Todamasa, a szörny

Lassan visszaértek Kaede anyó kunyhójához. Mikor bementek az anyó és Sango azonnal odarohant az ájult Kagoméhoz.
-Mi történt?-kérdezték.
-Naraku újabb trükkje. Egy bábut küldött utánunk, mely egyszer mindenki előtt megjelent. Nekem és Kougának azt mondta, hogy menjünk, mentsük meg Kagomét, mert különben magányosan hal meg. Tarával megküzdött. Kagoménál pedig átalakult és megtámadta őt is és most itt vagyunk.-mesélte Inuyasha.
-Ezek szerint Naraku meg akarja szerezni mindkét ékkövet, majd külön szeretné használni azokat.-magyarázta Kaede.
Inuyasha letette Kagomét Kaede elé, hogy az megvizsgálhassa. Az anyó nem tétovázott, azonnal ellátta a lányok sebeit, mivel Tara sem úszta meg sebek nélkül.
-Megtaláltátok már azt a Todamasa nevű lányokkal táplálkozó szellemet?-kérdezte Sango.
-Nem még nem. De ezt igen.-mondta Miroku aki Sango mellett ült és már megint rossz helyen volt a keze. Az utóbbi mondatot halkan mondta.
-Miroku!(PUFF)
-Várható volt.-mondta Kouga és Inuyasha egyszerre.
A Kagome sebéből ömlő vér nem akart elálni ezért a kötés átvéresedett, át kellett kötözni.
-Inuyasha.
-Igen Kaede?
-Kimennétek egy kicsit, hogy le tudjam cserélni Kagome kötését?
-Persze.
A fiúk és velük együtt a két lány kiment a kunyhóból. Ők maradhattak volna de inkább kimentek. A kunyhó külső teraszrészének bal oldalán ültek a fiúk, másik oldalán pedig a két lány, Tara és Sango naés persze Shippou.
-Inuyasha.
-Mivan?
-Miroku mindig ilyen szokott lenni?-kérdezte Kouga és közben a lányokat bámuló Mirokut nézte.
-Igen. Azthiszi, hogy ezzel amit csinál leveszi a lábukról a lányokat, de nem.
-Jó taktika, de egy kicsit kedvesebbnek kéne lennie.
-Sango. Miért néz így ránk Miroku?
-Azthiszi ezzel a perverz mosolyával levehet minket a lábunkról, de nem.
Ezután a lányok még messzebb ültek a fiúktól, méghozzá olyannyira, hogy majdnem leestek a teraszrész széléről.
-Miroku. Te miattad ültek messzebb tőlünk a lányok?
-Attól tartok.
-Ez nem normális. Elkergeti a lányokat.-mondta Kouga.
-Nem tudok mit kezdeni vele...-hangzott a nem túl bíztató válasz.
-Miroku, mond, miért nem hagyod békén őket?-kérdezte Kouga.
Mikor Kouga megnézte Mirokut, látta, hogy ott van a lányoknál. Nem kellett sok az első hangok is napvilágot láttak.
-Ááááááá!-hangzott a lányok felől egy "vészjósló" hang.
-Mi történt?-kérdezte Inuyasha ijedten.
-Miroku ott van a lányoknál, ők pedig így akarják elijeszteni őt.-magyarázta a meglepődött farkas.
-Erről sohasem fog leszokni?-helytelenítette Inuyasha Miroku tetteit.
-És én még azt terveztem, hogy eltanulom tőle ezt a technikát.
-Hogy mit akartál!?
-De már nem úgyhogy megnyugodhatsz.
-Ááuu.
-Na és most mi történt?
-A lányok leestek a teraszról.-mondta nevetve Miroku.
-Te még nevetsz is ezen?
A két fiú odasietett és felsegítette a lányokat. Sango ezután Mirokunak úgy akart köszönetet nyújtani, hogy előrántja a bumerángját és jól fejbeveri, de mielőtt még bármit is csinálhatott volna Inuyasha és Kouga lefogta.
-Csak érj hozzánk mégegyszer, és akkor nem lesz ilyen szerencséd.-üvöltözött a két lány Mirokura.
Kaede kilépett a kunyhóbol. Átkötötte a lány sebét és behívta a többieket. Egy hét múlva Kagome jobban lett és útnak indultak, megkeresni Todamasát. Nem kellett megeröltetően hosszú útat megtenniük, mert hamarosan ráleltek Todamasára.
-Ki van itt az én területemen?-fordult meg a szörnyeteg, bár eléggé szép és csinos volt. Azért a csapatban lévő lányok sokkal szebbek voltak.
-Te lennél Todamasa, aki nőkkel táplálja magát!?-kérdezte a hanyou.
-Igen. Úgy látom ma sem maradok éhen.
-Ne bízd el magad! Ma éhen maradsz de nem sokáig, ugyanis holtaknak nem kell étel!-mondta Inuyasha és elrugaszkodva a földről megtámadta Todamasát.
A lányok hátrébb léptek kivéve Tarát, aki Inuyashát leállítva, maga ment a szörny ellen.
-Hmm, te ismerős vagy nekem. A véred szaga olyan, mint...csak nem...te annak a nőnek vagy a lánya akit 10 évvel ezelőtt ettem meg. Most te következel és a barátnőid.
-Azt lesheted, mikor leszünk a főfogásod!
-Jajj...megijedtem!-nevetett a szörny, majd a lányok felé nyúlt. A szörny tenyerében ült a három lány, melyet szorosan összeszorított, majd újra szétnyitotta. A lányok már nem voltak benne. Todamasa tenyerében olyan folyadék termelődik, mely, ha hozzáér valamihez, vagy valakihez akkor azt láthatatlanná teszi.
-Te szörnyeteg, hova tüntetted a lányokat!?-így Inuyasha.
-Most még csak az étlapomon vannak rajta, de nemsokára már betekintést nyerhetnek a gyomromba.
-Ezért most meghalsz!-ezt már Kouga mondta.
Inuyasha a Tetsusaigával, Kouga pedig a fizikai erejével próbálta meg legyőzni Todamasát. Mivel a tetsusaiga magában nem volt elég ezért Inuyasha kénytelen volt a szélborda segítségét hívni. Ezzel már nagyobb eredményt ért el, de még nem győzte le a szörnyet.
-Ha ez nem vált be akkor bevetem az ellenhullámot, a tetsusaiga legnagyobb erejét.
Todamasa egy hatalmas erőgömböt küldött a hanyou felé. Ez volt a legerősebb fegyvere. A hanyounak sem kellett sok, belehasított az erőgömb közepébe, mely azonnal az ellenkező irányba kezdett haladni.
-Inuyasha ne tedd! Ne felejtsd el, hogy Kagome és a többiek a tenyerében vannak és ha a szörny megsemmisül, akkor a keze is és akkor a lányok is.-üvöltötték oda a hanyounak Kougáék.
-Jajj ne. Már tudom akkor levágom a karját előtte. Csak érjek oda időben.
A hanyou időben odaért és levágta a szörny bal karját, melyben a lányokat tartotta. A kar a földre zuhant, a szörny megsemmisült. Miroku, Kouga és Inuyasha odarohant a levágott kézhez, mely még mindig ökölbe volt szorítva. A tenyér szétnyílt, de a lányok nem voltak, vagy éppen nem látszódtak benne. Nem sokkal később Miroku érzett valamit magán, mintha valaki átölelné, de nem látott senkit. Elkezdett tapogatózni, majd láthatóvá vált Sango, aki ezután azonnal elájult, szerencséjére Miroku nem engedte a földre zuhanni, hanem magához ölelte. A másik két fiú még mindig nézte a tenyért hátha észrevesznek valami változást, de hiába. Kouga és Inuyasha a vállán érzett egy kezet, mintha valaki kapaszkodna beléjük, majd elengedi. Lehetett hallani, ahogy valaki a földre esik. Már Kagome is láthatóvá vált. A hanyou rögtön felvette a földről az eszméletlen lányt, ami természetesen Kougának nem tetszett.
-Kouga nézd ott jön valaki!-mondta Miroku, aki egy lányt látott közeledni hozzájuk. Tara volt az. Őt ezután Kouga cipelte Kaedéhez.
Út közben Tara fájdalmában fel-fel ordított és a fogát csikorgatta. Nem sokkal később felemelkedett Kouga kezéből és az ékkő, Tara számára fájdalmasan, de távozott a testéből. Miután ez megtörtént, a lány vissza esett a farkas karjaiba, az ékkő pedig a földre. Kouga ment oda felvenni. Ez a hanyounak nem tetszett. Végül elérkeeztek az anyóhoz.
-Megtaláltátok?
-Meg...
-Látom, akkor megnézem őket jó?
-Rendben mi addig kimegyünk.-mondta Inuyasha és magával húzta a többi fiút.
-Mostmár bejöhettek.
A fiúk bementek a kunyhóba, ahol a lányok egymás mellett feküdtek eszméletlenül. Kagoménak újra át kellett kötözni a sebét, mert az szétnyílt, mikor a szörny összeszorította őket.
-Kaede, ugye meg fognak gyógyulni?-kérdezte Miroku, aki Sango miatt most nagyon szomorú volt.
-Igen, bár Kagome és Tara nem fog egyhamar meggyógyulni. Tarát az ékkő mostmár nem védi, mert az kiszabadult belőle. Kagoménak a sebe a hasán szétnyílt. Sango szerencsére csak könynebben sérült.
A fiúk valamennyire megnyugodtak. Megpróbáltak türelmesen várni arra, hogy a lányok magukhoz térjenek. Egy héttel Todamasa legyőzése után Sango magához tért. Mirokunak mindvégig a lány fenekén volt a keze. A többiek már várták, hogy a lány mikor pofozza meg a szerzetest, de helyette pont az ellenkezőjét csinálta. Sango látva, hogy a többiek mien arcot vágnak, azonnal megcsókolta Mirokut aki ugyan nem ellenkezett, mégis csodálkozott az összes bentlévővel együtt. Mikor befejezték:
-Mit csinálsz?-kérdezték a teljesen ledöbbent fiúk.
-Mikor Todamasa tenyerében voltunk összeszorítva én azthittem az lesz az utolsó nap az életemben, ezért mindent átgondoltam, mi volt jó és mi rossz az életemben. Arra is rátértem, hogy Miroku milyen sokszor megmentett engem és a többieket...
-Akkor Sango lennél a gyermekeim anyja?
-Na de Miroku...igen.-mondta huncutul Sango. Most mindenkinek a padlót súrolta az álla.
-Na látod Inuyasha nem is olyan rossz technika az amit Miroku csinál.-nevetett a történteken a farkas.
-Meg ne merd alkalmazni Kagomén!
-Miért ne?! Úgyis sikerrel járok.
-Nehogy azt hidd!
Egyszerre ébredt fel Kagome és Tara is. Mindketten nagyot kacagtak a történteken, de mikor kitért Kaede a két másik fiú viselkedésére Kagomét azonnal elöntötte a düh.
-Hát ti meg mit veszekedtek itt, ha?
-Mi...hát... semmit. Végre felébredtél.-mondta akadozva a hanyou.
-Áááá! Ez meg ki volt?!-kérdezte dühösen Kagome.
-Kouga.-hangzott a válasz a hanyou felől.
-Te fogdosol?! Átvetted Miroku szokását!? Idióta, nálam ez nem arat sikert!? Értetted!? Úgyhogy, ha mégegyszer hozzámnyúlsz...majd kitalálom, hogy mit csinálok, de nem ajánlom, hogy mégegyszer hozzámérj!
-Oké rendben, bocs.
-Na azért.-ezzel a kijelentéssel a lány egy kicsit megkönyebbülve vissza, bement a kunyhóba (a fiúk a teraszrészen voltak).
-Én mondtam, hogy nem fog beválni.
-Ugyan már, nem mondtál te semmit!
-Dehogynem!-mondta Inuyasha egy kicsit megemelve a hangját, majd elfordult a farkastól és így ültek tovább, körülbelül 3 órán keresztül.

          Folytatása Köv.