Végvári Vigasságok- Történelmi fesztivál az Egri Várban
2009. július 18-26.
1996-tól rendezzük meg "Végvári Vigasságok Egerben" címmel az egri várjátékokat. Minden év július utolsó hetében, kilenc napon keresztül. A fesztivál során tradicionális mesterségeket folytató kézmuvesek kínálják portékájukat és mutatják be a szakma mesterfogásait az érdeklodoknek.
A programsorozat négy napján a korhu kosztümökbe öltözött szereplok Eger történelmi belvárosán
keresztül kikiáltóval - zenével vonulnak fel a várba. Itt egymást váltják a történelmi programok. A középkort idézo haditorna a közönség egyik kedvence. Évrol-évre több csoportot hívunk meg, akik a kard-szablyavívástól a hajítófegyvereken át az íjig valamennyi hagyományos fegyvert felhasználják mozgalmas bemutatóikhoz, melyeket a Gótikus palota udvarán tartanak.
A zene és a táncok elengedhetetlen részei a történelmi hangulatnak. Ebben a mufajban nemcsak a magyar hanem más népek zenei hagyományaiból is ízelítot kapnak a vendégek. A bécsi udvari táncoktól a keleti hastáncig, a reneszánsz hangszeres muzsikától a török udvari és népzenén át az ír, skót, walesi hárfamuzsikáig széles repertoárt láthatnak, hallhatnak, melyek igazi csemegét jelentenek minden korosztálynak.
|
A várjátékok alatt három országos verseny is zajlik minden évben. Az egyik a történelmi íjászverseny, ahol kategóriánként- több látványosan kiépített pályán mérik össze tudásukat a jelentkezok hagyományos fegyverekkel és öltözetben. A másik a bástyamászó-verseny. Itt képzett sziklamászók és amatorök, minél rövidebb ido alatt igyekeznek felmászni a Dobó-bástyán. A harmadik pedig a katonai hagyományorzo csoportok találkozója és versenye. A legsikeresebb mufajok minden évben helyet kapnak a fesztiválon. A várjáték 1999-tol kezdodoen történelmi karaktert kapott: egy-egy történelmi korszak, esemény hangsúlyozottan jelenik meg a fesztivál során. A XVII. században épült egri minaretbol a program részeként müezzin imára hívó éneke hangzott fel. A török zene és hastánc mellett részesei lehettünk a vár török kori mindennapjainak is, s mindenki ízlése szerint megkóstolhatta a török étel és italkülönlegességeke.
|
|
|
|
|
|
Az idei évben a XIII. alkalommal megrendezésre kerülő történelmi fesztivál
július 18- 26. között várja látogatóit.
Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században –a reneszánsz korban- élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre -Gárdonyi Géza történelmi regénye révén- a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. 1996-tól kezdődően minden esztendő júliusának utolsó hetében rendezzük meg „Végvári Vigasságok Egerben” címmel az egri várjátékokat. A fesztivál során tradicionális mesterségeket folytató kézművesek kínálják portékájukat és mutatják be a szakma „mesterfogásait” az érdeklődőknek.
A programsorozat négy napján a korhű kosztümökbe öltözött szereplők Eger történelmi belvárosán keresztül kikiáltóval - zenével vonulnak fel a várba. Itt egymást váltják a történelmi programok. A középkort idéző haditorna a közönség egyik kedvence. Évről-évre több csoportot hívunk meg, akik a kard-szablyavívástól a hajítófegyvereken át (dárda, dobócsíllag) az íjig valamennyi hagyományos fegyvert felhasználják mozgalmas bemutatóikhoz, melyeket a Gótikus palota udvarán tartanak.
A felnőttek és a gyerekek egyaránt szeretik a gólyalábasok, óriásbábosok előadásait, a legkisebbeknek pedig vásári bábjátékot kínálunk.
A zene és a táncok elengedhetetlen részei a történelmi hangulatnak. Ebben a műfajban nemcsak a magyar hanem más népek zenei hagyományaiból is ízelítőt kapnak a vendégek. A bécsi udvari táncoktól a keleti hastáncig, a reneszánsz hangszeres muzsikától a török udvari és népzenén át az ír, skót, walesi hárfamuzsikáig széles repertoárt láthatnak, hallhatnak, melyek igazi csemegét jelentenek minden korosztálynak.
A várjátékok alatt három országos verseny is zajlik minden évben. Az egyik a történelmi íjászverseny, ahol –kategóriánként- több látványosan kiépített pályán mérik össze tudásukat a jelentkezők hagyományos fegyverekkel és öltözetben. A másik a bástyamászó-verseny. Itt képzett sziklamászók és amatőrök, minél rövidebb idő alatt igyekeznek felmászni a Dobó-bástyán. A harmadik pedig a katonai hagyományőrző csoportok találkozója és versenye. A legsikeresebb műfajok minden évben helyet kapnak a fesztiválon. A várjáték 1999-től kezdődően történelmi karaktert kapott: egy-egy történelmi korszak, esemény hangsúlyozottan jelenik meg a fesztivál során. 1999-ben a Török-kort idéztük fel. A XVII. században épült egri minaretből –a program részeként– müezzin imára hívó éneke hangzott fel. A török zene és hastánc mellett részesei lehettünk a vár török kori mindennapjainak is (zsoldosok mustrája, medvetáncoltatás, tűzfújás, zsonglőr stb.), s mindenki ízlése szerint megkóstolhatta a török étel és italkülönlegességeket. 2000-2001-ben, a millennium jegyében, a vár azon történelmi korszakait elevenítettük fel, amikor az erődnek országos jelentősége volt. Így Szent Istvántól idejétől egészen a Rákóczi szabadságharc koráig szerepeltek kulturális elemek a fesztivál programjában.
A kilenc napossá bővült rendezvény első hétvégéjén a haditorna klubok mutatják be és mérik össze tudásukat, a következő három nap (hétfő-szerda) meghatározott időpontban lesznek történelmi programok, utolsó négy napon pedig reggeltől estig az előző években megszokott programkínálatot biztosítunk. Így a városunkba érkező vendégek a várlátogatást összekapcsolhatják Eger gyógyfürdőjének és borospincéinek a felkeresésével is. Jelentős azoknak a visszajáró látogatóknak a száma, akik a várjátékok programját, versenyeit teljes egészében megtekintik, szabadságukat ekkor töltik városunkban. Az Egerben hosszabb időt eltölteni szándékozók minden kategóriában kaphatnak igényeiknek megfelelő szállást. Az egri várjátékokra szeretettel várunk minden érdeklődőt, akik a színvonalas program mellett több kiállítást is megtekinthetnek. A múzeumi kiállításokat a fesztivál idején –hétfő kivételével- 9-19 óráig tartjuk nyitva.
|