Az emlékek elpusztítanak
mintha felnyitnám a sebet.
Ismét széttépem magam.
Mindannyian azt tettetitek
hogy biztonságban vagyok a szobámban
[kivéve ha újra próbálom kezdeni]
Nem akarok az lenni,
akit a harc mindig választ
mert legbelül rájöttem
hogy én vagyok az, aki össze van zavarodva.

Nem tudom miért érdemes vitatkozni
vagy hogy miért kell kiáltanom
nem tudom miért uszítok
és mondok olyat amit nem akarok
Nem tudom hogy váltam ilyenné
Tudom, hogy ez nincs rendben
úgyhogy ma este
felhagyok ezzel a szokással.

Megszorítom a gyógyszerem
szorosan bezárom az ajtót
megpróbálok ismét lélegezni.
Jobban megsérültem
mint eddig bármikor,
már megint nem maradt lehetőségem.

Felfestem majd a falra
mert én vagyok a hibás
sosem vitatkozok többé
és ez a vége.

Nem tudom miért érdemes vitatkozni
vagy hogy miért kell kiáltanom.
De most egy kicsit tisztábban látok ahhoz,
hogy megmutassam neked amit gondolok.
Nem tudom hogy váltam ilyenné
Sosem leszek jól,
Úgyhogy ma este
felhagyok ezzel a szokással...