folytatás
Vera Rogiers professzorasszony, az Alternatív Kísérleti Módszerek Európai Konszenzusos Fórumának (European Consensus Platform on 3R Alternatives) elnöke, aki hangsúlyozta a konferenciák, szemináriumok, nyilatkozatok jelentőségét, a különböző érvek mérlegelésének fontosságát.
Professzor Dr. Boros Mihály, Tanszékvezető Egyetemi Tanár (SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet) tudománytörténeti példán mutatta be, hogy új utakat keresni akkor is érdemes, ha a siker nem gyors és azonnali. Az ipar képviseletében felszólalók a biztonság szempontjára hívták fel a figyelmet; arra, hogy olyan alternatív eljárásokra van szükség, amelyek az állatkísérletekkel azonos eredményeket szolgáltatnak. Lassan javul a helyzet Dr. Pallós László Országos Állatvédelmi Felügyelő elmondta, hogy Állatvédelmi törvény életbe lépése óta a kísérleti célú állatfelhasználás csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon 2003-ban körülbelül 35 %-kal kevesebb állatot használtak fel kísérleti célra, mint 2000-ben. Az állatvédelem részéről Molnár Mariann, a Eurogroup for Animal Welfare konzultánsa örömmel üdvözölte és támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a párbeszéd folytatása minden érdekelt számára hasznos és megalakították az Alternatív Kísérleti Módszerek Magyarországi Konszenzusos Fórumát. A Fórum hivatalos bejegyzésig is keresi az együttműködést minden olyan szakmai szervezettel, magánszeméllyel, akik sikerre vihetik ezt a napjainkban egyre aktuálisabbá váló ügyet. (Lovas Éva) forrás:http://philip-egyesulet.tripod.com/id17.html
Úgy tűnik Nagy Britanniában a tudományos vizsgálatokban egyre ritkábban alkalmaznak állatkisérleteket. Az elmúlt harminc évben ezeknek a kisérleteknek a száma drasztikusan csökkent. |
Ezt a BBC elemzője azzal magyarázza, hogy manapság a tudomány mindent megtesz, hogy elkerülje a vizsgálatok élesen bírált vitaott állatkisérleteit.
Az elmúlt harminc évben készített kisérletek egy részének tudományos dokumentációját gyűjtöttte be egy állatorvos kutatócsoport az Uppsala Egyetemen. Hans-Erik Carlsson vezetésével a vizsgálatokból kiderült, hogy a tudomány egyre szívesebben alkalmaz állatkisérletek helyett, más alternatív megoldásokat, mint például a szöveteken történő tesztelés. Sőt arra is fény derült, hogy az állatokat manapság sokkal jobb laboratóriumi körülmények között tartják, mint korábban.
A vizsgálatokat a kutatócsoport a brit kormánynak készítette. Londonban ugyanis új szigorú jogszabállyal szeretnék az állatokkal történő kisérleteket visszaszorítani. A Lordok Háza 2002-ben erőteljesen kritizálta a tudományos közösségek hozzáállását a témához. Akkor úgy vélték, hogy a kutatók többek között nem igazán veszik figyelembe, hogy szenvedést is okozhatnak az állatnak.
Az Oxford egyetem egyik kutatója, Peter Kohl szerint egyre többen állnak át a komputeres modellezésre, mely során pontosan le tudják vezetni, hogy mi is történik a beadott szer hatására a szervezetben. Kohl azonban hozzátette, hogy a számítógépes modellezés azért nem nyújt teljes ismeretet, ezért ha kevesebb állaton is, de a tudományos munka során szükség van állatkisérletekre. Az adatok szerint a legtöbb tesztet a rágcsálókon végzik mind a mai napig. |
Forrás: BBC | |