Itt ülök átváltoztatástanon... Nagyszerű. Unatkozok. Vizsgák, izéhozé, blablablaa... Egyszer csak egy ásításom közepette McGalagony felszólított.
- Miss Corner!
- Hm... Tessék? - néztem fel viccesen döbbent tekintettel.
- Mondja el nekem, mit vettek önök előző iskolájukban!
- Húhú... Hát tanárnő. Tetszik tudni az itt a probléma, hogy ez nekem most nem fog menni – mellettem barátnőm, már röhögő-görcsben fetrengett a padon, mert ő már volt tanúja, bizonyos „honnanafrancbóltudhatnám” szövegeknek...
- És miért? Úgy tudom, ön kitűnő tanuló.
- Hát az könnyen meglehet. De hát, a nyáron gondolom a tanárnő is bulizik.
- Miss Corner?
- Tessék? - bociszemek.
- Én nem bulizok!
- Jaj, tanárnő, kérem. Szerintem tök természetes emberi dolog. Én is bulizok. Sőt megsúgom önnek professzor, hogy én még mugli discoba is eljárok. Ha megfogadja a tanácsom, egyszer elmegy.
- Maga nem százas... - az egész osztály megrökönyödött röhögésben tört ki. Fogalmam se volt, hogy vajon mért... Óra után Siriusék jöttek oda hozzám, még mindig a röhögésükből hátra maradt könnyeikkel.
- Nagy voltál! - karolt át Sirius.
- Köszi, de mikor McGalagony azt mondta nem vagyok százas, miért kezdett el mindenki vihogni?
- Mert ilyet még soha nem mondott... Főleg ilyen hangnemben. Nagyon durva volt – csatlakozott a beszélgetésbe Lily is.
- Hát, ha magyarok lennétek, már hét éve élvezhetnétek ezt – szólt bele Gréta is. - Ezt minden évben eljátssza, minden tanárral, minden nap.
- Akkor gondolom az egész magyar suli jót szórakozik rajta... - nevetett Naomi.
- Hát igen... Az volt a legdurvább, mikor a dirinkkel kezdett el feleselni, egyik vacsorán karácsonykor – mikor ezt mondta, hirtelen jött röhögés közepette a falnak dőlt, én pedig az ölébe.
- Mit csinált? - vigyorgott Naomi.
- Hulla részegen betámolyogtunk a Megbeszélőtermünkbe. Leültünk. És... Várjál nem megy. Kérdezte a diri, hogy hol voltunk. Mi meg közöltük, hogy a kocsmába. Erre, hogy ezt nem szabad. És a drága Kimerám fogta magát odament az igazgató mellé, megölelte, elkezdte puszilgatni, és áradozott, hogy ő az egyik legjobb diri a világon, és hogy imádjuk. Meg mondta neki, hogy le szabad menni, mert a pia jó, és boldogít. Erre mondja neki a diri, hogy menyjen fel a hálóba, Kim meg fogta magát felállt velem az asztalra, és elkezdett egy számot énekelni a tanároknak – miután Gré befejezte a kiselőadást útközben a bájitaltan terem felé, mindenki dülöngélve a nevetéstől vánszorgott. És az minek volt köszönhető? Naná, hogy az én legjobb barátnőm, még mesélt egy-két ciki sztorit.
A bájitaltan terem lent a nagyon nagyon hideg pincében volt, és én pedig fáztam! De hogy ott mik történtek, jajj... Sirius egyfolytában velem szemezett, James Lilyvel, Remus Naomival, és Gréta meg csak állt, és bámulta a fejleményeket. Az összképtől hirtelen rám jött a röhögés. Mindenki tök hülyének nézett. Bájitaltan tanárunk megjelent egy vigyorral az arcán, de ahogyan lépdelt lábai összeakadtak, és egyenesen elém esett.
- Jaj, tanárúr... Tudom, hogy tök gizda, hogy itt vagyok, mint cserediák, de ez azért már túlzás... - vigyorogtam tanáromra, majd felsegítettem.
- McGalagony-nak igaza volt... - tekintett rám szemrehányóan.
- Jaj, tanárúr, én nem gondoltam ám komolyan... - vigyorogtam továbbra is.
- Na, inkább lóduljanak befele.
Sorban voltak padok, mi leghátulra ültünk. Én Gréta és Sirius közé kerültem. Az óra közepe fele jött egy levél.
- Te nagyon kemény csaj vagy ám =) - Sirius
- Oh, tudom... Sokan mondták már XD – Kimera
- Na meg egoista – Sirius
- Azt is sokan mondták már... De mintha te nem lennél az... - Kimera
- Tán igazad van... Szép a barátnőd – Sirius
- Tudom – Kimera
- Te pedig gyönyörű – Sirius
- Tudom – Kimera
- Hm...- Sirius
- LOL – Kimera
- He? - Sirius
- Semmi. Hülye =) - Kimera
- LOL - Sirius
- Na jó hát ez kész XD Megőrjítesz =) - Kimera
- Te is... =) - Sirius
- De engem te nem úgy... - Kimera
- De te engem igen - Sirius
- De én tudom, hogy te nagyon Donhuán vagy =) Halottam sok pletyit... Kihasználod a lányokat? Ejj, szégyelld magad... =) - Kimera
- Nem mindegyiket... Öt éves koromba volt egy szerelmem =) - Sirius
- Segítség... - Kimera
Itt levelezésünk abbamaradt, mert Lumpi nagyon dühösen kezdett minket szemlélni, de azért Sirius még küldött felém egy jó nagy vigyort. Tiszta cuki... Mivel ez az óra dupla volt, a két óra közötti szünetben bent maradhattunk a terembe. Míg Gréék elmentek pisilni, én unottan ültem helyemen, s bambultam magam elé. Egyszer csak egy számomra ismeretlen Mardekáros lány ült le elém.
- Lám, lám. Te vagy az új csaj...
- Lám, lám, csak cserecsaj – mosolyogtam rá. - Kimera Corner vagyok.
- Bellatrix Black.
- Szép név. Siriusnak rokona vagy?
- Igen... Sajnos.
- Most mért mondod ezt?
- Mert nyomorék.
- Hát jó, én nem szólok bele. És mizu?
- Te miért beszélsz velem kedvesen?
- Hát miért ne?
- Áhh, helló Trixy! - szólt oda Sirius Bellának, én pedig a lány tekintetéből kiszűrtem, hogy nagyon nem szereti a Trixy megszólítást. - Ne rontsd meg a barátnőmet!
- Mióta? - néztem rá ártatlan bocitekintettel.
- Mit mióta?
- Mióta vagyok én a barátnőd?
- Hát azt én se tudom – öltött fel egy vigyort. - Bella, hagyd békén Kimerát.
- Miért hagyna? Szerintem jófej csaj. Beszélgethet velem...
- Te tudod... - erre fogta magát és elvonult.
- Szóval azt kérdezted miért vagyok veled kedves? Mert elsőre szimpatikus vagy, és nem foglak elküldeni, csak mert leültél velem dumálni...
- Értem – ahogyan mélyen a szemem nézett, éreztem, hogy próbál bejutni az elmémbe. Hangosan felnevettem.
- Kisanyám ez nem fog menni... - nevettem ki. - Profi okklumentátor vagyok – mosolyodtam el.
- Akkor gondolom semmit, nem érek melletted az alap szintemmel – viszonozta a mosolyt.
- Mit akarsz tudni? Gondolom nem ok nélkül mászkálnál bele az elmémbe...
- Milyen családból származol?
- Mugli.
- Tényleg? Pedig ismerős a Corner név... Na, csöngettek. Majd még dumálunk.
- Oks, pápá!
Délután vidáman baktattam fel a klubhelységbe, mikor társaim már rég kidőltek. Fáradtan vetették magukat a kanapéra, én meg kedvenc puffomra. Mindenkinek hallgathattam a nyafogását, hogy milyen fáradtak.
- Jaj, Istenem! Kuss! Hogy lehet mindenki ilyen lusta? - pattantam fel. - Emberek, élni kell! Gyerünk tánci, tánci, buli van!
- Kimről tudni kell, hogy egy pillanatot nem tud azon a formás seggén maradni, akkor fekszik le aludni, mikor már a szemeit nem bírja nyitva tartani, és legkésőbb hatkor kel... - tartott rólam ismertetőt Gré.
- Köszi, hogy ismertettél – szóltam majd a rádió hangerő-tekerőjéhez nyúltam, hogy hangosabb legyen a zene, és hozzak egy kis életet.
- Honnan, van neked ennyi életerőd, öcsém... - nyögte Naomi. - Én már ettől a naptól kifulladtam.
- Nekem tizenhét éve a legjobb barátnőm, de még én se értem, hogy tud ennyit pattogni – nevetett ki Gréta.
- Na jó van... Kapjátok be – ültem le tetetett durcázással az én kis puffomra.
- Na, most nehogy durcázz!
- De...
- Kim! Kuss! Álljál fel és pattogj tovább!
- Oké!
Éjjel tizenegykor mindenki elment már alukálni, s ágyamba feküdve mocorogtam.
- Kim! Hagyd már abba! - szólt oda nekem Gréta.
- Nem megy! Nem vagyok álmos! És ismeretlen az ágy!
- Akkor legalább engem hagyj! Amúgy is tegnap már aludtál benne!
- Jó, lemegyek a klubhelységbe! És az meg más... Most gondoltam át igazán, hogy az angol ágy... - mondtam vigyorogva az ajtóból, majd letotyogtam a klubhelységbe. Kedvenc puffomon kínlódtam, forgolódtam, és unatkoztam. Valaki egyszer csak hátulról befogta a szememet. - Víí, te ki lehetsz? Megszagolhatlak? Hm... Büdös vagy. De azért ne fürggyé le! Na jó csak viccelek... Jó illatod van – erre válaszul már csak éreztem, hogy nem tudom kinek a szája az enyémre tapad. - Te normális vagy? - löktem el magamtól. - Sirius?
- Ja...
- Jó volt lesmaccantani?
- Ez nem is smaci volt. Ez a smaci – megfogta a derekam, magához húzott, és szenvedélyesen megcsókolt. Nem nyelves smaci volt, csak olyan sima. Mielőtt megtudtam volna szólalni, eltűnt...
Hát ez az év is érdekes lesz az már biztos...