Az őszi szezon utolsó meccsének kezdetére mindössze hárman toltuk ki az arcunkat a brigádból. A többiek a fene tudja merre jártak, csupán ketten voltak igazoltan távol, mivel Moldáviában tették válogatott meccsen tiszteletüket. Hogy őszinte legyek, hármunkat sem hozott igazán lázba a meccs, de a drapi azért a helyére került, csupán a szurkolás maradt el. A meccsen a csapat a nagyobbnál nagyobb helyzeteket is kihagyta, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellenfél büntetett. Történt, hogy a partjelző egy kirúgást szögletnek ítélt, és abból kaptunk egy olyan gólt, ami talán át sem haladt a gólvonalon. A gond nem is az volt, hogy megadta a spori a találatot, hanem az, hogy a partjelző nem jelzett gólt, csak miután a vendégek reklamálni kezdtek..... Ezek után persze vezethették akárhogy a meccset, nekünk semmi sem volt jó. Időközben befutott a moldáv különítmény, így már öten néztük tovább a pályán zajló töketlenkedést. Itt kell megjegyezni, hogy a lelátóról nagyon úgy tűnik, hogy a szezon kezdetekor igazolt játékosaink nem igazán váltak húzóemberré, és ez nem csak a mostani meccsre érvényes, pedig kaptak bizalmat bőven... Időközben a vendégcsapat berámolt még kettőt, és így már kezdett kiütésszaga lenni a dolognak, de szerencsére a bíró véget vetett a szenvedésnek. A meccs végére még befutott két emberünk, így már heten vonultunk le a krimóba egy italra. Ezúttal elmaradt a szokásos meccs utáni órákig tartó ivászat, hiszen kb. 10 perc után távoztunk. Ettől szarabb hangulatú meccsünk nem nagyon volt a szezonban. Folytatás tavasszal a Fradi ellen.