Balszemmel

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Nem értem

Nem értem, de mielőtt nagyon törnék a fejüket, megmondom, miért nem értek valamit. A múlt héten megnézhettem, hogy manapság hogy élnek Hong Kongban, illetve a Kínai Népköztársaság déli részén. Hála mindezért azoknak a kínai társadalmi szervezeteknek, és magyar üzletembereknek, akik rajtunk keresztül keresik a kapcsolatot Kínával. Na, de most nem erről van szó! Szóval, kategorikusan nem értem, hogy miért működhet a tömegközlekedés normálisan Hong Kongban, és miért nem működhet normálisan nálunk? Te, ezeknél nincsenek ellenőrök, minden elektronikus. Csak akkor mehetsz be, ha van jegyed, és csak akkor mehetsz ki, ha van, jegye nem mondom, pénzbe kerül megépíteni, na de utána. A metró és a vonat össze van kötve, egyszer kell jegyet venned. Hogy van az, hogy Hong Kongban számtalan alagút vezet át a tenger alatt, nálunk a Duna leküzdése jelent iszonyú gondot? Miért maradhat meg Hong Kontban a százemeletes házak között a botanikai kert és sok minden más, és miért nem maradhat meg nálunk, mondjuk a füvészkert. Miért lehet a város tiszta, és miért kell a mi városunknak piszkosnak lennie.  Na, ja, értem én.  Itt van kínai nép szorgalma, meg a 99 éves kínai gyarmati sors. És még valami. A rohadt kapitalisták maguknak csinálták Hong Kongot, a mi kis országunkat meg nekünk. Hát igen!

A macska

A kínai reform atyja, Teng Hsziao-ping mondott valamit, ami bejárta az egész világot. Mindegy, hogy a macska milyen színű, ha megeszi az egeret, jó macska. Rendben, nincs ezzel különösebb gond, bár a marxizmushoz való viszonyán lehetne elmélkedni, Ez a mondat ott látható a Kínai Népköztársaság 60. évét bemutató kiállításon is. Ebből a macska-elméletből következett még valami, ami a mai Hong Kong alkotmányos rendjének az alapja. Nevezetesen az, hogy egy országban lehet két rendszer. Mondjuk, hogy Budapesten szocializmus van, Miskolcon pedig kapitalizmus. Pekingben szocializmus, Hong Kongban pedig kapitalizmus. Hogy Hong Kongban kapitalizmus van, azt saját szememmel láttam. Nem rossz itt élni, feltéve, hogy van pénzed, de legalább munkád. Nem mondom, a határ másik oldalán sem rossz élni, talán még jobb is. Most Kínában szocializmus van, Hong Kongban pedig kapitalizmus, Ez nem így lesz az idők végezetéig. Az egyezség szerint ötven év múlva ez a kérdés eldől. Hát igen, vagy az egyik, vagy a másik. Vagy Hong Kongban lesz szocializmus, vagy Kínában kapitalizmus. Nos, ami Hong Kongot illeti, a vörösből egyelőre kevés van. Legfeljebb a híres taxik, amelyek erre felé pirosak, ha tetszik, vörösek. Kínában, már, mint a népi Kínában pedig mintha több lenne a fehérből, a nemzeti fehér virág színéből.

Obama és a béke

Vannak pillanatok, amikor az emberiség nyugodtan szembe köphetné magát. A mostani is ilyen. Hogy a fenébe lehet, az amerikai elnököt békedíjjal kitüntetni? Szándékosan mondom a funkcióját és nem a nevét, mert végtére is mindegy, hogy miként hívják az USA elnökét, ha az USA elnökéről van szó. Hogy jön ide a béke? Tudtommal az USA és a NATO ugyanúgy folytatja katonai tevékenységét Afganisztánban, mint korábban. Irakból sem vonultak ki, csak mondják, hogy kivonulnak.  Aztán itt van Irán. Az amerikaiak elég világosan a világ tudtára adták, hogy előbb vagy utóbb leszámolnak Irakkal. Ha másért nem, hát a nagy barát, Izrael kedvéért. Dél Amerika sem egy nyugodt hely. A Chávez-féle helyi szocializmusok sem töltik el nyugodalommal az amerikai vezetés szívét. Úgy-hogy van miért aggódni. Lehet ajnározni az USA új emberét, de Nobel béke-díjat adni a vezető imperialista állam első számú emberének, ez nagyjából olyan, mintha Európa újraegyesítéséért Adolf Hitlert tüntették volna ki,
 
Thürmer Gyula