 Amióta meghaltak a régi szomszédok, illetve megépült a modern Telep, St. Mary Mead már nem az az álmos kis falucska, mint régen. Ráadásul egyre több új lakó érkezik, számuk lassan nagyobb, mint az őslakosoké.
Ilyen új betelepülő például az ismert filmcsillag, Marina Gregg (alakját, és egyben a regény alapmotívumát Agatha Christie a ’40-es évek Hollywoodjának egzotikus szépségű színésznője, Gene Tierney életéből merítette) is, aki, mint ahogy a tehetősebbek általában, nem újonnan épült házba költözik, hanem a faluban keres magának előkelő rezidenciát.
Kiszemeltje nem más, mint Bantry ezredesék egykori otthona, Gossington Hall. (Csak érdekességként jegyzem meg, ugyanez az épület volt a helyszíne a Holttest a könyvtárszobában című regénynek is.)
Szóval Marina beköltözik, és természetesen nem egyedül, hanem férjével, a neves rendezővel. És ha már beköltöznek, meg is ünneplik eme nemes eseményt. Mégpedig a Szent János Mentőszolgálat javára rendezett ünnepséggel, melynek alkalmából megnyitják a birtok kapuit a nagy nyilvánosság előtt.
Mivel nem sűrűn történik ilyesmi, természetes, hogy a helybéliek teljesen felbolydulnak. Megy a találgatás oda-vissza: vajon milyen hírességek lesznek jelen, és vajon kik lesznek azok a kiválasztottak, akik személyesen is találkozhatnak a dívával?
Amikor végre elérkezik a nagy nap, a jelenlévők alaposan meglepődnek egy váratlan haláleset miatt. És nagyjából itt vett erőt rajtam a deja vu, és tudatosult bennem: én ezt bizony már láttam filmen.
Elizabeth Taylor, mint a híres díva, mellette pedig Rock Hudson a sikeres producer szerepében. Ettől kezdve már úgy olvastam a továbbiakat, mintha egy Columbo epizód lenne. Hiszen én már tudtam ki a tettes, bár az időközben eltelt éveknek hála, a részletek alaposan kimentek a fejemből.
Miss Marple bármennyire is tagadja, felélénkül, mi több, szinte kivirágzik a gyilkosság után. Korábban ugyanis nem csupán a világ változásán töprengett sokat, hanem a saját egyre romló állapotán is. Hiába, az eltelt évek…
Lehet, hogy kicsit furán hangzik, de Agatha Christie hőseinél többször bebizonyosodott már, hogy kedélybetegség ellen nincs jobb gyógymód, mint egy kis változatosság (általában gyilkosság formájában jelentkezik).
Ahogy haladunk előre, a szálak egyre jobban összekuszálódnak, és mintha semminek sem lenne értelme. Ki állhat a gyilkosságok hátterében? S mi lehet az indíték? Fogas kérdések, de bízzunk Miss Marple emberismeretében…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
