A Hársfavirág

A gyűjtés idejének megválasztása nagyon fontos, mert sem a még zárt bimbó, sem a túlnyílott virág nem alkalmas jó minőségű alapanyagnak. A szedéskor teljesen kinyílt virág száradáskor széthull.

A hársfafélék (latin néven: Tilioideae) alcsaládján belül három, hazánkban is honos fajt különböztetünk meg: Az ezüsthárs (Tilia argentea), főképp a városokban találkozunk vele, mert jó szárazságtűrése miatt szívesen telepítik díszfaként. Levelei a fonákukon ezüstösen molyhosak, és a levélérzugokban nem találunk szőröket, ellentétben a másik két fajtával. Virágzata nem alkalmas teának.

A kislevelű hárs (Tilia cordata) 20-25 m magas, viszonylag szintén igénytelen, szárazság- és árnyéktűrő, de lassú növekedésű faj. Leveleinek fonákján az érzugokban vöröses színű szőrpamacsokat találunk. Virágzata június közepe táján gyűjthető a teljes virágzás idején. Ez szolgáltatja a legfinomabb hársmézet, és a legjobb tea alapanyagát.
A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) fiatal korában szép kúpos formájú, 30-40 m magasra is megnövő, a párásabb, hűvösebb klímát kedvelő fajta. Erdeinkben a hűvösebb északi oldalon, szurdokvölgyekben találkozhatunk vele. Leveleinek fonákján az érzugokban fehéres színű szőrpamacsokat találunk. Teljes virágzása június elején várható, a legkorábban virágzó fajta.


Hogyan gyűjtsük?

Ha hársfavirágot szeretnénk szedni, védett helyen álló fát keressünk! Olyat, ahol a növényt nem érheti por, és kipufogógáz sem szennyezheti a virágzatot. Kíméljük a fát, csak a virágját szedjük le, ágait ne törjük, ne vágjuk le! A virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet.

Szedés után rögtön és gyorsan szárítsuk meg a virágokat, akár a levegőn, akár 40 fokosra felhevített, nyitott ajtajú sütőben. A „megaszalt“ hársfavirágot vágjuk apróra, majd jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve tároljuk!


Mire használjuk?

A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt.

A gyógyszerészek orvosi hársnak vagy kő-hársnak nevezik a hárs drogját. Maga a drog flavonoidokat (antibakteriális hatásúak), kevés, 0,04-0,08 százaléknyi illóolajat, nyálkát, cserzőanyagot, valamint cián-glikozidot tartalmaz.

Teája mézzel édesítve torokgyulladáskor kiváló köhögéscsillapító: egyszerre köptet és oldja a nyálkát. A náthát sikeresen leküzdhetjük, ha hársfateát iszunk, és egyidejűleg fokozatosan emelkedő hőfokú lábfürdőt veszünk. Izzasztó hatása miatt a lázcsillapításban sem utolsó. A hársfavirágból készült méz kiváló nyugtató, antiszeptikus hatású, influenza, meghűlés esetén fogyasztása ajánlott.

Gyomorerősítő teák alkotórésze. A népi gyógyászat szerint jó idegerősítő és vértisztító hatású. A hársfavirágtea fájdalomcsillapító hatását köszvényes panaszok esetében is észlelték már. Enyhe anyagcsere-aktiváló szer, vizelethajtónak szintén használható. Fürdővízbe öntve pihentető, nyugtató fürdőt vehetünk.


Nátha elleni teakeverék

Hozzávalók: 20 g csipkebogyó, 15 g bodzavirág, 15 g kamilla, 15 g hársfavirág, 10 g szederlevél, 10 g zsályalevél. Elkészítése: bő szájú üvegben keverjük össze a felsorolt herbákat, majd 2 evőkanálnyi keveréket 1 liter vízzel forrázzunk le! 15 perc áztatás után szűrjük le, és mézzel ízesítve kortyolgassuk el a nap során!


Izzasztó tea

2-3 dl forró vízzel forrázzunk le 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Izzadás céljából jó melegen fogyasszuk.


Borogatás

3 dl forró vízzel forrázzunk le 3 teáskanálnyi szárított hársfavirágot, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Naponta kétszer borogassuk vele a beteg bőrfelületet, langyosan használjuk.