Fordítás

Bill: Ok, tehát én Bill vagyok. Én vagyok az énekes és egyben én is írom a dalokat. Már egész fiatal koromban elkezdtem dalokat írni. 7 éves voltam, mikor az 1. dalomat megírtam és tehát...igen.

Gustav: Gustav vagyok, dobos...ehm, a banda stabil eleme.

Georg: Georg vagyok a basszista és...

Tom: Jelentéktelen.

Georg: És fontos, igen!

Tom: Tom vagyok és határozottan azt lehet mondani, hogy én vagyok a banda "lady attractor"-ja...

Georg: Ohhh....
Tom: Mások csak azt gondolják, de velem ez valóban történik. Oh igen, és mellesleg gitáron játszom.

Georg: Ohh, ez neked csak hobbi.

Bill: Tényleg sok különböző dolog van amit a rajongóink csinálnak. Sok különböző levelet kapunk. Nos, levelek? Kilóméter hosszúságú tekercsek. Körülbelül 14 km, amire gondolok, ehm.....

volt egyszer egy csillag, akit rólunk neveztek el, és autókat alakítottak át, aztán követtek minket a turnébuszban, úgyhogy sokvan gondolom.....nekem össze kell adnom, ez nem ijesztett meg még minket. Még soha nem volt olyan pillanat, amikor azt gondoltuk, hogy a rajongók megijesztenek minket, ez több kedv, a nagyobb, a jobbak.

Tom: Elmondhatnék néhány őrült történetet neked a hálószobám belseje-ből de csak 15 percünk van.

Bill: Pffhhhh.....nekem van mondanivalóm.....nemtudom. Ez olyan, mint az, h hallgatok sok különféle zenét, mint Coldplay, de szintén a Keane. Azok valóban olyan bandák, amiket hallgatok, kedvelek meg minden. Attól a ponttól nekem is azt kell mondanom, hogy valóban figyelnek a zenénkre.

Tom&Georg: Így van!

Bill: Alig van időnk, hogy minden koncertre és stuffra menjünk, mert vagy dalt írunk vagy úton vagyunk, úgyhogy azt kell mondanom, hogy nem igazán tudunk bármilyen fanok lenni vagy pre-foglalt magunkkal.....

Georg: Mi saját magunk legnagyobb rajongói vagyunk.

Tom: És különösen a gitáromról hangzik (LOL XD)

Tom: Volt egy koncert, amit már egy fél évvel előtte lefoglaltak.....ezért a kicsi fesztiválért.

Bill&Georg: Ígyvan!

Tom: Úgyhogy igen ez így étellel rendelkező tipikus falusi fesztivál volt állványok és sörsarkok és ennyire kicsi főfokozat. Szóval ez volt fél év haladásban/fejlődésben és ebben a fél évben egyetlen számunk, a "durch den monsun", úgyhogy mi mentünk és látszott, kedvel az egész falu csaknem a rajongókat elgázolták, az volt az első alkalom, amikor rájöttünk, hogy igazi rajongóink vannak.

Bill: Nem fogjuk elfelejteni.

Georg: Ja!

Bill: Ez épp egy olyan pillanat, hogy felállsz és azon gondolkozol; Oh isten, itt történik valami, valami, amire soha nem számítottatunk. Wow, rajongóink vannak és és dolgok történnek körülöttünk...

Tom: Igen.

Bill: Ez lehetséges, hogy még néhány ember ezután ismerni fog minket, az határozottan egy fő pillanat volt.

——--

Tom: Remélem, hogy a ma este egy nagy bemutató lesz itt LA-ban.

Bill: És azután megyünk NewYorkba, és igen, ez egy nagyon jó érzés. Amerika egy szép utazás volt nekünk. Itt is vannak rajongóink, ami bámulatos, mert nem számítottunk erre első alkalommal és ez nagyon cool. Határozottan szeretnénk újra visszamenni.

Saját fordítás!!!