A mostanában nem túl acélos csapatunknak erre a hétvégére a bajnoki címre törő Kecskemét jutott, és valljuk be nem mi voltunk a meccs esélyesei. Fogadásokat lehetett volna kötni a 2-1-es vendéggyőzelemre is, hiszen évek óta rendszeresen ez az eredmény születik a két csapat összecsapásán. Sajnos most is. A kezdésre összejöttünk a brigádból kb tizen. Kecskemétről is érkeztek szurkolók, úgy kb ötvenen. A meccs előtt pár kecskeméti régi ismerőssel ittunk egyet, majd irány a lelátó. A kezdésnél a vikingek egy kis pirotechnikai bemutatót tartottak, a lelátón békésen ücsörgő és szotyizó nézők nem túl nagy örömére. A meccsre nem érdemes sok szót vesztegetni, a jobb csapat elvitte a három pontot. A lelátón és a rendezők körében az okozott némi izgalmat, hogy egyre több Ferencváros szurkoló tűnt fel a  meccsen, és elkezdték szóban osztani a kecskeméti lilákat.... Volt is a meccs végén rendőr a Sport utcában szép számmal, igaz fölöslegesen, hiszen semmilyen balhé nem történt.

Amit még a meccsel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ismét a mostanában érthetetlenül mellőzött veterán csapatkapitány Varga Attila volt a meccs legjobbja, most még góllal is segítette a BKV-t. A fiataloknak fel kell kötni a gatyájukat, ha a nyomába akarnak érni, ráadásul csak neki jutott eszébe a mérkőzés végén megköszönni a szurkolást.... Elgondolkodtató.

Sorozatban ez volt a csapat hetedik bajnoki veresége, és igen közel járunk a kieséshez. Lehet, hogy ez a cél, ki tudja????

A brigád a meccs után a szokásos programot választotta, azaz a kocsmázást, főleg, hogy két tagunk is mostanában ünnepete a születés ill. névnapját. A vereség ellenére elég jót mulattunk újdonsült barátainkkal, volt aki azt sem tudta hogy ment haza....

Hajrá BKV!

-greenzoo-