A segélyhívó szám az egész világon 112. Ez akkor is hívható, ha a mobiltelefon billentyűi le vannak zárva. Próbáld ki!
Ha a név előtt az ice jelzést használod mobilodban annál a személynél akit baj esetén értesíthetnek, mivel ez nemzetközi jelzés, külföldről is őt fogják elsősorban értesíteni.
A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.
K. Marx, 1867
Ha fogmosás között elzárod a csapot, több liter vizet megtakaríthatsz.
A csöpögő csapok annyi vizet használnak el, amennyi elegendő havonta egy kád teletöltéséhez, ezért ügyelj rá, hogy a csapok el legyenek zárva.
Egy új nagy-britanniai felmérés szerint az extasy vagy cannabis hosszú távon
történő fogyasztása emlékezet kihagyási problémákat okoz.
NASA kutatók már korábban kimutatták, hogy ez nemcsak az emberekre hanem a pókokra is érvényes. Pókokat különböző drogokkal kezelték, majd megnézték,
milyen hálót szőnek ezután. Változatos kreációk születtek, amiknek nem sok
közük volt az eredeti légyfogó berendezéshez.
- Az extasy-val vagy speeddel tuningolt pókok vad dolgokat kreáltak, a háló
keretében sok lyukat hagytak
- LSD: egyenletesen szőttek, de nem teljesen fejezték be a művüket
- Marihuana: úgy tűnt, a pókok elvesztették a kedvüket, munka közben,
félbehagyták a hálót
- Clorahidrát (altatók): a keret még elkészült, de a körökhöz még hozzá se
kezdtek
- A koffeinnek tudható be a legbizarabb hatás: a pókok minden tervszerűség
nélkül csupán egymáshoz kötögették a szálakat.
Nem tehetünk róla? – A csokoládé szeretete belénk van programozva
Lehet, hogy a csokoládé rajongói nem tehetnek szenvedélyükről, svájci és brit tudósok szerint a csokoládé közkedveltségét ugyanis egy az anyagcserénkbe beprogramozott kémiai „szignó” vagy lenyomat okozza.
Ezt a szignót közönséges laboratóriumi tesztekkel ki lehet mutatni – mondja dr. Sunil Kochhar a Nestlé kutatóközpont munkatársa.– Igen egyszerű, vizeletből és vérplazmából megállapítható tesztről van szó.
A kutatás nem csupán arra volt jó, hogy feloldozza a csokoládé szerelmeseit bűntudatuk alól. – Azt próbáljuk meg megérteni – mondja a kutató –, hogyan reagál az anyagcserénk bizonyos ételekre. Új távlatok nyílnak meg előttünk az étrend és annak anyagcserével kapcsolatos következményeit illetően.
Az új megközelítés szerint ezek a kémiai lenyomatok bizonyos étrendbeli preferenciákkal vannak összefüggésben. Az embereket anyagcseréjük típusa szerint kategorizálni lehet, aminek az a haszna, hogy egészséges, ráadásul személyre szabott étrendet lehet előírni bárki számára.
A vizsgálat során 22 önkéntes fele mondta, hogy „kedveli a csokoládét”, a másik fele „közömbös iránta”. Megjegyzendő, hogy a kutatóknak öt évébe került, hogy az utóbbi csoportba jelentkezőket találjon!
A vizsgálati alantok 5 napon át csokoládét vagy placebót kaptak enni, a csokoládé-csoport tagjai többféle édességet kaptak, tej-, ét és mandulás csokoládé egyaránt szerepelt a választékban.
Kiderült, hogy a csokoládét kedvelők anyagcsere-profilja eltért a közömbösekétől, azoknál, akik szerették a csokoládét, például alacsonyabb volt a „rossz „koleszterin, az LDL szintje. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a résztvevők éppen nem fogyasztottak csokoládét.
A vizsgálat során egy igen fontos kérdés azonban megválaszolatlanul maradt, nevezetesen, hogy anyagcsere-típusunk az elfogyasztott tápláléktól függ-e, vagy fordítva?
A kutatók szerint még korai lenne bármilyen étkezési tanácsot adni, a későbbiek folyamán lesz majd lehetséges a helyes étrend megállapítása.
"Be ne vesd az ágyad!" - dörrenhetnek a tudománnyal lépést tartó, gondos anyukák ezentúl a csemetéikre, de a pedáns szülői hálók kora is leáldozott - legalábbis a legfrissebb brit tanulmány alapján, amelyet a kingstoni egyetem kutatói jegyeztek. A kutatócsoport számítógépes modelljei azt mutatták, hogy a poratkák száma hatékonyan csökkenthető, ha ágyunkat nem vetjük be minden nap.
A feldúlt ágy látványa nem túl szép, de szerencsére a poratkák sem szeretik, mert a meleg, száraz körülmények között elpusztulnak (egy átlagos fekhely akár másfél millió poratkának is kényelmes otthont nyújthat). A mikroszkopikus méretű pókszerű rovar főként az ember bőréről lepergő hámréteget fogyasztja. Az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ezek ürüléke teszi ki.
A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség okozója valójában nem a házipor, de még csak nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, ami belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban légúti allergiát - részletesen lásd A rettenetes háziporatka című korábbi cikkünket).
A kingstoni kutatócsoport számítógépen modellezte, hogy milyen változtatásokkal lehet csökkenteni a házi poratkák számát az ágyban. Meglepetésre azt találták, hogy a belakott ágyak melege és nedvessége ugyan kedvezett a kis lényeknek, ám a felkelés után rendetlenül hagyott ágyneműből és matracból a nap folyamán elpárolgott a nedvességtartalom, ami a kórokozók kiszáradásához és pusztulásához vezetett - írja az MTI.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legtöbb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60% körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, és számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.
Adrew Wardlow professzor, az allergológia egyik brit szaktekintélye kissé szkeptikusan fogadta, hogy pusztán a vetetlen ágyakkal hatékonyan vehető fel a harc a láthatatlan ellenséggel. A kingstoni kutatók már a további lépésekkel foglalkoznak: 36 valódi brit háztartásban akarják tesztelni a komputeres eredményeket olymódon, hogy poratkafészkeket telepítenek a családi ágyakba, aztán megfigyelik, hogy a napi rutin hogyan befolyásolja a kéretlen hálótársak életét.
(origo-egészség)
A hamis fotók megváltoztatják az emlékeinket
A digitálisan átalakított fotókkal megváltoztathatóak az emlékeink és manipulálható a történelmi eseményekről kialakított véleményünk is - állítják egy most közzétett tanulmányukban az Irvine és a Padova Egyetem pszichológusai.
Digitálisan manipulált fotók
Elizabeth Loftus, a kutatócsoport vezetője szerint napról napra egyre több médiumban találkozhatunk a múlt és a jelen történéseit bemutató, de digitálisan átformált, felújított fényképekkel, amelyekkel a szerzők megváltoztatják az adott eseményről kialakult véleményünket, illetve manipulálják a történelmi emlékeinket a nagyobb "szenzáció" érdekében.
Ennek vizsgálatára a szakértők csaknem 300, 19 és 84 év közötti felnőtt személynek mutattak eredeti, változatlan vagy digitálisan módosított fényképeket az 1989-es Tienanmen téri tiltakozó diáktüntetésről (amelyet a kínai hadsereg végül vérbefojtott), valamint a 2003-as római háborúellenes tiltakozásról. Ezt követően mindkét csoportnak kérdéseket tettek fel a hatóságok fellépésének jogosságáról, illetve az eseményeken tapasztalható erőszakkal kapcsolatban. (A kínai tüntetésen készült módosított fotókon támadásra készülő tüntetőket és a tankok elé futó embereket, az olasz eseményen pedig a rendőrséget fenyegető, álarcos felkelőket helyeztek a manipulált fényképekre.)
A távol-keleti diáktüntetés leverését a módosított képeken szemlélő vizsgálati személyek nagy része a katonai beavatkozást nem találta indokolatlannak, a valóságban rendkívül békésen zajló olaszországi eseményt viszont kifejezetten erőszakosnak, negatívnak érzékelték. Az eredeti fotókat néző csoport ezzel szemben teljesen ellentétes véleményt formált ezekről az eseményekről - olvasható a kutatást végző egyetem sajtóközleményében.
Képhamisítás
Az egyik legismertebb ilyen esetben a Reuters hírügynökség 2006 szeptemberében visszavonta egy szabadúszó fotós munkatársának csaknem ezer felvételét, mert két, a libanoni konfliktusról készített fotóról kiderült, hogy manipuláltak - adta hírül korábban az MTI.
A Reuters azt követően vált meg a fotóstól, hogy kiderült: a libanoni főváros egyik külvárosára mért izraeli légicsapás után készített felvételén a Photoshop nevű számítógépes program segítségével a valóságosnál sűrűbbre és sötétebbre árnyalta a találatot kapott épületekből felszálló füstöt. Később a támadásról készített összes képet átvizsgálták, és kiderült, hogy egy másik fotó ugyancsak manipulált volt: ezen az izraeli légierő egy F-16-osa volt látható a dél-libanoni Nabatije fölött. A fényképész a gép által kilőtt rakéta robbanásának villanásához "hozzászerkesztett" még kettőt, azt a látszatot keltve, mintha az izraeli gép három rakétát lőtt volna ki. A fotós egyébként egy kétéves időközt leszámítva tizenhárom éven át dolgozott szabadúszóként a brit hírügynökségnek.
Egyszerű kérdésekkel is irányíthatóak emlékeink
Nemcsak fotókkal, de sokkal egyszerűbb módszerekkel - például megfelelően megfogalmazott, irányított kérdésekkel - is befolyásolható, hogy az adott személy mire emlékezzen. (Nyilvánvalóan manipulatív technikákat láthatunk például a különböző kémfilmekben, vagy a kémelhárító szervezetek kiképzése során, ahol például a "Milyen színű volt a kalapja kérdésre?" kell válaszolni, miközben az adott illetőn nem is volt kalap.)
Két amerikai kutató kísérleti alanyainak egy karambolt megörökítő filmet vetített le, miután a résztvevők egyik csoportjától azt kérdezték: "Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a karambol történt?" A másik kérdés így hangzott: "Mekkora sebességgel mentek az autók, amikor a koccanás történt?" Az első csoport természetesen sokkal nagyobb sebességet tippelt az autók haladására, sőt még azt is kifejtették, mennyire agresszív sofőrök ülhettek a volánnál.
A memória típusai
Az ún. deklaratív memória az adatok, tények tárolását végzi: ennek egyik része az ún. szemantikus memória, amely ismereteink fogalmi szintű raktározásával foglalkozik, másik része pedig a személyes élettörténeti eseményeket tartalmazó epizodikus emlékezet. A deklaratív memória két részének lényege egy jól ismert példa szerint: a korcsolya szó nemcsak azt juttatja eszünkbe, hogy egy sporteszköz, amit a jégen használunk (ez a szemantikus emlékezet), hanem életünknek egy olyan epizódját is, amikor például korcsolyázás közben ismerkedtünk meg valakivel (ez az epizodikus memória).
A deklaratív tudás mellett ún. procedurális memóriánk is van, amelyben azonban nem a tények tárolásáról van szó, hanem arról, hogy tudjuk, hogyan kell bekötni a cipőnket, tudunk biciklizni, telefonálni, focizni stb.
Memóriánk a tudatosság mentén is két rendszerre osztható: amikor tudatos erőfeszítés kell egy emlék felidézéséhez, akkor az ún. explicit emlékezet működik, amikor viszont nem tudatosan idéződnek fel emlékek, akkor az implicit emlékezetet használjuk.
Makó Attila
Versenyautó sebességével száguldó információk
Testünk talán legbonyolultabb sejtjei az információt hihetetlen sebességgel továbbító idegsejtek. Agyunkban több mint 10 milliárd található belőlük, és mindegyikük átlagosan 60 ezer másik idegsejttel áll kapcsolatban - elképesztően bonyolult hálózatról van szó. Az ember és minden gerinces állat idegrendszerében az idegsejtek nyúlványai egy speciális szigeteléssel rendelkeznek, ami igen gyors információáramlást és továbbítást tesz lehetővé. Ennek következtében központi idegrendszerünk 360 km/h sebességgel képes eljuttatni a megfelelő információt például izmainkhoz arról, hogy milyen mozgásra lenne szükség. Az érzékelési információk ennél kissé lassabban haladnak az agy felé. Egy tárgy érintése 180, míg egy fájdalmas inger 54 km/h sebességgel jut el az információkat feldolgozó központi idegrendszerbe. Azokban az élőlényekben - ilyenek a gerinctelen állatok -, ahol nincs az idegsejtek körül szigetelőanyag, az eddigi leggyorsabb ingerületvezetési sebesség - amelyet egy polip esetében mértek - csak az országúton engedélyezett vezetési sebesség, azaz 90 km/h volt.
Leggyorsabban növekvő szövetünk: a haj
A szervezetet mintegy húszféle nagyobb szövettípus építi fel, és ezek közül a hámszövetek közé tartozó haj a leggyorsabban növekvő szövet, amely egy átlagos felnőtt esetében évente mintegy 15 centimétert hosszabbodhat. A fejbőrön lévő hajszálak száma átlagosan 100 000, de ez a szám a hajszíntől is függ. A szőkék ugyanis hozzávetőlegesen 140 000 vékonyabb, a barnák kb. 100 000 kicsit vastagabb, a vörösek csak 85 000, de viszonylag vastag hajszálat számolhatnának meg a fejükön felnőttkorban. Míg az újszülöttek fejbőrének minden négyzetcentiméterén mintegy 1000 hajhagyma számolható meg, addig a 43-50 éveseknél ez az érték már csak 300. Minden hajhagymából átlagosan 20 szál haj fejlődik ki az évek során.
Hillary és Tenzing: Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa 1953 májusában mászták meg a krónikák szerint elsőként a Himalája és a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet, vagyis a Csomolungmát. Hillary azóta is igyekszik a térségben élő emberek érdekeit szolgálni.
Ereink körbeérnék az Egyenlítőt
Minden szövetnek szüksége van oxigénre és táplálékra, éppen ezért a keringési rendszer elemei, az erek - amelyeknek a szöveteink ellátása a legfőbb feladata - kitüntetett figyelmet érdemelnek. Annak érdekében, hogy minden sejtünk időben és megfelelő mennyiségű tápanyagot kapjon gazdag, rendkívül elágazó összekötőrendszer szükséges. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy érhálózatunk összhossza egy felnőtt, egészséges emberben eléri a 40 000 km-t, azaz ez a távolság körbeérné az Egyenlítőt.
A kristálykoponyákat a világ legnagyobb misztériumai között tartják számon. A 19. században fedezték fel Mexikóban és Közép-Amerikában a legtöbb ősi kristálykoponyát. Ám még ma, a 21. században sem tudják igazából megfejteni, kik és milyen céllal készítették azokat. Ennek ellenére köztudott, hogy mindazok, akik saját kristálykoponyákkal rendelkeznek vagy valaha lehetőségük adódott kezükben tartani ilyen darabot, azoknak az élete lényegesen megváltozott.
Mi is a kristálykoponya lényegében?
A kristálykoponyákról szóló információ nagyon komplex anyag. Az egész téma leginkább egy kirakós játékra hasonlít, ahol egyes szabályok és utak betartása nélkül soha nem lehet a teljes képet meglelni. Ám aki nem sajnálja az időt, hogy tüzetesebben tanulmányozza a kristálykoponyákat, rájön a bennük rejlő mély és ősi tudásra, és megérti, milyen szerepet töltenek be ezek a tárgyak az emberiség életében a béke és harmónia megtalálásában.
A legtöbb kristálykoponyát Közép- és Dél-Amerika ősi, letűnt romjai körül találták. Régészek sora tagadja, hogy ezeknek az ősi civilizációknak birtokában lett volna a kvarckristály csiszolásának tudománya, mivel egyetlen fennmaradt bizonyíték sem igazolja ezt a tényt. Ugyanakkor furcsa, hogy a tudósok nem akarnak foglalkozni a kristálykoponyák tanulmányozásával, mintha attól félnének, hogy a bennük rejlő tudás más fényben tüntethetné fel az általunk valóságnak hitt világot.
Az ősi kristálykoponyák őrzői között sokan akadnak, akik legendák sorát ismerik. Ezek egytől egyig arról szólnak, hogy egy ismeretlen, fejlett civilizáció bízta rájuk a kristálykoponyákat, hogy a bennük rejlő tudás segítse az emberiség fejlődését és szabadság iránti vágyát a béke jegyében.
Érdemes megjegyezni azt a tényt is, hogy az ősi kristálykoponyák, a fizika törvényeinek ellentmondva, képesek súlyukat, térfogatukat és akár teljes alakjukat is megváltoztatni időnként.
A fenti gondolatok Joshua és Blue Arrow Rainbow (olvasóink Desy Rainbowként ismerik) Kristálykoponyákról szóló könyvéből származnak.
A szappan története
Liebig, a nagy német vegyész mondása szerint, valamely nép kultúrájának legbiztosabb mértéke a szappanfogyasztás nagysága. Hangzatos mondás, csakhogy nem egészen igaz. Számos ősi kultúrát ismerünk, melyben nem használták a szappant, de ismerték a fürdést. A görögök és rómaiak fürdőikben szappan helyett bizonyos földfajtákat, alkálitartalmú anyagokat használtak, sőt illatosították is ezeket. Egyszerű "toalettszappan" volt a babliszt.
És vajon a ruhát mivel mosták? Legtöbbször csak "folyóvízben", patakokban vagy folyók partján; sulykolással távolították el a ruhából a szennyeződést. A fűre kiteregetett ruhát aztán a nap szívta szép fehérre. Nauszikaá, a phaiák királylány éppen ruhát mosott társnőivel a tengerparton, amikor rátalált a hajótörött Odüsszeusz. Gudrun, a fogoly germán hercegnő viszont kényszermunka gyanánt végzi a mosást, pedig az Északi-tenger hidegebb, mint a Földközi.
Ám már az ókorban is tisztították a ruhát vegyszeres úton. Az úgynevezett "derítőföld" vagy "kallóföld" magába veszi a gyapjúból a zsírt, a lúgok a zsírral pedig oldható vegyületeket alkotnak. A fahamuból készült lúgot évezredekig használták ruha mosására. Ismerték a habzó anyagot tartalmazó szappangyökeret is.
Az idősebb Plinius szerint szappant, vagyis sapot először a gallok és a germánok készítettek, de nem tisztálkodásra, hanem a hajuk szőkítésére. A mai értelemben vett szappan első biztos említése 385-ből származik. 800 táján már általánosan elterjedt a szappanfőzés. Faggyút és hamuzsírt főztek össze nagy üstökben. A kenőszappant pedig a 12. század óta ismerik.
A faggyúból főzött szappanok egyáltalán nem voltak kellemes illatúak. A kemény toalettszappant az arabok találták fel, olívaolajból és fahamu lúgjából készítették. Illatosították is, de ezt az import luxuscikket csak a jómódú emberek tudták megvásárolni.
A 19. században terjedt el jobban a növényolajból készült szappan. Nagyüzemi gyártása William H. Lever nevéhez fűződik. Nemcsak kellemesebb illatú és jobban habzik, mint a faggyúszappan, hanem olcsóbb is, különösen ha melléktermékét, a glicerint nem hagyják benne, hanem só hozzáadásával kicsapatják belőle. A glicerin a robbanóanyagok gyártásának fontos alapanyaga. Az élelmes Mr. Lever néhány év alatt milliomos lett találmánya segítségével. Fritz Henkel pedig a mosószódát keverte vízüveggel - ő a mosópor atyja.
Görögdinnye:
Ne tároljuk a felvágatlan görögdinnyét a hűtőben, mert egészségesebb szobahőmérsékleten. A rák elleni védekezést segítő karotinoidok ugyanis leszedés után tovább képződnek a dinnyében, azonban a hideg lelassítja ezt a folyamatot.
Csontjaink többet bírnak a vasbetonnál
Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely a mozgások passzív szerve és testünk szilárd, de rugalmas vázát építi fel. A felnőtt csontvázat átlagosan 206 csont alkotja, mely csontszövetből épül fel: ennek 70%-a szervetlen, 30%-a szerves anyag. A csont esetében a dugóhúzószerűen csavarodó enyvadó rostok mészbe és kötőanyagba vannak ágyazva. Ugyanígy készül az építkezéseknél használt vasbeton: rugalmas acélhuzalokat betonba ágyaznak. A csontszövet mégis sokkal tökéletesebb konstrukció: különleges felépítésének köszönhetően ugyanis hozzávetőlegesen háromszor akkora terhet bír el, mint a vasbeton vagy a gránit, és 30-szor annyit, mint a tégla. Az emberi szervezet legerősebb csontja, a sípcsont közel 2000 kg-ot bír el, vagyis kb. 40-szer annyit, mint amennyire rendes körülmények között (fél lábon állva) megterheljük. A csont azonban nemcsak igen szilárd és teherbíró, hanem rendkívül rugalmas is: az emberi koponyát képzeletben satuba fogva szélességének 9/10-ed részére összepréselhetjük, mielőtt elpattanna. Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a csecsemő számára.
Testtömegünk 5-8%-át a bennünk élő mikroszkopikus élőlények adják
Saját sejtjeinken kívül testünkben számos idegen sejt él. Az emberi emésztőrendszerben nagy számban tenyésznek mikroorganizmusok, amelyek egészségünk, anyagcserénk egyensúlyának fenntartásában, védelmében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, és testtömegünk mintegy 5-8%-t adják. A bennünk élő baktériumok nagy része segíti az emésztést, szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, részt vesz az ellenanyagok termelésében. A tudomány ma mintegy 400 különböző - csak a bélben - élő baktériumot ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: vannak a probiotikumok, a "jók", a patogének, a betegségeket kiváltó baktériumok, és a "kétarcúak", amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ. A belek falán nagyobbrészt probiotikumok élnek, melyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, melyeket a szervezet nem képes megemészteni.
Miért öltött nyelvet Einstein?
Einstein miért ölti ki a nyelvét a híres, mindenki által látott képen?
Az Einsteinről készült képek közül valóban talán a legismertebb az a fotó, amikor a Nobel-díjas fizikus nyelvet öltve, kissé idegesen bámul a kamerákba. Ez a kép a sajtóban felhasznált egyik leggyakoribb illusztrációnak számít.
A fotó történetéről nemrégiben a német Focus magazin főszerkesztője, Helmut Markwort írt terjedelmesebben, saját lapjában. Einsteinről akkor készült ez a kép Markwort szerint, amikor a híres tudós 72. születésnapját ünnepelték. Mindez 1951. március 14-én történt Princetonban, New Jersey államban.
A fárasztó tiszteletkörök meghallgatása után az idős fizikus barátaival együtt kimerülten kászálódott be egy autóba. Ám a tolakodó fotóriporterek a hátsó ülésen elhelyezkedő tudóst még a kocsiban sem hagyták békén, be-bekukucskáltak gépeikkel az autóba, s vakuikkal „kápráztatták el” a távozóban lévő hírességet. A barátai, vagyis az Aydelotte házaspár által közrefogott fizikus ekkor idegesen csak annyit mondott: „Elég, elég!”, és tiltakozásképpen kinyújtotta nyelvét.
Amikor Einstein az erről készült fotót másnap az újságban látta, megtetszett neki a kép, és azonnal rendelt belőle egy sorozatot. Levagdosta barátait a fotó jobb- és baloldaláról, és a paparazzik által készített fényképet üdvözlőkártyaként elküldte barátainak. Végül tehát Einstein maga is hozzájárult a fotó népszerűségéhez. Mindebből kitűnik az is, hogy az idős tudós utolsó éveiben ugyancsak szívesen használta fel a médiát, még akkor is, ha ez nem volt eredetileg szándékában.
Ha minden igaz, megtalálták végre a bibliai Heródes király sírját ott, ahol eddig még senki nem kereste.
A sírt a Herodiumnak nevezett palota-erőd és egyben temetkezési hely középső szintjén, egy eddig fel nem tárt járatban fedezte fel az izraeli Héber Egyetem professzora – igaz, csontokat ő sem tudott felmutatni. A régész 35 éve keresi Heródes sírját.
Herodium: egy hatalmas építmény, a bibliai Nagy Heródes egyik szenvedélyének, építkezési vágyának talán legjelentősebb szimbóluma. A király palotának és erődnek tervezette, de egyben úgy gondolta temetkezési helyéül is a róla elnevezett építmény fog szolgálni. A régészek antik feljegyzésekre – elsősorban a közel három generációval később élt zsidó történetíró, Josephus Flavius munkáira – támaszkodva úgy vélték, hogy Heródes sírját valahol az erőd alapjául szolgáló domb aljában kell keresni. Vagy az építmény felső részében. Hogy épp középen keressék, az azonban sokáig még magának Ehud Netzernek sem jutott eszébe.
Mit tegyél, ha ellopták a mobilodat? A mobilkereskedők azért titkolják ezt az információt, hogy a tolvaj tovább használja a szolgáltatásukat, fogyasszon ezáltal, a lopás áldozata pedig vegyen másikat és ő is tovább fogyasszon. Meg kell tudnod a készüléked sorozatszámát. Ehhez üsd be: *#06# HÍVÁS NÉLKÜL és minden más nélkül, és a kijelzőn megjelenik egy kód. Ez az egyedi kód az egész világon a te készüléked sorozatszáma. Jegyezd fel és tartsd biztonságos helyen. Ha ellopják a telefonodat, értesítsd a társaságod operátorát, és add meg neki ezt a kódot. Ez lehetővé teszi, hogy teljesen blokkolják a telefont, még ha a tolvaj kicseréli is benne a SIM kártyát. Valószínűleg nem kapod vissza a telefonodat, de legalább biztos lehetsz benne, hogy aki ellopta, sohasem fogja tudni használni. Ebben az a legfontosabb, hogy ha mindenki ismerné ezt a trükköt, értelmetlen volna mobilt lopni. Ezért hát küldd tovább minden ismerősödnek. És ne felejtsd el felírni és biztos helyre tenni a sorozatszámodat.
Boldog névnapot!
-
A külvilág mindig
lerendezi saját magát (nélkülem is).
Lábam a földön, fejem az égben, szívem középen. Hídként hajlok
szellem és anyag között. Vándor, kelj át rajtam bátran, Ne félj a
szakadék fölött!
"Levelek sosem hullanak
hiába - minden csupa harangszó Chori"
"minden akciót azonos
értékú ellenreakció követ Newton"
"az vagy amit gondolsz,
és azzá lettél, amit gondoltál Buddha"
Ti küldtétek:
"Amikor félsz, gondold azt, hogy mások is félnek. Sőt, vedd magadra az ő félelmüket is. Még ha a szenvedésed fokozódik is azáltal, hogy a terheidet növelted, meglátod, a félelmed mégis csökkenni fog."
- Őszentsége a Dalai Láma
Mosolyország:
"Akármilyen közel áll hozzánk valaki, akármennyire féltjük és szeretjük, nem élhetünk, nem dönthetünk helyette. Ezzel elvennénk tőle a saját tévedései tapasztalatait, pedig nékülözhetetlenül szüksége van rá.
Ha kérdezi, elmondhatjuk véleményünket, tanácsunkat, de nem erőszakolhatjuk rá. "Jóslatainkkal" nem ijesztgethetjük cselekedetei szerencsétlen következményeit illetően, mert legjobb szándékú szavaink is könnyen válhatnak rossz szuggesztiókká a befolyásolható karaktereknél, akik teljesítik mindazt, amit beléjük vetítettünk.
Szepes Mária"
milyen napon születtem
"Naptár"
Tudni akarod melyik napon születtél? Válaszd ki az évet, hónapot és a napot:
AJÁNLOM AZ OLDALT
A fotó történetéről nemrégiben a német Focus magazin főszerkesztője, Helmut Markwort írt terjedelmesebben, saját lapjában. Einsteinről akkor készült ez a kép Markwort szerint, amikor a híres tudós 72. születésnapját ünnepelték. Mindez 1951. március 14-én történt Princetonban, New Jersey államban. 
