Bonanza Banzai
1984

Az álmaimat gépek rázzák
Hogy ne tudjak aludni
Hogy folyton fáradt legyek
És ne érdekeljen semmi, de semmi
A szépségedet elcsúfítják
Hogy ne tudjál kitűnni
Így veszélytelen leszel rájuk
Akár az összes többi

 Várom, hogy egy angyal érkezzen
És fizessen a bűnért, ha vétkeztem
És ha el kell mennem innen, meglehet
Hogy te temeted el a testemet
Nagy Testvéred figyel téged
A hangja rádszól a falakból
Mindenütt ott van, érzed
Mégsem látható sehol

 Várom, hogy egy angyal érkezzen
És fizessen a bűnért, ha vétkeztem
És ha el kell mennem innen, meglehet
Hogy te temeted el a testemet.

 Várjuk, hogy egy angyal érkezzen
Én fizetek a bűnért, mert vétkeztem
És ha el kell mennem innen, hát elmegyek
De kérlek temesd el a testemet

ákos : Elmondatott

-Elmondatott-
Egymásra nőnek a percek,
Zajlik a történelem.
A folyó idő így fordul ellenem,

Fiatal színű homlokomon,
Árkokat rajzol a Hold.
Hol a kegyelem,
Ami minden bűn alól felold?

Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békélni meg

Végtelen erő szorít
Sejtem a sorsomat
Az elmúláshoz elég egy mozdulat...

Homokból épült arcom,
A tenger mossa majd el.
Kérdéseimre senki nem felel

Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békéni meg

Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden, ami elmondható

Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden, ami elmondható

Szeress, reszkess, keress új reményt,
Fújj el, hallgass, lásd meg újra a fényt.
Veszíts, válassz minden út egy helyre visz,
Vakulj, égj el, valaki csak benned hisz

Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden, ami elmondható

Gyűrött a tegnapi ágy,
Szárazon ég a torok,
Gyöngyként gurulnak szét a verssorok

Hinnem kell a jóban,
Mert csábít mindig a rossz.
De házamban soha nem volt vendég
A gonosz, a gonosz, a gonosz

Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden, ami elmondható

Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden, ami elmondható

ákos : Csak Te vagy

Csalódtam bennük és mindenben,
Csalódtam bennük csak benned nem,
Új lángok égnek a szívemben.

Sokat tanultam tőled,
Tanultam hinni és várni,
Erőt merítek belőled,
Ezt nem is értheti bárki.

Titok vagy, nekem megfejthetetlen,
Taníts a szavakra, emelj fel engem!
Tiéd vagyok, őriz a lelkem.

Amit nekem adtál, azt én elfogadtam,
És hittem benned, pedig nem is tudtam,
Hogy hitem örökre megmarad,
Semmim sincs, csak Te vagy,
Csak Te vagy.

Utadat álmok szegélyezik,
Benned a békesség uralkodik,
Hívnálak én is, maradj ma itt.

Táncoló árnyék szobám falán,
Oltalmazz engem, vigyázz ma rám,
Velem vagy mindig, ha szóra nyílik a szám.

Amit nekem adtál, azt én elfogadtam,
És hittem benned, pedig nem is tudtam,
Hogy hitem örökre megmarad,
Semmim sincs, csak Te vagy,
Csak Te vagy.

ákos : Minden, ami szép volt

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elo
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...

A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég