A Kába szentély már az iszlám kialakulása előtt is kiemelkedő helyett foglalt el a nomád arab törzsek hitéletében. A vallásalapító Mohamed 628-ban rendelte el a zarándoklatot, amely az iszlám öt pillérérnek egyike: a hivőknek – amennyiben anyagi helyzetük és fizikai állapotuk megengedi – életükben legalább egyszer el kell látogatniuk Mekkába. Gyakori, hogy helyettesítők vállalják magukra a feladatot, főleg szegények esetében.

A hadzsnak (hidzs, háddzs) szigorú szabályai alakultak ki, a szent helyek felkeresésének sorrendje pontosan meghatározott. Indulás előtt a zarándokok alaposan tanulmányozzák az előírásokat. A lelki felkészülésnek is fontos szerepe van, tilos úgy elindulni, hogy rendezetlen ügyeket hagynak a hátuk mögött. Mindezek mellett előírás, hogy csalárd módon szerzett pénzből senki sem fedezheti utazását.

A zarándoklat menete:

1. Mika: a zarándoklat kezdete nem a lakóhelytől való elindulás pillatana, hanem a Mekkához közeli Mikába érkezés. A különleges törvények is ekkor lépnek életbe. A hívők elsőként rituális fürdőt vesznek, a férfiak varrások nélküli fehér ruhát öltenek magukra, amelyre a zarándoklat végéig nem kötnek csomót, a nők pedig egész testüket beburkolják fehér vagy fekete ruhával, a kezüket és az arcukat leszámítva. Ugyanolyan ruhát visel szegény és gazdag, a társadalmi státusz megszűnik. A zarándokút alatt tilos a haj­- és a körömvágás, a parfümhasználat, a nemi élet, a férfiak pedig nem fedhetik be fejüket. A hívőknek az út alatt kerülni kell az erőszak minden formáját. A szabályok megszegése kiengesztelő áldozat bemutatását vonja maga után.

2. Kába-szentély: a második állomás a Kába-kő. A reggeli imát követően a muzulmánok hétszer körbejárják a szentélyt a mecseten belül, miközben folyamatosan imádkoznak.

3. Szafa-hegy és Marwa-hegy: a Mekka közelében fekvő két hegy közötti utat hétszer teszik meg, mialatt imádkoznak.

4. Mina-völgy: az éjszakát Mina városánál töltik.

5. Arafat-hegy: az Arafat-hegy két szempontból is fontos: az iszlám tanítása szerint Ádám és Éva ennél a hegynél imádkozott, továbbá az Isten itt nyilatkoztatta ki a Korán utolsó részét Mohamednek, ezért hitük szerint az itt elmondott imák biztosan eljutnak Allahhoz.

6. Muzdalifa-síkság: a Korán tanításában Ábrahám a Muzdalifa-síkságon álmodta meg, hogy gyermekét feláldozza Istennek, Allah viszont nem fogadta el az áldozatot. Minden hívő legalább hét kavicsot gyűjt a síkságon, hogy a következő napon meg tudja kövezni a Sátánt.

7. Mina: Ábrahámot és Iszmaelt az ördög Minában kísértette meg. Az előző nap összegyűjtött kövekkel megdobálják a kőoszlopot, amely a kísértésnek állít emléket. Ábrahámhoz hasonlóan a muzulmánok állatokat áldoznak, legalább egy juhot fejenként. A rituálé után következik a zarándokút jelképes befejezése: a tilalmak megszűnnek, kivéve a házaséletre vonatkozó szabály. Ez csak az utolsó helyszín, Mekka elhagyása után veszti el aktualitását.

8. Mekka, Kába-szentély: a végső állomás a Kába-szentély, ahol ismételten körbejárják a szent követ.

Az iszlám naptárban a hadzs az utolsó hónapra esik. A zarándoklatot teljesítő férfiak megkapják a hadzsi, a nők pedig hadzsah nevet.

Hadzs legutóbbi időpontja: 2006. december 28. – 2007. január 2.