| 2007-08 : Makó - BKV Előre /'08.V.18./ |
Makó - BKV Előre /'08.V.18./
 Végtelen utakon...
Már az előző héten is tapasztalható volt a létszámon az egyéb elfoglaltságok előtérbe helyezkedése, ez erre az utazásra sem változott meg. Ennek ellenére (mint jó ideje) ezúttal is jelenlétünket tettük a vendégbe. Többször beigazolódott, hogy kis létszámunk ellenére is képes csoportunk több turnusban megközelíteni a helyszínt ennek tetőfoka talán most volt mert ezt ketten nem tudtuk összehangolni. :P Mivel nekem mehetnékem volt bulizni társam máshogy tervezte. Célként a Makói motoros találkozó volt kijelölve, de útközbe meggondoltam magam és Soltvadkerten vetettem magam bele a péntek éjszakába, mivel itt is jó program ígérkezett. Ezen az estén sok említésre méltó esemény nem volt pár sörtől és az egésznapi munkától kimerülve feküdtem be az alkalmi szállásként kijelölt autómba. Másnap kipihenve már kora reggel a sörsátorban találtam magam miközben eszem a sült kolbászt és iszom a jó hideg sört. Gyorsan társaságra akadtam helyi motoros arcokkal és hasonló gondolkodású srácokkal, akikkel a nap folyamán többször ürítettem a korsót a jó buli reményében. Este öt óra tájban kezdődött a móka egy kezdő szinten lévő zenekarral, aki úgy igazán nem is hozott sok embert lázba hiába próbálkoztak népszerű számokat eljátszani. Ezután az AB/CD következett, ami engem nem mozgatott inkább egy tányér főtt étel is jó-pár sör reményében kerestem fel ismét a büfé sátrat. Mindezek után következett az este fő zenekara a Lord, akik fergeteges bulit csaptak, majd utánuk a Zöld kereszt nevű zenekar szórakoztatta nagy sikerrel a hajnalig kitartó maradék közönséget. A hálás publikum háromszor tapsolta őket vissza és szinte csak a pirkadat tette nyugovóra az elfáradt gitárokat. Levezetés kép még pár sört megittam és én is nyugovóra térve készültem a már aznapinak mondható túrára. Tíz tizenegy körül eszmélhettem gyorsan egy telefon a hadra fogható vikingek egyikének, aki szintén belecsapott az éjszakában így lemondta az utazást, így a biztos pontnak mondható egyetlen társam is arra gondolt amire én és csörgött is a telefonom. Gyors egyeztetés után megegyeztünk a Kecskeméti négy órási találkozóba odáig vonattal érkezett. Nekem időm, mint a tenger még egy gyors ebédet megettem majd dél körül szépen óvatosan a Hírös város felé vettem az irányt. Már nem sokkal egy után a vasút állomáson ”evett a fene” hangolva az utazásra, de az idő nem akart telni. Programot kellett kreállnom magamnak… Eszembe jutott, hogy valaha a Kurucz krt.-on volt régen a KTE stadionja mondom megnézem hátha áll még belőle valami. Sajnos siralmas látvány fogadott félméteres fű a hajdani nagy városi derbiket látott gyepszőnyeg helyén és már csak a domboldalak látszanak a több ezer szurkoló befogadására alkalmas lelátók helyén. Az öltőző épület téglái szépen egymásra pakolva eladásra szánva bontott téglának. Ha nem tudom, hogy itt valaha stadion volt észre sem veszem az utolsó erre utaló jelet a hajdani futópályaként szolgáló vörös salakot. Időm még így is nagyon sok volt kerestem egy Autógáz kutat majd teletankoltam a járművet felkészülve az útra. Pár órát még nézegettem a pályaudvar népét mire végre megérkezett hőn áhított úti társam.
Gyorsan bepattantunk az autóba mivel időnk elég végesnek tűnt. Felvergődtünk a végtelennek tűnő autópályára több tereléssel fűszerezve Szegedig meg sem álltunk. Ott is csak pár piros lámpa lassította tempónkat. (Reméljük, még egyszer valaha játszunk tétmeccset ebben a városban) Szegedet elhagyva a táblán a Makót jelző km számból tudatosodott bennünk ,hogy jelentős késés nélkül nem érünk a meccs helyszínére. A cél állomáshoz, a meccskezdéshez képest kb. 20perc késéssel érkeztünk, gyors léptekkel besiettünk a három éve nem látott stadionba és egyből az első utunkba kerülő szurkolót meginterjúvoltuk az állás kapcsán. Válasza meglepett minket de boldogsággal töltött el minket, vezettünk… Helyet foglaltunk a vendég szektornak nevezett lelátó részen. Közvetlenül a helyi Makó Company-val szemben, akik az egész meccs folyamán lelkesen és jó hangerővel biztatták csapatukat. Jó benyomást tettek ránk reméljük nyílik rá még lehetőség, hogy megmutatják tudásukat a Sport utcában is. Talán akkor mi is olyan létszámot tudunk majd megütni, amivel kialakulhat egy pezsgő lelátói hangulat. Ez az utazás szimplán a megjelenésről szólt többet két embertől nem lehet várni, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy közel a 13. születésnapunkhoz valamelyik helyszínen ne legyen ott a csoport drapija és néhány tagja. Sajnos a csapat a meccset egy jól eltalált szabadrúgás miatt nem tudta megnyerni, de minden dicséret az övék, mivel Makóról nem sok csapat hozza el a pontot(okat). A meccs végén a csapat megtapsolta a megjelenésünket. Mi meg egy gyors fotó után pakoltunk ekkor láttuk, hogy a pályán keresztül érkezik felénk pár Company tag. Beszélgettünk pár szót, majd a pálya büfében folytattuk a beszélgetést néhány kör csocsó parti lejátszása közben. Evvel zártuk le a mai túrát. A hazaúton sok esemény nem történt talán csak annyi, hogy többször megelőztük csapatunk buszát egy-egy „vesebeteg” viking jóvoltából való megállás után. Természetesen már zene ügyileg jobban felkészültünk és hazáig ordítottak a Lord slágerek… Kb. éjfél körül záródott ez a „végtelen utakon” is megtett túra reméljük még sok ilyenben lesz részünk.
Sanyi-Hungaria
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
