Remek lett a lemezborító, úgyhogy széles vigyorral pakoltam a diszket a lejátszóba, remélve azt hogy a zene is remek lesz.

A Föld alatt című szám elég jól indult, aztán ahogy ment tovább, egyre inkább vártam, hogy valami olyan történjen, ami kicsit feldobná. Kissé monotonnak találtam, de teljesen pozitív véleménnyel vagyok a gitártémákkal kapcsolatban. Nagyon jók, de lehet, hogy nem ártott volna egy két kiállást is a számba tenni. Így olyan bealvós lett. A Skizofrénia című szám egy kiváló szerzemény, szerintem igazi közönségkedvenc lehet. Itt már egy érződik egy kis hardcoreos beütés, ami számomra kifejezetten szimpatikussá teszi a dalt. A Báb vagy a világban húzós témákkal van felépítve, de van dinamikája, lendülete. Igazi fejrázós dalocska ez, remekül összerakott és nem monoton. Az Ember zenei világa nagyon közel áll hozzám, így némileg elfogultan tudok csak nyilatkozni. Nálam az album No.1.-ja ez a dal. Fülbarát, dallamos, de megvannak benne a tombolásra alkalmas részek is. Jó! A Késő bánat jó kis bulizós szám, überfasza gitárszólóval, a végén zúzda, abszolút konkrét. A Sorsoknál megint megcsapott a monotonitás szele, gyakorlatilag ugyanazt tudom mondani, mint az első számnál.

A számok többsége eléggé el lett találva, de nem éreztem semmi különlegeset, semmi olyat, ami miatt ki lehetne emelni a hasonló stílusú zenekarok táborából.