porsa2
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Matematika
 
Egészségtan
 
Ének-zene
 
Testnevelés
 
Linkek
 
Anyanyelv és gy. irodalom
 
Pszichológia szigorlat
Pszichológia szigorlat : 08. A tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai.

08. A tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai.

  2005.01.15. 16:04

Az emlékezés. Tanulási stratégiák. Kooperatív tanulás. Tanulás a felnőttkorban. Tanulási zavar meghatározása, következményei.

A tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai. Az ember más élő szervezethez viszonyítva a legnagyobb mértékben alakítható, használható, a leginkább képes a tanulásra. Tanuláskor akkor beszélünk, ha szándékosan (ált. munkavégzés formájában/ emlékezetbe vésünk valamit, aminek tudása és ismerete általános értékű, életünk gyakorlatában előreláthatólag felhasználható. Ez lehet szándék nélkül (általános értékű), és szándékos (nem általános értékű). A tanulás: 1.Hétköznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredménye képen az egyén valamely ismereti tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. 2.Pedagógiai, iskolai értelemben: Oktatás során elsajátított képességek, ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, kifejlesztése, melynek eredményeképpen a bevésett és megtartott anyag különböző helyzetekben felidézhető. 3.Pszichológiai értelemben: minden olyan teljesítmény, tudás, és viselkedésbeli változás, amely ismétlés és gyakorlás révén jön létre. A negatív tanulás is tanulás eredménye lehet. A tanulást a behaviorizmus történetének korai szakaszában, mint viselkedésváltozást elemezték. Kutatási stratégia ? le kell írni viszonylag kisszámú tanulási módot, amelyek feltevés szerint minden gerincesben egyazon módon fordulnak elő, majd a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként kell rekonstruálni. A tanulás fajtái: 1.szenzoros tanulás: látás hallás, tapintás, ízlelés útján, formák, nagyságok, képek, dallamok ízek felfogása; tehát az elsődleges külső érzékszervek által felfogott ingerek felfogása, agyi értékelése, elraktározása. 2.verbális: speciálisan emberre jellemző, magas szinten egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit. 3.motoros: helyváltoztatás, testváltoztató mozgások, manipulációs mozgások útján történő tanulás. 4.Habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája, azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását magyarázza meg, amelyek ismerőssé válnak, és nincs komoly következményük ( pl.: óraketyegés ) Asszociációk kialakítása: - klasszikus kondicionálás - Operáns kondicionálás 5.Komplex tanulás: Az asszociációk kialakításán túl valami mást is tartalmaz; egy probléma megoldási stratégia alkalmazását, vagy a környezetről egy mentális térkép készítését. 6.Látens tanulás: Olyan tanulás melynek során a viselkedésben aktuálisan nem jelenik, nyilvánul meg ( Tolmann patkány kísérlete ) 7.Szociális tanulás: Az a folyamat melynek során az egyén utánzással, vagy modellkövetéssel tanul. Bandura - utánzásos tanulás elmélete: pl. az állatok, emberek modelleket utánoznak, akik viselkedését, mint komplex /Pavlov/ ingert átveszik. Vagy elképzelnek egy komplex viselkedést,, amihez tartják magukat /szabálytanulás/ Vagy úgy változtatják meg viselkedésüket, hogy ?k maguk hozzák létre a környezeti ingereket (szociális tanulássá), amelyek azután jutalmazással járnak (önmegerősítés). Az embereknél a ?helyettesítő tanulás az újabb viselkedésminták elsajátítását, a viselkedés következményeitől függő gátló vagy felszabadító hatást, valamint a korábban megtanult viselkedésformák könnyebb megnyilvánulását teszi lehetővé. Klasszikus kondicionálás Pavlov Feltételesek reflexek felfedezése (kutya ? csengő ? etetés ? nyálelválasztás). Az állatok és emberek veleszületetten rendelkeznek feltétlen reflexszel: ezek olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan lejátszódnak minden egyes egészséges egyedben, ha valamilyen érzékelő felületet ingerlés ér. Két összetevője van: feltétlen inger és feltétlen válasz. Új, ismeretlen inger ? orientációs reakciót vált ki ? sokszor ismétlődik az inger habitulálódik (elveszti újszerűségét) és semleges ingerré válik. (Feltétlen inger ? étel, semleges inger ? csengő, feltétlen válasz ? nyálzás. Egy idő után csengő feltételes ingerré vált és kiváltotta a feltétlen választ, a nyálzást.) Generalizáció (általánosítás) és diszkrimináció megkülönböztetés az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartozik. Kialvásos gátlás ? feltétlen inger sokszor nem követi megerősítés a feltétlen válasz egy idő után megszűnik. Operáns kondicionálás (instrumentális kondicionálás) A kiváltó inger nem mindig ismerhető fel közvetlenül (Pavlov-alátámasztás, megerősítéses reflex; kvantitatív reakciók) - dicsérettel történő megerősítés, tanulási sikerek fokozása. Ez operáns kondicionálás /az állat elvégez valamit, utána étellel ráerősít. (kvalitatív reakció) nagyobb bekövetkezési valószínűség. (pl. 1. a patkány véletlenül rálép a billentyűre, ételt kap, egyre gyakrabban lép rá). Operáns kondicionálás: programozott oktatás, oktatógépekkel, programozott tankönyvekkel. Az anyagot kis egységekre bontják, a tanuló megoldásának helyességét a következő lépéssel önmaga ellenőrizheti. Önellenőrző jellegűvé válik, saját üteme szerint haladhat előre a programozott anyag elsajátításában. Thorndike Macskák ? problémaketrec ? mennyi idő és próba kell, amíg a macska megtanulja, hogy hogyan jöhet ki? Eredmény: a tanulás fokozatos (tanulási görbe mutatja meg) ? az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. A tanulás e típusát próba szerencse tanulásnak nevezet el: a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok, amelyek sikerre vezetnek, s a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. de ha ételt tettek a ketrec elé, gyakrabban tudták kinyitni a ketrecet. Állatkísérletekben a legnagyobb bekövetkezési valószínűség az etetéssel kapcs.-ban észlelhető. Effektus-törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb. ? Skinner (?38) kondicionálás - feltételes reflex kialakításának új irányzata: Megerősítés vizsgálathoz ált. a Skinner-dobozt használják. A ketrecben van, pl. galamb, egy automatikusan dönthető etetővályú és egy jelződoboz. Ha a jelződobozon a megfelelő ábrát mutatjuk, a galamb csőrével üt a doboz ablakára, a vályú megemelkedik, a galamb elveheti a jutalmat. Hibás táblánál nincs jutalom. A gyakorlási idő során a galamb megtanulja, hogy csak megerősítésre reagáljon. Ha elmarad a jutalom, vagy büntetés következik, az állat kerüli a reakciót a helytelen tábla láttán. A büntetés látható eredménye a szorongásos reakció, amely az addig tanultakat is kiolthatja. Skinner-doboz ? doboz ? patkányok ? pedál lenyomására táplálék. Az eledel itt már nem inger és megerősítés egyben (mint Thorndike-nál), hanem már csak megerősítés. Megerősítés = olyan hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszok előfordulási valószínűségét. Másodlagos megerősítés ? minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra (pl.: kattanás kíséri a megerősítést). Részleges megerősítés - nem minden pedállenyomást követ étel, pl. csak minden ötödiket. Részleges megerősítés mellet, bár a kondicionált válasz hosszabb idő alatt alakul ki, ugyanakkor sokkal nagyobb időt vesz igénybe a kioltása. Fokozatos viselkedésalakítás (shaping). Minél apróbb egységekre bontjuk le a megerősítés tervét , annál gyorsabba juthatunk el a kívánt viselkedéshez (pl.: fóka először csak jutalom, ha fejét elfordítja a labda felé, utána jutalom csak akkor, ha elmozdul a labda felé és így tovább egészen addig, amíg megtanul a labdával egyensúlyozni). Averzív kondicionálás ? itt a jutalom a büntetés elmaradása (patkány, pedál, áramütés). Kognitív térképek Patkányok labirintusban vaA tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai. Az ember más élő szervezethez viszonyítva a legnagyobb mértékben alakítható, használható, a leginkább képes a tanulásra. Tanuláskor akkor beszélünk, ha szándékosan (ált. munkavégzés formájában/ emlékezetbe vésünk valamit, aminek tudása és ismerete általános értékű, életünk gyakorlatában előreláthatólag felhasználható. Ez lehet szándék nélkül (általános értékű), és szándékos (nem általános értékű). A tanulás: 4.Hétköznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredménye képen az egyén valamely ismereti tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. 5.Pedagógiai, iskolai értelemben: Oktatás során elsajátított képességek, ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, kifejlesztése, melynek eredményeképpen a bevésett és megtartott anyag különböző helyzetekben felidézhető. 6.Pszichológiai értelemben: minden olyan teljesítmény, tudás, és viselkedésbeli változás, amely ismétlés és gyakorlás révén jön létre. A negatív tanulás is tanulás eredménye lehet. A tanulást a behaviorizmus történetének korai szakaszában, mint viselkedésváltozást elemezték. Kutatási stratégia ? le kell írni viszonylag kisszámú tanulási módot, amelyek feltevés szerint minden gerincesben egyazon módon fordulnak elő, majd a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként kell rekonstruálni. A tanulás fajtái: 8.szenzoros tanulás: látás hallás, tapintás, ízlelés útján, formák, nagyságok, képek, dallamok ízek felfogása; tehát az elsődleges külső érzékszervek által felfogott ingerek felfogása, agyi értékelése, elraktározása. 9.verbális: speciálisan emberre jellemző, magas szinten egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit. 10.motoros: helyváltoztatás, testváltoztató mozgások, manipulációs mozgások útján történő tanulás. 11.Habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája, azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását magyarázza meg, amelyek ismerőssé válnak, és nincs komoly következményük ( pl.: óraketyegés ) Asszociációk kialakítása: - klasszikus kondicionálás - Operáns kondicionálás 12.Komplex tanulás: Az asszociációk kialakításán túl valami mást is tartalmaz; egy probléma megoldási stratégia alkalmazását, vagy a környezetről egy mentális térkép készítését. 13.Látens tanulás: Olyan tanulás melynek során a viselkedésben aktuálisan nem jelenik, nyilvánul meg ( Tolmann patkány kísérlete ) 14.Szociális tanulás: Az a folyamat melynek során az egyén utánzással, vagy modellkövetéssel tanul. Bandura - utánzásos tanulás elmélete: pl. az állatok, emberek modelleket utánoznak, akik viselkedését, mint komplex /Pavlov/ ingert átveszik. Vagy elképzelnek egy komplex viselkedést,, amihez tartják magukat /szabálytanulás/ Vagy úgy változtatják meg viselkedésüket, hogy ?k maguk hozzák létre a környezeti ingereket (szociális tanulássá), amelyek azután jutalmazással járnak (önmegerősítés). Az embereknél a ?helyettesítő tanulás az újabb viselkedésminták elsajátítását, a viselkedés következményeitől függő gátló vagy felszabadító hatást, valamint a korábban megtanult viselkedésformák könnyebb megnyilvánulását teszi lehetővé. Klasszikus kondicionálás Pavlov Feltételesek reflexek felfedezése (kutya ? csengő ? etetés ? nyálelválasztás). Az állatok és emberek veleszületetten rendelkeznek feltétlen reflexszel: ezek olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan lejátszódnak minden egyes egészséges egyedben, ha valamilyen érzékelő felületet ingerlés ér. Két összetevője van: feltétlen inger és feltétlen válasz. Új, ismeretlen inger ? orientációs reakciót vált ki ? sokszor ismétlődik az inger habitulálódik (elveszti újszerűségét) és semleges ingerré válik. (Feltétlen inger ? étel, semleges inger ? csengő, feltétlen válasz ? nyálzás. Egy idő után csengő feltételes ingerré vált és kiváltotta a feltétlen választ, a nyálzást.) Generalizáció (általánosítás) és diszkrimináció megkülönböztetés az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartozik. Kialvásos gátlás ? feltétlen inger sokszor nem követi megerősítés a feltétlen válasz egy idő után megszűnik. Operáns kondicionálás (instrumentális kondicionálás) A kiváltó inger nem mindig ismerhető fel közvetlenül (Pavlov-alátámasztás, megerősítéses reflex; kvantitatív reakciók) - dicsérettel történő megerősítés, tanulási sikerek fokozása. Ez operáns kondicionálás /az állat elvégez valamit, utána étellel ráerősít. (kvalitatív reakció) nagyobb bekövetkezési valószínűség. (pl. 1. a patkány véletlenül rálép a billentyűre, ételt kap, egyre gyakrabban lép rá). Operáns kondicionálás: programozott oktatás, oktatógépekkel, programozott tankönyvekkel. Az anyagot kis egységekre bontják, a tanuló megoldásának helyességét a következő lépéssel önmaga ellenőrizheti. Önellenőrző jellegűvé válik, saját üteme szerint haladhat előre a programozott anyag elsajátításában. Thorndike Macskák ? problémaketrec ? mennyi idő és próba kell, amíg a macska megtanulja, hogy hogyan jöhet ki? Eredmény: a tanulás fokozatos (tanulási görbe mutatja meg) ? az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. A tanulás e típusát próba szerencse tanulásnak nevezet el: a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok, amelyek sikerre vezetnek, s a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. de ha ételt tettek a ketrec elé, gyakrabban tudták kinyitni a ketrecet. Állatkísérletekben a legnagyobb bekövetkezési valószínűség az etetéssel kapcs.-ban észlelhető. Effektus-törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb. ? Skinner (?38) kondicionálás - feltételes reflex kialakításának új irányzata: Megerősítés vizsgálathoz ált. a Skinner-dobozt használják. A ketrecben van, pl. galamb, egy automatikusan dönthető etetővályú és egy jelződoboz. Ha a jelződobozon a megfelelő ábrát mutatjuk, a galamb csőrével üt a doboz ablakára, a vályú megemelkedik, a galamb elveheti a jutalmat. Hibás táblánál nincs jutalom. A gyakorlási idő során a galamb megtanulja, hogy csak megerősítésre reagáljon. Ha elmarad a jutalom, vagy büntetés következik, az állat kerüli a reakciót a helytelen tábla láttán. A büntetés látható eredménye a szorongásos reakció, amely az addig tanultakat is kiolthatja. Skinner-doboz ? doboz ? patkányok ? pedál lenyomására táplálék. Az eledel itt már nem inger és megerősítés egyben (mint Thorndike-nál), hanem már csak megerősítés. Megerősítés = olyan hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszok előfordulási valószínűségét. Másodlagos megerősítés ? minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra (pl.: kattanás kíséri a megerősítést). Részleges megerősítés - nem minden pedállenyomást követ étel, pl. csak minden ötödiket. Részleges megerősítés mellet, bár a kondicionált válasz hosszabb idő alatt alakul ki, ugyanakkor sokkal nagyobb időt vesz igénybe a kioltása. Fokozatos viselkedésalakítás (shaping). Minél apróbb egységekre bontjuk le a megerősítés tervét , annál gyorsabba juthatunk el a kívánt viselkedéshez (pl.: fóka először csak jutalom, ha fejét elfordítja a labda felé, utána jutalom csak akkor, ha elmozdul a labda felé és így tovább egészen addig, amíg megtanul a labdával egyensúlyozni). Averzív kondicionálás ? ló futtatása. Tolman Az idegrendszerben kialakul egy ún. kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja, ami megerősítés híján is tükrözi a téri viszonyokat, ami részeiből összerakható, ami megfordítható, vagyis alkalmas arra, hogy belső műveletek elvégezhetőek legyenek vele. A ?belátásos tanulás? A tanulás területén is egészleges struktúrát kerestek, s az értelmes tanulás eseteire koncentráltak. Köhler Az egészlegességet már az álatoknál is kimutatta. Kísérlet ? tyúk különböző színű alapokról búzaszemek csipegetése ? eredményként megállapította: az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre vagy világosságértékekre reagál, hanem a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre. Másik kísérlet - csimpánz ? ketrecen beül bot, ketrecen kívül banán ? próbálkozás bot nélkül, majd bottal. Belátásos tanulás ? egyik pillanatról a másikra megy végbe és nem fokozatosan. Az észlelési mező hirtelen átszerveződik, s a csimpánz úgy kezdi látni a rudat és a gyümölcsöt, mit amelyek kapcsolatban állhatnak egymással. Kerülőutas probléma ? majom és a gyümölcs közé drótkerítés ? először el kell távolodni a céltárgytól, hogy azután közeledni lehessen felé. Premack szerint a viselkedés akkor nyer megerősítést, ha közvetlenül követi azt egy nagy bekövetkezési valószínűségű másik viselkedés (állatidomár: a végrehajtott gyakorlatot követő finom falatkák a megerősítők). A perceptuális tanulás alapjai Amikor egy idegen nyelvű szövegből ?kihalljuk? az egyes szavakat, új tudásra tettünk szert, A behaviorista érv a tanulás mellett voksol az észlelési teljesítmények hátterében: megtanuljuk észrevenni azt, amit korábban nem voltunk képesek, elsajátítjuk a finom különbségképzést. A perceptuális tanulás gestaltista felfogása az észlelés ?beépített? mechanizmusa mellett szolgáltat érveket. A szenzoros integráció (több érzékszervi tapasztalat összekapcsolódása) a perceptuális tanulás elemi teljesítménye, amely az egyedfejlődés igen korai szakaszában megjelenik. Klasszikus kísérlete ? Stratton ? teleszkóp ? napokig viselete a fején, minden a feje tetején állt ? 5. napon már mindent jól látott ? látás és mozgás újratanulása ? ez a kísérlet bizonyította, hogy nem a retinális képet látjuk. A látás, mozgás és tapintás szoros kapcsolatban áll egymással, a már említett szenzoros integrációban. Nem mindegy azonban, hogy a mozgás szándékos-e vagy sem. Held és Heim kísérlete ? ?aktív? és ?passzív? macska. Előző bármikor elindulhat, megállhat, míg a másik vizuális környezetváltozásait az ő mozgása határozza meg. A kísérlet tanulsága szerint az aktív mozgás elengedhetetlen feltétele a sikeres látási teljesítménynek a környezet megismerésében. Ames kísérlete ? személy szoba egyik sarkában a mA tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai. Az ember más élő szervezethez viszonyítva a legnagyobb mértékben alakítható, használható, a leginkább képes a tanulásra. Tanuláskor akkor beszélünk, ha szándékosan (ált. munkavégzés formájában/ emlékezetbe vésünk valamit, aminek tudása és ismerete általános értékű, életünk gyakorlatában előreláthatólag felhasználható. Ez lehet szándék nélkül (általános értékű), és szándékos (nem általános értékű). A tanulás: 7.Hétköznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredménye képen az egyén valamely ismereti tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. 8.Pedagógiai, iskolai értelemben: Oktatás során elsajátított képességek, ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, kifejlesztése, melynek eredményeképpen a bevésett és megtartott anyag különböző helyzetekben felidézhető. 9.Pszichológiai értelemben: minden olyan teljesítmény, tudás, és viselkedésbeli változás, amely ismétlés és gyakorlás révén jön létre. A negatív tanulás is tanulás eredménye lehet. A tanulást a behaviorizmus történetének korai szakaszában, mint viselkedésváltozást elemezték. Kutatási stratégia ? le kell írni viszonylag kisszámú tanulási módot, amelyek feltevés szerint minden gerincesben egyazon módon fordulnak elő, majd a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként kell rekonstruálni. A tanulás fajtái: 15.szenzoros tanulás: látás hallás, tapintás, ízlelés útján, formák, nagyságok, képek, dallamok ízek felfogása; tehát az elsődleges külső érzékszervek által felfogott ingerek felfogása, agyi értékelése, elraktározása. 16.verbális: speciálisan emberre jellemző, magas szinten egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit. 17.motoros: helyváltoztatás, testváltoztató mozgások, manipulációs mozgások útján történő tanulás. 18.Habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája, azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását magyarázza meg, amelyek ismerőssé válnak, és nincs komoly következményük ( pl.: óraketyegés ) Asszociációk kialakítása: - klasszikus kondicionálás - Operáns kondicionálás 19.Komplex tanulás: Az asszociációk kialakításán túl valami mást is tartalmaz; egy probléma megoldási stratégia alkalmazását, vagy a környezetről egy mentális térkép készítését. 20.Látens tanulás: Olyan tanulás melynek során a viselkedésben aktuálisan nem jelenik, nyilvánul meg ( Tolmann patkány kísérlete ) 21.Szociális tanulás: Az a folyamat melynek során az egyén utánzással, vagy modellkövetéssel tanul. Bandura - utánzásos tanulás elmélete: pl. az állatok, emberek modelleket utánoznak, akik viselkedését, mint komplex /Pavlov/ ingert átveszik. Vagy elképzelnek egy komplex viselkedést,, amihez tartják magukat /szabálytanulás/ Vagy úgy változtatják meg viselkedésüket, hogy ?k maguk hozzák létre a környezeti ingereket (szociális tanulássá), amelyek azután jutalmazással járnak (önmegerősítés). Az embereknél a ?helyettesítő tanulás az újabb viselkedésminták elsajátítását, a viselkedés következményeitől függő gátló vagy felszabadító hatást, valamint a korábban megtanult viselkedésformák könnyebb megnyilvánulását teszi lehetővé. Klasszikus kondicionálás Pavlov Feltételesek reflexek felfedezése (kutya ? csengő ? etetés ? nyálelválasztás). Az állatok és emberek veleszületetten rendelkeznek feltétlen reflexszel: ezek olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan lejátszódnak minden egyes egészséges egyedben, ha valamilyen érzékelő felületet ingerlés ér. Két összetevője van: feltétlen inger és feltétlen válasz. Új, ismeretlen inger ? orientációs reakciót vált ki ? sokszor ismétlődik az inger habitulálódik (elveszti újszerűségét) és semleges ingerré válik. (Feltétlen inger ? étel, semleges inger ? csengő, feltétlen válasz ? nyálzás. Egy idő után csengő feltételes ingerré vált és kiváltotta a feltétlen választ, a nyálzást.) Generalizáció (általánosítás) és diszkrimináció megkülönböztetés az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartozik. Kialvásos gátlás ? feltétlen inger sokszor nem követi megerősítés a feltétlen válasz egy idő után megszűnik. Operáns kondicionálás (instrumentális kondicionálás) A kiváltó inger nem mindig ismerhető fel közvetlenül (Pavlov-alátámasztás, megerősítéses reflex; kvantitatív reakciók) - dicsérettel történő megerősítés, tanulási sikerek fokozása. Ez operáns kondicionálás /az állat elvégez valamit, utána étellel ráerősít. (kvalitatív reakció) nagyobb bekövetkezési valószínűség. (pl. 1. a patkány véletlenül rálép a billentyűre, ételt kap, egyre gyakrabban lép rá). Operáns kondicionálás: programozott oktatás, oktatógépekkel, programozott tankönyvekkel. Az anyagot kis egységekre bontják, a tanuló megoldásának helyességét a következő lépéssel önmaga ellenőrizheti. Önellenőrző jellegűvé válik, saját üteme szerint haladhat előre a programozott anyag elsajátításában. Thorndike Macskák ? problémaketrec ? mennyi idő és próba kell, amíg a macska megtanulja, hogy hogyan jöhet ki? Eredmény: a tanulás fokozatos (tanulási görbe mutatja meg) ? az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. A tanulás e típusát próba szerencse tanulásnak nevezet el: a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok, amelyek sikerre vezetnek, s a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. de ha ételt tettek a ketrec elé, gyakrabban tudták kinyitni a ketrecet. Állatkísérletekben a legnagyobb bekövetkezési valószínűség az etetéssel kapcs.-ban észlelhető. Effektus-törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb. ? Skinner (?38) kondicionálás - feltételes reflex kialakításának új irányzata: Megerősítés vizsgálathoz ált. a Skinner-dobozt használják. A ketrecben van, pl. galamb, egy automatikusan dönthető etetővályú és egy jelződoboz. Ha a jelződobozon a megfelelő ábrát mutatjuk, a galamb csőrével üt a doboz ablakára, a vályú megemelkedik, a galamb elveheti a jutalmat. Hibás táblánál nincs jutalom. A gyakorlási idő során a galamb megtanulja, hogy csak megerősítésre reagáljon. Ha elmarad a jutalom, vagy büntetés következik, az állat kerüli a reakciót a helytelen tábla láttán. A büntetés látható eredménye a szorongásos reakció, amely az addig tanultakat is kiolthatja. Skinner-doboz ? doboz ? patkányok ? pedál lenyomására táplálék. Az eledel itt már nem inger és megerősítés egyben (mint Thorndike-nál), hanem már csak megerősítés. Megerősítés = olyan hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszok előfordulási valószínűségét. Másodlagos megerősítés ? minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra (pl.: kattanás kíséri a megerősítést). Részleges megerősítés - nem minden pedállenyomást követ étel, pl. csak minden ötödiket. Részleges megerősítés mellet, bár a kondicionált válasz hosszabb idő alatt alakul ki, ugyanakkor sokkal nagyobb időt vesz igénybe a kioltása. Fokozatos viselkedésalakítás (shaping). Minél apróbb egységekre bontjuk le a megerősítés tervét , annál gyorsabba juthatunk el a kívánt viselkedéshez (pl.: fóka először csak jutalom, ha fejét elfordítja a labda felé, utána jutalom csak akkor, ha elmozdul a labda felé és így tovább egészen addig, amíg megtanul a labdával egyensúlyozni). Averzív kondicionálás ? itt a jutalom a büntetés elmaradása (patkány, pedál, áramütés). Kognitív térképek Patkányok labirintusban vaA tanulás, mint kapcsolatképzés, a tanulás fogalma, típusai. Az ember más élő szervezethez viszonyítva a legnagyobb mértékben alakítható, használható, a leginkább képes a tanulásra. Tanuláskor akkor beszélünk, ha szándékosan (ált. munkavégzés formájában/ emlékezetbe vésünk valamit, aminek tudása és ismerete általános értékű, életünk gyakorlatában előreláthatólag felhasználható. Ez lehet szándék nélkül (általános értékű), és szándékos (nem általános értékű). A tanulás: 10.Hétköznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredménye képen az egyén valamely ismereti tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. 11.Pedagógiai, iskolai értelemben: Oktatás során elsajátított képességek, ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, kifejlesztése, melynek eredményeképpen a bevésett és megtartott anyag különböző helyzetekben felidézhető. 12.Pszichológiai értelemben: minden olyan teljesítmény, tudás, és viselkedésbeli változás, amely ismétlés és gyakorlás révén jön létre. A negatív tanulás is tanulás eredménye lehet. A tanulást a behaviorizmus történetének korai szakaszában, mint viselkedésváltozást elemezték. Kutatási stratégia ? le kell írni viszonylag kisszámú tanulási módot, amelyek feltevés szerint minden gerincesben egyazon módon fordulnak elő, majd a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként kell rekonstruálni. A tanulás fajtái: 22.szenzoros tanulás: látás hallás, tapintás, ízlelés útján, formák, nagyságok, képek, dallamok ízek felfogása; tehát az elsődleges külső érzékszervek által felfogott ingerek felfogása, agyi értékelése, elraktározása. 23.verbális: speciálisan emberre jellemző, magas szinten egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit. 24.motoros: helyváltoztatás, testváltoztató mozgások, manipulációs mozgások útján történő tanulás. 25.Habituáció: a tanulás legegyszerűbb formája, azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását magyarázza meg, amelyek ismerőssé válnak, és nincs komoly következményük ( pl.: óraketyegés ) Asszociációk kialakítása: - klasszikus kondicionálás - Operáns kondicionálás 26.Komplex tanulás: Az asszociációk kialakításán túl valami mást is tartalmaz; egy probléma megoldási stratégia alkalmazását, vagy a környezetről egy mentális térkép készítését. 27.Látens tanulás: Olyan tanulás melynek során a viselkedésben aktuálisan nem jelenik, nyilvánul meg ( Tolmann patkány kísérlete ) 28.Szociális tanulás: Az a folyamat melynek során az egyén utánzással, vagy modellkövetéssel tanul. Bandura - utánzásos tanulás elmélete: pl. az állatok, emberek modelleket utánoznak, akik viselkedését, mint komplex /Pavlov/ ingert átveszik. Vagy elképzelnek egy komplex viselkedést,, amihez tartják magukat /szabálytanulás/ Vagy úgy változtatják meg viselkedésüket, hogy ?k maguk hozzák létre a környezeti ingereket (szociális tanulássá), amelyek azután jutalmazással járnak (önmegerősítés). Az embereknél a ?helyettesítő tanulás az újabb viselkedésminták elsajátítását, a viselkedés következményeitől függő gátló vagy felszabadító hatást, valamint a korábban megtanult viselkedésformák könnyebb megnyilvánulását teszi lehetővé. Klasszikus kondicionálás Pavlov Feltételesek reflexek felfedezése (kutya ? csengő ? etetés ? nyálelválasztás). Az állatok és emberek veleszületetten rendelkeznek feltétlen reflexszel: ezek olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan lejátszódnak minden egyes egészséges egyedben, ha valamilyen érzékelő felületet ingerlés ér. Két összetevője van: feltétlen inger és feltétlen válasz. Új, ismeretlen inger ? orientációs reakciót vált ki ? sokszor ismétlődik az inger habitulálódik (elveszti újszerűségét) és semleges ingerré válik. (Feltétlen inger ? étel, semleges inger ? csengő, feltétlen válasz ? nyálzás. Egy idő után csengő feltételes ingerré vált és kiváltotta a feltétlen választ, a nyálzást.) Generalizáció (általánosítás) és diszkrimináció megkülönböztetés az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartozik. Kialvásos gátlás ? feltétlen inger sokszor nem követi megerősítés a feltétlen válasz egy idő után megszűnik. Operáns kondicionálás (instrumentális kondicionálás) A kiváltó inger nem mindig ismerhető fel közvetlenül (Pavlov-alátámasztás, megerősítéses reflex; kvantitatív reakciók) - dicsérettel történő megerősítés, tanulási sikerek fokozása. Ez operáns kondicionálás /az állat elvégez valamit, utána étellel ráerősít. (kvalitatív reakció) nagyobb bekövetkezési valószínűség. (pl. 1. a patkány véletlenül rálép a billentyűre, ételt kap, egyre gyakrabban lép rá). Operáns kondicionálás: programozott oktatás, oktatógépekkel, programozott tankönyvekkel. Az anyagot kis egységekre bontják, a tanuló megoldásának helyességét a következő lépéssel önmaga ellenőrizheti. Önellenőrző jellegűvé válik, saját üteme szerint haladhat előre a programozott anyag elsajátításában. Thorndike Macskák ? problémaketrec ? mennyi idő és próba kell, amíg a macska megtanulja, hogy hogyan jöhet ki? Eredmény: a tanulás fokozatos (tanulási görbe mutatja meg) ? az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. A tanulás e típusát próba szerencse tanulásnak nevezet el: a véletlenszerű próbálkozások közül kiválnak azok, amelyek sikerre vezetnek, s a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. de ha ételt tettek a ketrec elé, gyakrabban tudták kinyitni a ketrecet. Állatkísérletekben a legnagyobb bekövetkezési valószínűség az etetéssel kapcs.-ban észlelhető. Effektus-törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb. ? Skinner (?38) kondicionálás - feltételes reflex kialakításának új irányzata: Megerősítés vizsgálathoz ált. a Skinner-dobozt használják. A ketrecben van, pl. galamb, egy automatikusan dönthető etetővályú és egy jelződoboz. Ha a jelződobozon a megfelelő ábrát mutatjuk, a galamb csőrével üt a doboz ablakára, a vályú megemelkedik, a galamb elveheti a jutalmat. Hibás táblánál nincs jutalom. A gyakorlási idő során a galamb megtanulja, hogy csak megerősítésre reagáljon. Ha elmarad a jutalom, vagy büntetés következik, az állat kerüli a reakciót a helytelen tábla láttán. A büntetés látható eredménye a szorongásos reakció, amely az addig tanultakat is kiolthatja. Skinner-doboz ? doboz ? patkányok ? pedál lenyomására táplálék. Az eledel itt már nem inger és megerősítés egyben (mint Thorndike-nál), hanem már csak megerősítés. Megerősítés = olyan hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszok előfordulási valószínűségét. Másodlagos megerősítés ? minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra (pl.: kattanás kíséri a megerősítést). Részleges megerősítés - nem minden pedállenyomást követ étel, pl. csak minden ötödiket. Részleges megerősítés mellet, bár a kondicionált válasz hosszabb idő alatt alakul ki, ugyanakkor sokkal nagyobb időt vesz igénybe a kioltása. Fokozatos viselkedésalakítás (shaping). Minél apróbb egységekre bontjuk le a megerősítés tervét , annál gyorsabba juthatunk el a kívánt viselkedéshez (pl.: fóka először csak jutalom, ha fejét elfordítja a labda felé, utána jutalom csak akkor, ha elmozdul a labda felé és így tovább egészen addig, amíg megtanul a labdával egyensúlyozni). Averzív kondicionálás ? ló futtatása. Tolman Az idegrendszerben kialakul egy ún. kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja, ami megerősítés híján is tükrözi a téri viszonyokat, ami részeiből összerakható, ami megfordítható, vagyis alkalmas arra, hogy belső műveletek elvégezhetőek legyenek vele. A ?belátásos tanulás? A tanulás területén is egészleges struktúrát kerestek, s az értelmes tanulás eseteire koncentráltak. Köhler Az egészlegességet már az álatoknál is kimutatta. Kísérlet ? tyúk különböző színű alapokról búzaszemek csipegetése ? eredményként megállapította: az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre vagy világosságértékekre reagál, hanem a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre. Másik kísérlet - csimpánz ? ketrecen beül bot, ketrecen kívül banán ? próbálkozás bot nélkül, majd bottal. Belátásos tanulás ? egyik pillanatról a másikra megy végbe és nem fokozatosan. Az észlelési mező hirtelen átszerveződik, s a csimpánz úgy kezdi látni a rudat és a gyümölcsöt, mit amelyek kapcsolatban állhatnak egymással. Kerülőutas probléma ? majom és a gyümölcs közé drótkerítés ? először el kell távolodni a céltárgytól, hogy azután közeledni lehessen felé. Premack szerint a viselkedés akkor nyer megerősítést, ha közvetlenül követi azt egy nagy bekövetkezési valószínűségű másik viselkedés (állatidomár: a végrehajtott gyakorlatot követő finom falatkák a megerősítők). A perceptuális tanulás alapjai Amikor egy idegen nyelvű szövegből ?kihalljuk? az egyes szavakat, új tudásra tettünk szert, A behaviorista érv a tanulás mellett voksol az észlelési teljesítmények hátterében: megtanuljuk észrevenni azt, amit korábban nem voltunk képesek, elsajátítjuk a finom különbségképzést. A perceptuális tanulás gestaltista felfogása az észlelés ?beépített? mechanizmusa mellett szolgáltat érveket. A szenzoros integráció (több érzékszervi tapasztalat összekapcsolódása) a perceptuális tanulás elemi teljesítménye, amely az egyedfejlődés igen korai szakaszában megjelenik. Klasszikus kísérlete ? Stratton ? teleszkóp ? napokig viselete a fején, minden a feje tetején állt ? 5. napon már mindent jól látott ? látás és mozgás újratanulása ? ez a kísérlet bizonyította, hogy nem a retinális képet látjuk. A látás, mozgás és tapintás szoros kapcsolatbagasság feléig ér, a másik sarkában a plafonig ? szisztematikus torzítással becsapja a szemünket. A megismerés eredménye a tudás, ismeretek megszerzése, megszervezése, alkalmazása: a környezet ?felfedezése?, a környezethez való alkalmazkodás. A perceptuális tanulás lényege: tartós változás előidézése az észlelésben. Mivel a szenzoros tapasztalatok sokszor túlságosan szegényesek vagy egyszerűek, ahhoz, hogy tárgyakat, eseményeket megértsünk, aktívan, szelektíven ?elébe megyünk az eseményeknek?. Előfeltevéseket teszünk, információkat veszünk fel, előfeltevéseinket igazoljuk vagy elvetjük, miközben bizonytalanságunk csökken, ami önmagában is megerősítő hatékonyságú. A perceptuális tanulássorán megtanuljuk kiválasztani a fontos információkat, megtanuljuk kiemelni az ingerek állandó mozzanatait. Észleléseink kidolgozása tehát kikövetkeztetett, használható emlékezeti, motivációs, szokás és egyéb folyamatokat is felölel. A magától értetődő szenzoros eseményeket sikeresen felfogjuk, így jól alkalmazkodunk hozzájuk, de előfordul, hogy észlelésünk következtetéseiben néha hibás és illuzórikus. Figyelem: a lelki jelenség alapja, belső pszichikus történés, beállítódás a tárgyra, ingerek kiválasztása. Érzelmi és érdeklődési tényezők, a szervezet képessége v. milyen küls? ingerre reagálni. A figyelem irányítható; sokszor egyszerre több ingerre is tudunk figyelni; kapacitása gyakorlással bővíthető. A figyelem: - aktivációs oldala: direkt, tudatos; - motivációs oldala: szükséglet, érdeket, érdeklődést elégít ki; - Szelektív oldala: egy dolog kiemelése. A figyelem terjedése függ: Az idegrendszer állapotától, érdeklődéstől, zavaró tényezőktől, alkalmazkodási képességtől, időtávtól, fárasztástól, az életkor domináns szerepe van. A figyelem ősi elem, a legnagyobb felületű érzékelésre törekszik az egyén. Broadhent szerint a több csatornán keresztül érkező információk alapján egy szelektív szűrő választja ki mi kerül további feldolgozásra. Figyelmünk kapacitását Neisser vizsgálta. Bővítése elvileg korlátlan, gyakorlatilag a rövidtávú memória csak 7 egység tárolására képes egyidejűleg. Az új dolgok tanulásánál a kontrollált figyelmet fokozatosan felváltja az automatikus figyelem. Az olyan helyzetben ahol ingerszegény a környezet a figyelem lanyhul. Ebben az esetben a figyelem tartósságát kell megvalósítani, fel kell állítania ?döntési kritériumot? a szubjektív bizonyosságának azt a szintjét ahol a hibákat elkerülhetőnek érezzük. Kialakítunk egy elvárást és ettől függően szigorítjuk v. lazítjuk a döntési kritériumot. A feladathelyzet más összetevői - büntetés- jutalom - is változtathatják a kritérium szintet. / Pl.: ha a gyerek az órán dicséretet kap aktivitásáért akkor is jelentkezik ha nem biztos a válaszban - ha aktív de kellemetlen a részvétel akkor sem fog jelentkezni a ha válaszban biztos / Automatikus és kontrollált folyamatok Kontrollált figyelem ? a ráirányulás tudatos mentális erőfeszítés eredménye. Automatikus figyelem ? tudatos odafordulás és erőfeszítés nélkül zajlik. A kettő többnyire egymásra épül; az új dolgok tanulásakor tanúsított kontrollált figyelmet az elsajátítás és a begyakorlás után az automatikus figyelem váltja fel. Ennek nyeresége a figyelem megoszthatósága, mivel ilyen esetekben figyelmi kapacitás szabadul fel, amely más tevékenységre fordítható. Hátránya ? új helyzetekben nem, vagy csak kontrolláltan alkalmazható. A kontrollált folyamatok igen erősen lekötik a kapacitást. Funkciójuk kettős ? részproblémák megoldása után képesek legyünk komplex megoldásokra, másrészt az új helyzetekben való rugalmas alkalmazkodást teszik lehetővé. Kontrollált folyamatnak két korlátja van: kapacitás és az, hogy bizonyos automatikus folyamatok megszakíthatják, megzavarhatják a szándékos figyelmet. Tartós figyelem Ingerszegénység ? pl.: radart kell figyelni és a felvillanásokat kell jelezni. Mivel ingerek ritkák ? megfigyelő egy idő után vagy kihagy jelzéseket, vagy téves riasztást ad. ? Természetes mivel unalmas környezetben a figyelem egy idő után alábbhagy. Nehézség - el kell döntenünk, hogy valóban volt-e inger vagy sem. Ehhez szükséges a döntési kritérium beállítása ? szubjektív bizonyosságnak az a szintje, amelynél kisebb döntési biztonság esetén nem adunk jelzést, nagyobbnál igen. Hosszú monoton feladat esetén, amikor az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg , az első néhány inger alapján kialakítunk egy elvárást gyakoriságukról és ennek alapján egy döntési kritériumot. Ritka ingerek esetén ez szigorúbb lesz azaz kihagyunk néhány ingert, így egy idő után tovább szigorítjuk a kritériumot és még több ingert kihagyunk. A folyamat fordítva is működik, gyakoribb ingerek esetén lazább a kritérium, alacsonyabban húzzuk meg a bizonyossági szintet, így gyakoribb lesz a téves riasztás. Egy idő után még lazább lesz a kritérium és még több a téves riasztás. Természetesen a feladathelyzet más összetevői is változtatják a kritériumszintet (pl.: ? 10 Ft adása a helyes válaszért, 100 Ft levonás helytelen válaszért ? szigorúbb kritériumot állít be. 10 Ft adása és 5 Ft levonása esetén a kritériumszint alacsonyabb lesz.) A figyelem fajtái: 1.megosztott 2. összpontosított 3. önkéntelen 4. szándékos 5. dekoncentrált 6. hullámzó 7. megszakítás nélküli figyelem Az emlékezés. Az érzékszervek által érzékelt ingerek a figyelem során feldolgozódnak és egy részük elveszik, egy részük bekerül a memóriánkba. Az emlékezet produktív jellegű ( autóbalesetes kísérlet ). A tárolási idő alapján megkülönböztetünk: - szenzoros - rövidtávú - RTM - hosszú - HTM - távú memóriát. Az emlékezés szakaszai: 1.Kódolás: az információ átalakítása egy olyan jellegű kódba amelyet a memória elfogad. 2.Tárolás: a kódolt információ megtartása 3.Előhívás: az a folyamat melynek során a már kódolt és elraktározott információt felidézi, vissza kódolja az egyén Az emlékezet tárolómodellje Az emlékezetnek kétféle működési módot tulajdonosítunk. a korai elméletek szerint a memória egy rövid tartamú és egy hosszú ,tartamú tárból áll. Az érzékszervekből érkező információ először a rövid tartamú memóriába (RTM) kerül, és ha elég ideig tartjuk ott, akkor, például ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú tartamú memóriába (HTM). Amennyiben ez nem történik meg elfelejtjük. A HTM-ben korlátlan ideig tartózkodhat az információ. Az RTM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetések lehetőségét. Kísérletek alapján megállapítható, hogy az RTM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt. Magyarázat ? 1.) az emléknyom fokozatosan hanyatlik, majd eltűnik; 2.) a befogadó kapacitás korlátozott, és ha a tár megtelik úgy képes új információt felvenni, ha azt, ami benne van kitörli. A Szenzoros memóriatár az érzékszerv által egyidejűleg felvett teljes információt tárolja kb. 1 másodpercig ( 16 betű 4-es sorokba írva- ?lefényképezés?- 1 mp-en belül az egyiksor mellett lámpa felvillan- kísérleti személy visszamondja a 4 betűt, de ehhez mind a 16-ra kell emlékeznie ) Az RTM néhányszor tíz mp-ig tárolja az információt majd onnan ismételgetéssel kerül be a HTM-be. Az RTM kapacitása 7 +/- 2 egység között mozog. Az információ HTM-be való stabil beépüléséhez zavartalan, nyugodt időszak szükséges, melynek hossza függ az anyag terjedelmétől, jellegétől. Mindezt zavarhatják: sokkhatások, eszméletvesztés, folyamatos új információk érkezése, más anyag tanulása. Miller ? vizsgálta az RTM befogadóképességét 0-kból és 1-esekből különböző hosszúságú sorozatokkal. A személyek átlagosan 7 tagú sorozatot tudtak hibátlanul felidézni. ? Eredmény ? az RTM kapacitása 7?2 egység. az információt vagy abban az egységben tároljuk, amiben kaptuk, vagy tömbösítjük, más egységekké alakítjuk. Az RTM befogadó képességét a hosszú tartamú tár segítségével növelhetjük meg. Az egységekre vagy tömbökre bontáshoz felhasználjuk a hosszú tartamú memóriában tárolt információt is. Sperling ? kísérlet ? rövid ideig sokkal több információt tudunk felfogni, mint az RTM kapacitása. Kéttáras modellünket ki kell egészítenünk egy harmadik kb. egy másodperc tartamú tárral, amelynek kapacitása jóval nagyobb, mint az RTM-é. ? Ez a szenzoros tár, mivel működése az érzékszervekhez köthető. Szériális pozíció hatás ? lista elejét és végét vissza tudjuk adni közepét nem ? vége még az RTM-ben van az eleje meg valószínűleg már a HTM-be került át, a közepe pedig elveszett. Retrográd amnézia ? baleset után emlékezet fokozatos visszanyerése, de a balesetet közvetlenül megelőző időre nem tud visszaemlékezni. Konszolidációs idő ? az információ HTM-be való stabil beépüléséhez szükséges idő. ? Hossza függ a megtanult anyag terjedelmétől és jellegétől. Retroaktív gátlás ? a később tanult anyag konszolidációt. Proaktív gátlás ? a korábban tanult szorítja ki az emlékezetből a később tanultakat. Szerveződés és kategorizáció Az RTM és HTM nemcsak a tárolás időtartamában, kapacitásában és felejtés módjában különbözik, hanem a tárolt információ szerveződésében is. A tárolt információk szerveződési módját hálóelméletek és prototípus elméletek írják le. A feldolgozási szintek elméletében kimutatták, hogy ha a feladat mélyebb feldolgozást igényel a felidézési teljesítmény is jobb. A hierarchikus hálóelmélet esetén csomópontokban egyre alárendelt fogalmakat tárolunk és mellettük a rájuk jellemző tulajdonságokat alárendeltség szerint. Minden kategóriának vannak tipikus és kevésbé tipikus tagjai. Craik és Lochart ? feldolgozási szintek elmélete ? amennyiben az elemzés nem igényel többet, mint egyszerű perceptuális elemzést utólag alig néhány szót tudunk felidézni. Amint a feladat mélyebb feldolgozást igényel, az utólagos felidézési teljesítmény jóval magasabb. A felidézés annál hatékonyabb, minél mélyebb szintű a feldolgozás. Collins és Quillian ? ismereteinket hierarchikusan szervezett jelentéshálóban tároljuk. a csomópontokban a fogalmak mellett a rájuk jellemző tulajdonságokat is tároljuk, úgy, hogy az adott tulajdonság nem minden egyes általa jellemzett fogalom mellett szerepel, hanem csak egyszer, a hierarchia legmagasabb szintjén. (TK. 119.o. 10.5 ábra) Az ilyen merev, hierarchikus szerveződés csak a mesterséges fogalmak szűkebb osztályában érvényes. Collins és Loftus ? a különböző szinteken elhelyezkedő fogalmak közötti kapcsolat változó. Terjedő aktivizácó elmélete ? valamely tétel aktívizációja elér egy küszöbszintre és ugyanakkor aktiválja a vele kapcsolatban levő tételeket is, de egyre csökkenő intenzitással. Minél jobban szervezett egy megtanulandó anyag, annál könnyebb felidézni. Rosch ? prototípus-elmélete szerint a kategóriába tartozás nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján döntjük el. Azt, hogy egy új eset mennyire tartozik egy kategóriába, az határozza meg, hogy mennyire hasonlít egy vagy több tagjára. Sémák az emberi emlékezetben Bartlet ? az emlékezet konstruktív jellegét ismételt felidézésekkel vizsgálta. (indián népmese elolvastatása ? többszöri felidéztetés után a történet egyre logikusabbá vált, a feleslegesnek ítélt részeket kihagyták). A hagyományos reproduktív felfogással szemben az emlékezet inkább produktív módon működik. Az egyének nem azt mondják el, amit a láttak, hanem azt, amit a séma alapján tudni vélnek. A séma nemcsak egy helyzet vagy fogalom szokásos elemeit, hanem a közöttük levő viszony szabályait is rögzíti. A séma tehát nem egyszerűen ismeretek halmaza, tudás, hanem az ismereteket rendszerbe szervező szabály is. a komplex mindennapos élethelyzetekben a kész sémák alkalmazása megkönnyíti az alkalmazkodást. Az alkalmazkodás követelmény, hogy a sémák ne csak megbízhatóak, hanem rugalmasak is legyenek. (pl.: 1-2 hónapos gyerek veleszületett viselkedési sémája a rázás ? mindent ráz, ami a kezébe kerül, 1-2 hét elteltével már csak azokat a dolgokat rázza, amelyek hangot adnak. ? A séma átalakult, és ennek az átalakulásnak a szervezője a gyerek szándékos, célra irányuló viselkedése volt.) Azt, hogy a viselkedés mennyire lesz hatékony, a rendelkezésre álló sémák száma és szervezettségi foka határozza meg. Minél több és jobban szervezett sémánk van, annál jobb lehet a teljesítményünk. Exciplit memória: felidézés, felismerés, tények Implicit memória: észlelési, mozgásos, kognitív feladatok, nem tudatos előhívás, készségek Amnéziában az explicit memória sérül, az implicit nem mert külön tárolási rendszerrel rendelkezik. Képzelet és reprezentáció: A képzelet valóságos tapasztalataink alapján új korábbiaktól eltérő képet alkot a tudatunkban. Feltételezi az ismeretek halmazát és az emlékezés metodikáját. A megismerés és az emlékezés így a képzelet előzményének tekinthető. Az átalakítás a manipulálás a képzeletnek a legfőbb ismérve. Korábbi emlékképeinket részekre bontjuk, majd ezeket új sajátos rendszerbe olvasztjuk össze. A képzelet fontos szerepet játszik a probléma megoldásban. A képzelet fajtái: 1.Önkéntelen: akarattól függetlenül álmokban, félálomban merül fel. Az agykéreg bizonyos terhelt sejtcsoportjai nem kerülnek gátlás alá és alvás közben is működnek. 2.Szándékos képzelet: produktív képzelet: alkotó képzelet, amely merőben újat hoz létre ( találmányok, művészet ) reproduktív képzelet: összefüggések megértésére szolgál 3.Kóros képzelet: illúziók, hallucináció A képzelet összefügg az egyén életével, személyiségével, élményeivel. A képzelet lelki életünk legmélyebb tartományába enged bepillantást. Nemcsak ?belső képeket? jelent - hozzá tapadnak a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseink, indulataink is. A képzelet az alábbi jelenségeket foglalja magában. Képzeleti kép: az összes tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép. Gondolati kép: szenzoros inger nélküli, belső, a gondolkodás részeként megjelenő, vizuális, akusztikus, verbális kép. Káprázás: retinás eredetű, pont- vagy hálószerű, színes és többnyire mozgó élményeket jelent. Szinesztézia: az érzékszervi modalitás élményeit egy másik modalitás élményei kísérik ? pl.: ?színes hallás?. Testkép: testünk belső, mentális megjelenése, ami az ?énként? való létezés alapját is jelenti. Álomkép: az alvás alatt megjelenő képek. Fantomvégtag: egy testrész elvesztése ellenére a testképpen megmarad a reprezentációja. Eidetikus kép: élénk, többnyire vizuális képzeleti kép, amely érzékleti képnek tűnhet. Belső (mentális) kép ? megkérdezik, hol a pályaudvar ? mielőtt válaszolnánk, magunkban elképzeljük. A mentális kép megőrzi az elképzelt épület téri viszonyait, a mentális kép vagy térkép átírható kijelentésekké. A belső reprezentáció akár kép, akár leírások formájában is lehetséges. Tolman ? kognitív térkép ? megtanuljuk, hogy mi után mi következik ? belső modellt alakítunk ki. Az emberi tájékozódásban a kognitív térkép orientáló sémaként működik. A képzelet szerepe a megismerési folyamatokban Perky ? kísérleti személyek nem tudták elkülöníteni az észleleti és képzeleti képet. Felmerült az észlelési és képzeleti folyamatok funkcionális azonossága. Természetesen az észlelés és a képzelet nem azonos belső történések. Elkülönítésükre jó példa, amikor azt mondjuk, hogy ??lelki szemeinkkel látjuk?, ami a belső világ és a képzeleti folyamatok szorosságára utal. Közismert a képzelet szerepe a problémamegoldásban: gondoljunk csak arra, hogy egy probléma megértése, a megoldási javaslatok kigondolása konkrét esetben szinte lehetetlen a térbeli viszonyok elképzelése nélkül. A reproduktív képzeletnek nemcsak a problémamegoldásban van szerepe. Mások szellemi alkotásait sem érthetjük meg, a képzelet működése nélkül. Ugyanazt a regényt olvasva valamennyien másként képzeljük el a leírt helyszínt, az egyes szereplőket. A szenzoros depriváció (ingermegvonás) sajátos, különböző modalitású hallucinációk megjelenésével jár. A relaxáció és meditáció alatt vizuális, akusztikus vagy tapintási képzetek jelenhetnek meg. A legélénkebb vizuális jelenség az álom, illetve a közvetlenül elalvás előtt megjelenő ún. hipnagóg kép. Intenzív emocionális élmény vagy magas aktvizációs szint élénk képzeleti történéseket váltanak ki. Szavak vagy összefüggő történések nemcsak képeket hívnak elő, hanem komplex érzelmi állapotokat is indukálnak (pl.: Flaubert ? Bovaryné írása közben, amikor a hősnő megmérgezi magát ? arzén ízét érezte a szájában) A külvilág belső leképzése, a fantáziaképek több forrásból származhatnak: látási, hallási, tapintási stb. modalitásokból, de a külső inger tulajdonságai gyakran nem befolyásolják a leképzés módját. Brunner - a reprezentáció három alapvető formáját különítette el: az enaktív (cselekvéses) a képi-képzeleti és a nyelvi, szimbolikus reprezentációt. (TK 130.o. 11.1 táblázat). Mindegyikük a világ megismerésének egy-egy speciális területén lehet hatékony. Működési módjukra jellemző a tudásszervező egységekbe, sémákba való rendeződés. A képi reprezentáció a térkiterjedésről szolgáltat információt, ami ráépül a lejátszó vagy cselekvéses reprezentációra. A cselekvés és képi reprezentáció az egyedfejlődés fontos lépcsőfokai. Pavio reprezentációs modellje Egyes szavakról könnyen idézünk fel képeket. ? nagy a képkiváltó hatásuk, ugyanígy bizonyos szavak könnyebben váltanak ki mozgásélményt. Az emberi kommunikáció, a nyelvi rendszer képes verbális és nem verbális események együttes kezelésére, szimbolikus megjelenítésére. Paivio kettős kódolás elmélete a verbális és nem verbális reprezentációt, az azon belüli, valamint az azok közötti kapcsolatokat írja le. Ugyanarra az eseményre egy nyelvi és egy nem nyelvi feldolgozó rendszer irányul? ezek az alrendszerek integrált egészeket alkotnak, többé-kevésbé függetlenek, de át is írhatók egymásba. A verbális reprezentációs egységek alkotják a logogén rendszert, amely a szó akusztikus, artikulációs és szemantikus jellemzőinek mentális egysége. A nem verbális reprezentáció egységei, a mentális képek alkotják az imagén rendszert. A logogén rendszeren belüli asszociációs lehetőség utal minden képzettársítási lehetőségre, amely minden logikai struktúrákban, mind szubjektív, csak a személy számára jelentősséggel bíró asszociációs hálóba rendezhető. Az imagén rendszer bármilyen modalitású információt, elsősorban képeket tartalmazhat. A referenciális szint teszi lehetővé az átjárhatóságot a két rendszer között. Tanulási stratégiák. Kooperatív tanulás. Tanulás a felnőttkorban. Többféle tanulási stratégia létezik, pl.: magolás, relaxációs, agykontroll, PQRST Az PQRST módszer: - P ( preview ) szakasz: áttekintés, futólag áttekintjük az egész anyagot, alfejezetek, címek, képek, ábrák, tartalomjegyzék, Összefoglalás pontos elolvasása => áttekintés, összkép a témáról. - Q ( question ) szakasz: kérdés; minden alfejezet címét olvassuk el és fogalmazzuk át kérdéssé, amire a fejezetből választ szeretnénk kapni. - R ( read ) szakasz: olvasás; au alfejezetek elolvasása során próbáljunk választ kapni a Q szakasz kérdéseire. Kulcsszavak, beindító szavak aláhúzása csak az egész szakasz elolvasása után szabad. - S ( Self-recitation ) szakasz: felmondás; elolvasás után idézzük fel a fő gondolatokat. Az elolvasott anyagot öntsük szavakba, lehetőleg hangosan. Ellenőrizzük, hogy helyes-e? - T ( teszt ) szakasz: ellen?rzés; Az egész fejezet elolvasása után lapozzuk át újra a fejezetet olvassuk át az összefoglalást, próbáljuk megérteni az egyes szakaszok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Tanulás a felnőtt korban. Elsősorban praktikus gondolkozású, mindent aszerint rögzít, hogy az segíti-e az életútját vagy gátolja abban. Mindig tanul nemcsak a megismerés szintjén, hanem az eredményeket a gyakorlatban is kipróbálja. Nagyfokú munka és élettapasztalat halmozódik fel. Tanulási zavar meghatározása, következményei. Hatéves kor körül drámai változás áll be a gyermek életében. Az óvodás korra jellemző ?én-központúság? fokozatosan megszűnik és az álmot és valóságot folyamatosan felcserélő felnőttes gondolkodás egyre inkább stabil, az oksági elveket térben és id?ben egyaránt következetesen alkalmazó gondolkodás alakul ki. Ezért kezdődik meg ebben a korban a gyermek iskolai képzése, mert megváltozik a gondolkodásmódja, s ezáltal befogadóvá válik a társadalmi kultúra elsajátítására. A pszichoanalízis a változás lényegét az ?örömelv? felcserélődését a ?realitás-elv? -re látja ebben. A fejlődés folyamán kialakul egy új ?énrész?, az EGO amely egyre hatékonyabban szűri és módosítja az ID-ből érkező vágyakat. Ezt az életszakaszt a Latencia szakaszának nevezik. A fő feladat a gondolkodás, az emlékezet, a percepció, és figyelem fejlesztése, egyszóval a tanulás. Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha az ép értelemmel és érzékszervekkel rendelkező nem hátrányos helyzetű gyermek, a tanuláshoz szükséges képesség hibás működése miatt nem tud megfelelni a követelményeknek. Egy feltételezett minimális agyi károsodásnak ( Minimal Cerebral Dysfunkction - MCD ) tudják be ezt a kutatók. Fajtái: 1. A percepció zavarai: - diszlexia különböző alfajai 2. Motoros működési zavarok: - a hiperaktivítás 3. A kognitív funkciók zavarai: 4. A beszéd és a kommunikáció zavarai: - dadogás - elektív mutizmus / helyhez kötött hallónémaság /

 
Névnap
 
pontosidő
 
naptár
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
számláló
Indulás: 2005-01-14
 
chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Beszédművelés
 
A nő kultúrtörténete
 
Szem. fejl. zavarok pszichológiája
 
Külső óvodai gyak.
 
Pedagógiai kutatásmetodika
 
Egyetemes művelődéstörténet
 
Reform és alternatív pedagógiák
 
Vizuális nevelés
 
Bábjáték
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?