BETHLEN GÁBOR 1613-1629

Marosillyén született 1580-ban.Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár andrásnál. BÁTHORI ZSIGMOND udvarában nevelkedett, 1602 ben, miután SZÉKELY MÓZES oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában, török földre bujdosott . 1604-ben meggyőzi BOCSKAI ISTVÁN-t, hogy álljon a Habsburg ellenes felkelés élére. 1607 től BÁTHORI GÁBOR tanácsadója, ami miatt RÁKÓCZI ZSIGMOND letartóztatja. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye főispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. Báthori sikertelen havasalföldi hadjárata után ( Radu Serban győzelme Brassó mellett) , Bethlen először Dévára, majd török földre távozik. 1613-ban a kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta. 1619-ben elindította első hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta a királyi Magyarországot. 1620 október 23- án a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében 1622 január 6- án lemondott választott királyi címéről, cserébe római szent birodalmi fejedelmi címet, hét felvidéki vármegyét, és Oppeln-Ratibor sziléziai birtokokat kapja. Második hadjárata 1624 május 8-iki bécsi békével ért végett, lemond a sziléziai birtokokról. Első felesége KÁROLYI ZSUZSANNA (a gyulafehérvári tempomban temették el) , akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát BRANDENBURGI KATALIN-t választja hitveséül 1626-ban. Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskola alapítás fűződik. 1622-ben az országgyűlés kimondja az akadémia felállítását előbb Kolozsvárra a Báthori akadémia helyére, védül Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget állít, megtiltotta a zsidók megkülömböztetését, teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett. 1621 után anabaptistákat telepített erdélybe, akik cserép, vas, fa, üvegedényekkel látták el Erdélyt. Fellendült a bányászat, megindult az iparosítás.