Wass Albert: Te és a világ -
Vágy és öröm

Minden vágyadnak eleget tenni:
ez az emberi élet
legnagyobb művészete.
Akinek sikerül, az boldog.
Ehhez azonban fontos,
hogy kevés vágyad legyen.

A vágy az emberi lélek
növényzete.
Gyökere van, szára,
és csúcsán időnként
kivirágzik az öröm.
Minden gyökérnek
az a célja,
hogy virágot hozzon.
Azonban a jó kertész
gondosan ügyel
kertjének növényzetére.
Csak olyan növényt enged
meghonosulni benne,
melynek virágai szépek
és illatosak.
Vagy melyek
kellemes ízű gyümölcsöket
teremnek. Dudvát, gyomot
nem tűr meg maga körül.
Olyan növények
gyökerét sem ülteti el,
melyek fejlődéséhez a
kert fekvése és éghajlata
nem alkalmas.
Melyeknek kivirágzásához
esélye nem lehet.
Így tesz az okos és jó kertész...

Légy tehát okos és jó kertésze
a lelkednek.

Örvendj a hóvirágnak,
az ibolyán és a búzavirágnak.
Az erdő csöndjének.
Ha egyedül vagy: annak,
hogy egyedül lehetsz.
Ha nem vagy egyedül:
annak, hogy nem kell
egyedül légy. Vágyódj arra,
amit a holnap hoz,
és örvendj annak, ami ma van.

Minden talajban megterem
valamiféle virág.
Minden napnak van
valamilyen öröme.
Neveld rá a szemedet,
hogy meglássa azt

 Tatiosz:
Boldogtalan boldogok

Ha a boldogságot kutatod,
belül keresd,
emlékezeted roppant
nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld,
a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal.
Csak egyet-
len egy nem lehet a tied:
a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk,
már nem a miénk...
Az emberek bebarangolják
a világot,
megcsodálják a hegyek
égre meredő
csúcsait, a tenger egekig
ívelö hullámait,
a folyók félelmetes
kanyargásait,
az óceán végtelenjét
és a csillagok semmibe tűnését.
Csodálnak, miközben
elfelejtenek emlékezni.
Boldogtalan, aki emlé-
keire ügyet sem vet,
és boldog ezek
szerint csak az lehet,
aki emlékezni képes.

 Létezik egy világ,
ahol minden lehet, 

Ha engeded az Éji Tündér
oda elvezet.

Engedd, hogy kézenfogjon
és repítsen oda,

Hol mindig várni fog rád
valami új csoda.

A képzelet szárnyán gyere
és tarts velem,

Hagyd, hogy a Tündérvarázs

Lágyan megérintsen!

Tárd ki hát szívedet,
vedd fel mosolyod,

Akkor az egész világot
másnak láthatod!

Úgy majd megérzed
azt a szeretetet,

Ami e világban körül
vesz téged.

Itt győz a jó, és igazak
a szavak,

S a szétfoszlott álmok is újra szárnyalhatnak…

 "Ha a tanácsát követem
e kopár
És baljós tájon, hol
- mint híre van -
A Setét torony áll,
S mégis: magam
S békülten indultam meg erre,
már Nem dics s remény,
csak örömsugár
Vont, hogy - így vagy úgy -
végezzem utam."

 Dsida Jenö: Álom    

Láttam liliomot
furcsára stilizáltan,
kristály-kehelyszerun
és nagyon megcsodáltam.

A szÜzi szép virág
mintha remegve sírna
és omló habselyem:
vakító, tiszta szirma.

S a szár aláfutó
hajszálerein átal
lassan buzog a vér
bíbor sugárnyalábbal.

Lassan buzog a vér,
a habkehelybe följut
s betölti színig azt,
mint medrét a szökÖkút.

A porcellánfehér
szirom mélyebbre fordul
s finom szélén a vér
rubintosan lecsordul

 

 

A világ körüli utazás is

egyetlen lépéssel kezdődik.

 A tudásnak nem tudás a kezdete.

A szeretetnek nincs kezdete,

így vége sem lehet.

A szeretet örök.  (Tatiosz)

 

  

 

 

   

 Köszönöm a látogatást! további szép napot kívánok!

 

 

 

 

 

 

 

 

Katibogárnak, köszönöm!

  

  

 

   

  

             

 

           

 

 

 

Lunának köszönöm!