KEMÉNY JÁNOS 1661-1662

1607-ben született Magyarbükkösön. BETHLEN GÁBOR udvarában kerül közel a politikához. Nagykövetként találkozunk nevével Bécsben, (ő kéri meg BRANDENBURGI KATALIN kezét Bethlen részére) Lengyelországban és a Portán. Összesen öt fejedelmet szolgált. I. RÁKÓCZI GYÖRGY idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa. Részt vesz a fejedelem hadjárataiban. II. RÁKÓCZI GYÖRGY alatt fejedelmi tanácsos, a kancellária vezetője.A kudarcba fulladt lengyel hadjárat során 1657- ben a krimi tatárok fogságába kerül, ahonnan váltságdíj ellenében szabadul. Feleségül veszi (első feleségét Kállay Zsuzsannát eltemette, tőle két fiú gyermeke született Ferenc és Simon) Lónyay Annát, akivel Aranyosmedgyesi birtokára húzódik vissza. A császáriak és az erdélyi rendek felkérésére visszatér a politikába, kiáltványban tudatja hogy felveszi a harcot a törököt kiszolgáló Barcsaival. 1661 január 1-én választják fejedelemmé. Elfogatja BARCSAI ÁKOS-t, akit tisztázatlan körülmények között meggyilkolnak. Erdély szakít a Portával, és I. LIPÓT császár oltalmát kéri. Büntetésére szervezett török hadjárat elől, Magyarország területére menekül. A segítségükre érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, végül csata nélkül cserbenhagyják Keményt. Helyére a Porta APAFI MIHÁLY-t nevezi ki. Az ellene vívott csatában Nagyszőllősnél halt meg 1662-ben.