Torz tükör
Torz tükör által homályban az ember,
amit lát nem való, csalfa árnyéktenger.
Zavaros az ima, eljut-e az égig?
Kusza vágyak szállnak, remegö láng ég itt.
Mi hát az igazság? Minden csak egy álom?
Széllel és felhőkkel repül a fohászom.
Válasz-Ok
Remény - kell az emberi szíveknek.
Igazság - érte torkodnak esnek.
Hazugság - nekik semmi sem drága.
Győzelem - eljön "isten" országa.
Szidalom - önnön mocskát hányja másra.
Szeretet - szép szólamok áramlása.
Gyengeség - félelmek vad kivetítése.
Hiúság-öndícséret édes mérge.
Erő - ez ami felemelő.
Hit - szíveket tisztán megnyerő.
Tett - tedd mindig a szív szavát,
szeretetben élve nyerhetsz csak szebb Hazát!
Az álszentekhez és képmutatókhoz
Ti álszent, képmutató kis "uraságok,"
már mindenki unja csalárd dumátok.
Magatokba forduljatok végre,
nézzetek fel szívetekben az égre.
Talán akkor felcsillan valami,
talán be tudjátok a valót vallani.
Köpönyegtek hullik, bele a sárba,
oda ahova való, ördög a sok dumába!
Hályogos szemeitek látni fognak végre,
hazug ajkaitok nem hajlanak hamis igére.
Nem susmusoltok mások háta mögött,
szátokból mind kiköpitek a dögöt!
Akkor meg fog tisztulni hamis lelketek,
megfürdik a fényben fekete szívetek.
Megcsendül ajkatok, és rajta a szó,
s örömteli lélekkel szóljátok, mi a Való!
Szabadulás
Lélekkristály tó vizében
éber való tengerében,
fénnyel árad szerteszét,
láng borítja nyughelyét.
Kitárul a fénycsapda,
kitisztul az ég alja,
Napkirálytól-napsugártól szűnni kezd a vágy-karma.
Neszlényi Balázs
|