A színek szimbolikus jelentése
Cyrius 2007.05.20. 17:04
Érdekes cikk a színekről, s azok "jelentéséről", melyet Cyrius küldött el nekünk :)..
A színek szimbolikus jelentése: Sárga: • Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. • A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították. • A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. • Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett. • A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe. Narancssárga: • Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. • Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása. • A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe. Piros: • Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. • A nemiség szimbóluma, a libidó színe. • A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. • Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. • A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. • Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. • Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. • Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel. • A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. • Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. • Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe. • A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal. • Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát. • Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe. Barna • A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. • Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is. • Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet. • A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe. Szürke • A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe. • A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. • A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti. Zöld • A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. • Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. • A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. • Meleg és hideg, égi és földi keveréke. • Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. • A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé. • Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel. Kék • Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. • Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. • Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. • A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe. • A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal. • Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal. Lila • A mértékletesség színe. • Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. • Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát. • A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik. • A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője. Fekete • Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe. • A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. • A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik. • Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe. • A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. • A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották. • Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe. Fehér • A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe. • Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi. • Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja. • A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket. • A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása. • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi. • A fehér virág a gyermekáldást jelenti. • Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett. • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe. • A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. • A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója. Ezüst • Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. • Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. • Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték. • A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete. • Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst. • Az ezoterikában a lunáris asztrál színe. Arany • A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe. • Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. • A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre. • Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.
Forrás: //gportal.hu/gindex.php?prt=317869
|