell kóborolnia? Melyik utat is szeresse? Hagyja, hogy szíve vezesse!
Könnyem potyog, lábam fárad, nem láttad a glóriámat? Így kérdez meg minden embert, de glóriát senki nem lelt.
Lován léptet szelíd lovag, kész elűzni a gondokat. Vidám szívű, de magányos, ahogy ez már hagyományos.
Ha valaki sír, meghallja! Tudja, ezt Ő nem hagyhatja! Keresi, hogy hol segítsen, bánat már ne keserítsen!
Kicsi lány ül az út szélén, könnye csorog fehér ingén. Lehajol hát szelíd lovag: Meséld el a gondjaidat!
Angyal voltam fenn az égben, boldog voltam, vígan éltem. Minden bajtól védett… az ám… fejemen a szép glóriám!
Elveszett, most mit tehetek? Boldog most sosem lehetek? Hordjam folyton bánatomat? Nem látják már mosolyomat?
Szelíd lovag átöleli, simogatja, becézgeti: Ne sírj édes, kicsi angyal megbirkózunk minden bajjal!
Én megóvlak, megvédelek s nem kell más, csak szereteted. Lelked tiszta, láttam rögtön, boldog leszel itt a Földön!
Mosolyog már kicsi angyal, nem törődik már a bajjal. Kinek kell a glóriája, ha lovagját megtalálta?
A mesének ezzel vége, meghallgatni tán megérte. Ha jól figyelsz megtalálod sorok közt a tanulságot.
Kincseidet elvesztheted, de őrizd a szereteted!
Szeretnék angyalként az emberek lelkébe látni, egy pillanatra megérinteni őket, s mélyen a szívükbe ásni. Megőrizni mosolyukat, s cserébe az enyémet adni, átélni minden élményüket, s őket nem szenvedni hagyni. Átölelni őket, ha éppen egyedül vannak, csókot adni nekik, de csak aki megérdemli annak. Velük zokogni, s örülni, amikor csak lehet, hiszen ez a legtöbb, amit egy angyal megtehet.
(Metzger Zsuzsanna:Szeretnék angyal lenni)
"Keresd az életben
mindig a szépet!
Ragadd meg azt is,
amit más észre sem vesz! S ha cudar is sokszor
az élet, Mindig találni benne
kedveset,szépet !"
(Goethe)
Kukkants be hozzájuk egy bannerre! Éredemes.../csere