A képzelet fogalma, fejlődése, a kreativitás fogalma, mérése. Képzelet fogalma: A környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép. A képzeletbeli képek az észlelési funkciókból származnak, ezek anticipációi (előrevetítés, elővételezés) készenléti állapotot teremt. A készenléti kép leggyakrabban vizuális formában jelenik meg, de anticipálhatók tapintási, hallási, ízlelési és szaglási élmények is. A valóságban az érzéki élményeket és képzeleti képeket nem szoktuk összekeverni, még akkor sem, ha az ún. agytérkép technikával ( EEG, agy vérellátó hálózatának a mérése ) Ez bebizonyította, hogy ugyanazon specifikus agyterületek vesznek részt a képzeleti feladatokban, mint az észlelésben. A három évesnél a képzelet legfőbb funkciója a vágy teljesítés, és a hiányzó ismeretek pótlása, míg a nagycsoportos ovis alkotó képzeletével megtervezi a dolgait, meséit. A képzeletek és az emiatti ?hazugságok? csoportosítása: 1.konkrét vagy absztrakt; nem a félrevezetés vezérli a gyereket, maga is hisz abba amit mond 2.reális vagy irreális ( mese ); a mesét a kisgyerek úgy éli meg mint a valóságot, 4-5 éves korra már ütközik benne a mese és a valóság, jelentkezik a mese tudat. 3.akaratlagos ( szándékos ) vagy önkéntelen, a büntetés elkerülése érdekében 4.produktív vagy reproduktív / analízis, szintézis / Normális lelki működés esetén a mentális ( értelmi ) folyamatok megnyilvánulásai során képesek vagyunk az anticipációk felbontására, leválasztására és befolyásolására. Ez a képességünk társadalmilag meghatározott, ezért a történelmi helyzetek és az egyén szocializációja tette lehetővé a kialakulását. A képzeleti képekben a tárgyak és a dolgok között mindig lenni kell valamilyen kapcsolatnak, összefüggésnek. A tárgyak, dolgok kölcsönhatásban vannak egymással. A képzeleti és észlelési kép gyakran interferál ( kapcsolatba lép egymással ). A képzelet kapcsolatban áll a gondolkodással, az emlékezéssel, és az észleléssel. Az anticipáció / előre vetítés, előre vételezés / jellemzői: felbontható leválasztható manipulálható interferál Feltűnő hasonlóság az észlelési és a képzeleti folyamatok között. Mentális forgatás kísérlete. A tényleges elmozdulás mértékével arányosan a megoldáshoz szükséges idő. Perky kísérlete: nem tudták elkülöníteni a képzeleti és az észlelt képet. A képzelet elősegíti az emlékezést ( helyek, módszerek, képzeleti képek ) és a problémamegoldást. A képzeleti tevékenység szinterei: - játék - ábrázolás Kreativitás és megismerés Kreativitás fogalma: újszerű eredeti ötlet, gondolat Guilford ? vezette be a kreativitás fogalmát. Szerinte az alkotó képesség és az intelligencia nem esik egybe. Vizsgálatai igazolták, hogy az alkotás létrejötte nem magyarázható az IQ-szinttel. Modelljének fontos vonása a konvergens (összetartó, egy irányba ható) és divergens (elágazó) produkció megkülönböztetése. Szerinte az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé szorítják a gondolkodást. Csak egy helyes megoldás van ezekben a feladatokban. Az intelligencia inkább konvergens gondolkodást jelent. Ezzel szemben a divergens feladat azt várja el a személytől, hogy egyszerre több irányba haladva új, önálló gondolatokig jusson el. Az ilyen feladatokban sok helyes megoldás van. A válaszok értékelési szempontja: megadott idő alatt hány választ tudott adni a vizsgált személy: ez a fluencia (folyékonyság, válaszszám), a válaszok hány kategóriába sorolhatók: flexibilitás (hajlékonyság), végül mennyire egyediek: originalitás (eredetiség). ?Szokatlan használat? teszt kidolgozása a kreativitás mérésére ? egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet, a kreativitást méri. Vizsgálat szerint a konvergens és a divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában. A kreatívabbak viselkedése kevésbé konvencionális, jobb a humorérzékük és kevésbé tűrik a kötöttségeket. A kreativitás szintjei (1.) A kifejező kreativitás lényegi jegye a kifejezés függetlensége, ahol nem számít az eredetiség, a minőség (pl.: gyermekrajz); (2.) A produktív kreativitás szintjén már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy rajzban. A cél a befejezett alkotás létrehozása, amelyet a realizmus és a tárgyilagosság jellemez. (3.) A feltaláló (inventív) kreativitás akkor jelenik meg, ha az ember birtokában van a technikának, amikor képes észrevenni a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket, amikor ?felfedez?. (4.) Az újító (innovatív) kreativitás egy tudományos vagy művészeti terület alapvető elveit tökéletesíti. (5) A teremtő(emergentív) kreativitás ritkán megfigyelhet, alapvetően új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában. (Freud, Picasso) Az alkotás folyamata (1.) Előkészületi szint ? nyersanyagok összegyűjtése, (2.) Lappangási stádium ? hosszas őrlődés után lassan helyükre kerülnek a dolgok, (3.) Megvilágosodási stádium ? ?aha? élmény, hirtelen merül fel az ötlet a tudatban, (4.) Kivitelezési stádium ? ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolat, szimbolikus átfogalmazás. Kreativitás: alkotóképesség, újszerű, eredeti dolgok létrehozására való képesség; A különböző képességek szerveződése által lehetővé teszi, hogy elszigetelt ismereteink, tapasztalataink között kapcsolatokat hozzunk létre. Viszonylag későn, a ?szputnyikosok? hatására kezdték vizsgálni. Aqz inteligencia a konvergens ( összetartó ), a kreativitás a divergens ( széttartó, elágazó ) gondolkodással van kapcsolatban. Az előbbi zárt, az utóbbi nyitott kérdésekkel mérhető. Vizsgálati módszerek: szokatlan körök tesztje, távoli asszociáció, befejezetlen mondat, történet, -rajz. Kreativitás faktorai: originalitás fluencia flexibilitás elaboráció Erika London: az emberi képességek hierarchiájában a kreativitás az intelligencia legmagasabb foka. Guilford: A kreativitást a képességek felől közelítette meg, a kreativitás egyéni jellemzőit határozta meg: 1.fluencia ( könnyedség ): a dolgok könnyed felidézése 2.flexibilitás ( hajlékonyság ): ismeretek spontán, rugalmas módon való alakítása 3.originalitás ( eredetiség ) az ötletek, gondolatok egyedi ritka használata 4.elaboráció ( kidolgozottság ): az adott információk alapján felépített struktúrát jelent 5.menzitívitás ( problémaérzékenység ): szokatlan dolgok és problémák észrevétele 6.újrafogalmazás: dolgok tárgyak újszerű alkalmazása Taylor: a kreativitás öt szintjét feltételezi: 1.kifejező kreativitás / pl.: rajzok / 2.produktív kreativitás / pl.: szabad játékok / 3.feltaláló kreativitás / pl.: tudások / 4.újító kreativitás / tudományos elvek módosítása / 5.teremtő kreativitás / gyökeresen új elv, vagy felvetés / Zene, tánc, művészeti nevelés Öntevékenység bíztatása: komplex látásmód kialakítása, demokratikus családi, munkahelyi légkör, amiben az egyénisége fejlődik. Tehetség: különféle képességek halmozódása, szerveződése amely kellő motiváció által és kellő kreativitással társulva ? gyakorlat hatására ? az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. Típusai: 1.általános intellektuális képességekben nyilvánul meg 2.specifikus iskolai alkalmasság 3.a kreatív vagy produktív gondolkodás 4.vezetői képesség 5.zene és előadói művészetek 6.pszichomotoros képesség, mozgási összefüggések Tehetségelméletek Terman ? az intelligens tanuló más területeken is - pl. fizikai állapot, egészség - felülmúlja társait. Gardner ? a genetika nem ad kellő információt a tehetség öröklött voltáról. Az alábbi pszichológia jelenségeket tartja fontosnak: megismerő folyamatok ? az információ felvétele és kezelése, ami nem kizárólag a nyelvi vagy logikai-matematikai intelligenciát jelentik; problémamegoldás ? ami egyben problémaérzékenységet és megoldásra való törekvést is jelenti; tehetség ? ?általános mentális erő? , amellyel minden ember rendelkezik, amely számos területet foglal magában, és ahol az elmélyülés és a személyes erőfeszítés sokkal fontosabb, mint a gyorsaság; kompetencia ? (hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen) az értelem lényegi aspektusa. Marland ? általános és speciális tehetséget különböztet meg. Ranschburg ? tehetségesnek nevezzük az olyan gyerekeket, akiknek egy vagy több értelmi képessége messze felülmúlja társaiét. Oláh ? a kreativitás-tesztek arról nem nyújtanak információt, hogy a személy spontán helyzetekben kreatívak-e vagy sem. Az alkotás fontos eleme a megismerés vágya, a motiváció. Révész Géza ? tehetség ? az a képesség, amely eredetit és egyben értékeset hoz létre. Az intelligencia mellett az alkotó ember két vonását emeli ki, az intuíciót és a spontaneitást. Gagne ? modellje négy képességtényezőt tartalmaz. A képességek, mint potenciális lehetőségek és a megvalósult, specifikus talentum közötti ?közvetítő folyamatok? katalizátoraként szerepelnek. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés esetében speciális osztályokat vagy tanfolyamokat hoznak létre; a gyorsítás alapgondolata, hogy a kiemelkedően tehetséges gyermek rövidebb idő alatt nagyobb fejlődési utat tegyen meg; a gazdagítás vagy dúsítás egy-egy téma mélyebb, az egyéni kutatást, önfejlesztést is szolgáló eljárása. A gyermeki világkép. A játék és a mese szerepe a gyermek személyiségfejlődésében. Gyermeki világkép: Az, amit az óvodás lát, óvodáskorban jellemző. A kisgyermek gondolkodási folyamatait nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Jellemző a tudattalanság és a bizonytalanság. Piaget részletesen leírta az óvodáskorú gyermekek gondolkodásának jellegzetességeit, amit összefoglaló néven ?gyermeki világkép?-nek nevezünk. Ilyen világképek a következők: a.: artificializmus: ~ a " nem tudom " kifejezés helyett ~ nem mondja ki, hogy " nem tudom ", hanem helyette alkotja meg a sajátos világképét ~ pl.: a felhőt az ember tette az égre a folyómedret ember ásta és teleöntötte vízzel b.: animizmus: ~ minden tárgynak lelke van ~ gyermeki realizmus: a jelzett megegyezik azzal a dologgal, amit jelez ~ pl.: megveri az asztalt, mert ő nekiment és az " asztal bántotta " a kezét vagy lábát c.: finalizmus: ~ a céllal határozzuk meg a dolgokat ~ összekeverjük a célt és az okokat ~ pl.: a hó azért esik, hogy én szánkózni menjek eső- nagyranövés d.: mágikus világkép ~ az embert varázslónak képzeli el ~ hatalma van ( neki és a szüleinek )- általában apukákra vonatkozik ~ pl.: ha apu akarná akkor el tudná tolni ezt a házat ~ mesékbe is beleéli magát, kettős tudata lesz ( benne is él és a külvilágban is ) ~ pl.: homoktortát süt, de nem eszi meg tévésorozatokba is beleéli magát ~ anyagmegmaradás elve nem alakult ki- látszatra határoz O O O O O több OOOOO kevesebb - látszatra határoz Jellemző még az érzelmek uralkodó szerepe, a megismerő folyamatok közül előtérben áll a képzelet és a fantázia. Az érzelmek és képzelet fokozott dominanciájával függ össze a nagyfokú meseszeretet. A figyelem és az emlékezés önkéntelen, az érzelmek és az érdeklődés hatása alatt állnak. A fő tevékenység a játék, ebben a felnőttek utánzása, ugyanakkor az önállóság igénye nyilvánul meg. Nagy a cselekvési vágy és a mozgásigény, az önállóságra törekvés; a társak iránti igény. Ebben a korszakban alakul ki és szilárdul meg az éntudat és az énkép. Jellemző a testarányok erőteljes változása; az első jelentős alakváltozás időszaka. A gondolkodás fejlődésének szakaszai: cselekvő szemléletes szemléletes képszerű nyelvi gondolkodás Vigotszkij szerint a gyerek kezdetben úgy gondolkodik, ahogy észlel, később úgy észlel, ahogy gondolkodik. Az óvodáskor végére kialakulnak azok a képességek amelyek alkalmassá teszik a gyereket arra, hogy iskolába menjen. A játék jelenségköre: funkció-, fantázia, szerep-, és szabály játék A játék a kisgyermekkor és az óvodáskor talán legfontosabb, legjellemzőbb tevékenysége, amely az iskoláskorban, serdülőkorban, sőt a későbbiekben bármely életkorban megfigyelhető. A játék jellemzője, hogy komplex módon járul hozzá a gyerek személyiségfejlődéséhez, valamint öncélú, nem jár kézzelfogható haszonnal, megerősítéssel, önkéntes tevékenység, ami az öröm érzésével jár. Az intrinsia motivációk körébe tartozik, maga a tevékenység rendelkezik megerősítő hatással. A játék az állatvilágban is előfordul bizonyos fejlettségi szint felett, adaptív, a túlélést szolgáló mechanizmus; segíti a fejlődést. A 12-30 hónapos kor közötti időpontokban új mentális képességeket tükröző viselkedés a játék. A játék típusai: ( többféle felosztás is létezik ) szenzomotoros játékok gyakorló játék / funkció játék ( 2 éves korig jellemző ), bizonyos funkciót bekapcsol a gyerek / explorációs játék / szétszedi az autót / konstrukciós játék szimbolikus játék, szerep játék: egy tárgyat másik tárgy helyettesít szabályjáték: szabályok percről-percre változhatnak a társas kapcsolatok szempontjából: magányos játék parallel játék / párhuzamos játék, egymás mellett, de nem kommunikálva játszanak / asszociatív játék kooperatív játék / papás-mamás / A csecsemőkor vége felé elkezdik a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások lennének, mint amik ? szimbolikus játék. A játék fontos szerepet tölt be az élőlények fejlődésében. Úgy okosodnak, ha a játék korai formái a később fontossá váló tevékenységek begyakorlására szolgálnak. Peter Smith szerint: 4 féle mintha játék van 1.helyváltoztató játék ( futás ) 2.tárgyjátékok 3.társas játék 4.fantázia játék Az iskoláskorú gyerekek is játszanak szerepjátékokat, előtérbe kerül azonban a szabályokon alapuló játék. A szabályok és a szerepek közül 7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé. Kisgyermekkorban a szabályok percről-percre változhatnak, iskoláskorban a szabályokról időben meg kell egyezni a résztvevőknek. A fantázia játékban a játék a lényeg. A szabályjátékban a versengés, a győzelem. / példa: a 3 évesek bújócskázásakor a kísérletvezető néhány percig úgy tesz, mintha nem venné észre a gyerekeket akik ezért maguktól előjönnek és kiabálnak, hogy itt vagyok; ez 6 éves korban másként alakul, a győzelem a fontos. Piaget szerint 10 éves kor körül már nem tisztelik annyira a szabályokat, mert akkor már tudják, hogy közös megegyezés eredménye a szabály. Előtte nem tudták, hogy ki alkotta azokat. Piaget megfigyelése szerint iskoláskorban inkább a fiúk vesznek részt a versengő játékban; a lányok inkább együttműködő játékot játszanak. Janet Lever szerint a fiúk egyéni célokért dolgoznak, a lányok az intimitásra, emberi kapcsolatokra törekszenek. Szociodramatikus játék: az óvodáskor elérésekor már nemcsak magányos ?mintha? játékra képesek, ekkor 2 v. több gyerek szociális szerepet vesz fel. Vigotszkij szerint ez a játék segítséget nyújt az összetett gondolkodásban és cselekvésben. A játékot magyarázó elméletek: erőfelesleg elmélet / Spencer / esztétikai játék elmélet / Kant /, művészetekben van szerepe, művészi elemeket tartalmaz begyakorlás elmélet / Gross / a játék segíti a hasznosság előtérbe kerülését a felnőtt életére. pszichoanalitikus játékelmélet Felüdülés elmélet / Lazarus / Buytendijk elmélete Mann: a játék a tudattalan vágyakat elégíti ki Korai játék: a szexualitás kialakításában van szerepe A játék diagnosztikai módszerként és terápiaként is felhasználható. Értelmi és érzelmi színvonalakat tükröz ( pl.: erőszakot a családban ). A játék révén a gyerekek kielégítik szükségleteiket: - szeretet, tisztelet, önbecsülés - önmegvalósítás - testi képességek kibontakoztatása - értelmi képességeinek fejlesztése - szociális képességek, készségek fejlesztése Mese szerepe: Bruno Bettelheim szerint: a mese tanít és szórakoztat méghozzá úgy, hogy azt a gyerek saját nyelvén teszi. Mese szerepe: Fantázia nagy szerepet kap a gyerekek életében A gyerek látja, hogy a kicsi, gyenge is elnyeri méltó jutalmát / szegény fiú -> királyfi / A gonosz megkapja büntetését a kicsi is eléri céljait, nem nyomják el. Ezek megerősítik a gyerek érzéseit. A tévénézéssel ellentétben az olvasás elősegíti az értelmi fejlődést. A gyerekeknek írt könyvek tartalmával általában elégedettek az emberek. Bizonyos értelemben a mesehallgatás olyan, mint a TV nézés. A hétköznapi világból ismert elemeket képviselő szavakból, képekből kell a jelentést kivonni. Az USA-ban a gyerekek minden nap találkoznak a nyomtatott szöveggel, így megtanulják, hogy a papírra írt szövegek, jelek információt hordoznak. A gyerekek akiknek minden nap olvasnak, könnyebben tanulnak meg olvasni. Ahogy a gyerek nő, a szülei egyre kevesebb segítséget adnak a felolvasáskor. Megfigyelések szerint sok családban azért olvasnak mesét, hogy a gyerek nyugodtan üljön, nem azért, hogy a szavak, képek jelentését megtanulja. Korai olvasmányok tartalma: 2 éves kor körül a ráismerés öröme jelenti az élményt a gyereknek, az egyszerű történetek akkor kötik le a figyelmét, ha róla szólnak. Kedveli a rímelő verseket. 4 éves kor körül a kép alatti rövid szöveget mintegy ?utána olvassa? a felnőttnek, igényli, hogy meséljenek neki, azonosul a mese hőseivel. Kialakul a mesehallgató viselkedés, kilép a valóságból és ráhangolódik a mesére. 5 éves korra már kialakul a mesetudat, külön tudja választani a mesét a valóságtól. Mivel általában a kisgyermek nem tud olvasni, legtöbben csak azokkal a könyvekkel találkoznak, amit a felnőtt megfelelőnek tart. Károsító hatású az erőszakos, véres, oktató mese, ez károsítja a gyermeki világképet. Meseelemek: - átváltozás - ellentétek preferenciája: az ellentétek segítik a gyereket, hogy egy tulajdonságot jól meg tudjon ragadni, el tudjon képzelni. - ismétlés: folytonosságot és biztonságot ad. - veszély, megmenekülés: a kisgyerek fél, a mesébe beleéli magát ahol mindig meg lehet menekülni - kompenzálás: elégtétel motívum, a kicsi is legyőzheti a nagyot - Vágyteljesítés dinamikája: a mesében minden lehetséges - Elvarázsolt tudat: amikor a mesét hallgatja tudja, hogy ez nincs a valóságban mégsem kételkedik a mese hitelességében - Rendkívüli, csoda nélkül: 8-9 éves kor után már olyanra várnak ami megtörtént, de mégis rendkívüli, - továbbra is a vágy teljesítése vezérli - Ideálkeresés: 10-12 évesen továbbra is vonzzák a kalandok, de itt már ideált keres. Báb: fontos, hogy a kisgyereknek legyen bábja mert: - a gyerekek megnyílnak a bábnak - konfliktus helyzetek megoldására is alkalmas - társ aki megérti a gyereket A gyermeki ábrázolás fejlődése Valamennyi kultúrában - ahol a gyermekek rajzolnak, lehetőségük van rá - a gyerekek rajzai ugyanazokon a fejlődési szakaszokon mennek keresztül. 1.Kezdetben firkálnak: Nem az a fontos, hogy néz ki, maga a kézmozgás és az, hogy nyomot hagy a papíron, örömet okoz nekik. Előre nem tervezett, nem szabályozott rajzolás. 2.Vonalak dolgokat képviselnek: Kb. 3 éves korra felismerik, hogy a vonalak dolgokat képviselnek, ekkor kezdenek köröket, ellipsziseket rajzolni, megjelenik az ábrázolás szándéka. 3.Sztereotip ábrázolásmód: Ahogy fejlődnek a tapasztalataik a rajzolás terén, egyre inkább alkalmazkodnak a tárgyak sztereotip ábrázolásmódjához. 4.Élmények, jelenetek, történetek rajzolása: 7-11 éveskor között erőteljessé válik a törekvés, hogy a rajzok minél tökéletesebbek legyenek. A rajzolási technikában is jártasak lesznek. Információ feldolgozási magyarázat: A mai gyerekek térbeli ábrázolásokkal vannak körülvéve, ezért az ilyen rajzolási készséget hamar elsajátítják. Az ábrázolás jellemzői: 3 évesen: Aránytalanság, az irányok véletlenszerűek, juxtapozició ( tárgyaknak nincs meg a szemléletes rendje, ahogyan a felnőtt látja a világot.) 1. Emberi alak: - ?Fejes-lábas? típus - Vonal séma - Körvonal séma - ?Kevert? profil - Teljes Profil - Jelenségszerű ábrázolás 2. Mozgás: - a mozgás jelzése nélkül - ? merev? mozgás - Izületben mozgó alak - mindenütt mozgó alak 3. Tér: - szétszórt - egyvonalas sorakoztatás - többvonalas sorakoztatás - ? Kevert? látás - ?Hegyperspektíva? - Jelenségszerű ábrázolás 4. Cselekmény: - töredékes kép - Elbeszélő szalagkép - Folyamatos elbeszélő - ?Hangulati? kép 5 évesen az ábrázolásra már jellemző az átlátszóság ( látni a ház berendezését ), az ábrázolás több szempontú, kiemelt felnagyított részletek, szalagszerű ábrázolás. ) 9 éves kortól már a szemléleti realizmus a jellemző. Gyermek rajzok elemzése A gyerekrajzok elemzésével következtethetünk a gyerek érzelmi, és értelmi állapotára is. Rajzolás közben a gyerek a valósághoz igazodik, és ugyanakkor belső mintát követ, amely minden ízében érzelmileg és hangulatilag színezve adja vissza a külvilágot. A valóság emocionális ábrázolása ? a vonalak dinamikája mellett ? aránytalanságban, zsúfoltságban, túldíszítettségben is megnyilvánulhat. ( pl.: 7 éves gyerek fél attól, hogy intézetbe adják. Rajzain szorongását fejezi ki, fekete épületekre hatalmas kapukat rajzol. A túldíszítettség gyakran érzelmi megtapadást jelent egy témánál. A rácsozás szorongásra utalhat. ) A családrajzok elemzésével következtethetünk: a család struktúrájára , a családtagok közti hierarchiára a család atmoszférájára a gyermekérzelmi kötödéseire az egyes családtagokhoz gyermek szorongásaira a gyermek önértékelésére pozitív rajzokon a család egy vagy két sorban helyezkedik el úgy, hogy az első helyen a szülők állnak. Negatív rajzokon kusza nem ismerhető fel a család szerkezete, összezsugorított vagy túlméretezett alakok jellemzőek. Hardi-féle dinamikus rajzvizsgálat ( DRV ) nemcsak a gyerekek vizsgálatára alkalmas. A vizsgálat során a kliensnek embert kell rajzolnia, olyat amilyet akar. Ezt háromszor kell elvégeznie. A rajz jellegéből következtethetünk arra, hogy milyen a kliens értelmi szintje pl. értelmi fogyatékos felnőtt ?fejláb? embert rajzol, de szexuális aberrációra utal, ha az egyén következetesen ellentétes nemű alakot rajzol, mint ő. A biológiai alapfunkciók zavarai: alvászavarok. Alvászavarok: fogamzástól az első magzati hat hónapig nincs elkülönülve az ébrenlét és az alvás fejlődésünk során csökken a szükséges alvási idő, 5-6 éves korban megszűnik a nappali alvás, ezután követjük a napszakok változását (este alszunk) a felnőttekre jellemző alvásfázisok már egyéves korban kialakulnak az alvás szociális kontrollja a fejlődés során növekszik (nem akkor alszunk el, amikor álmosak leszünk, pl. órán) az újszülött a nap 90 %-át alvással tölti, ezt élettani gátnak nevezzük, a szervezet alvással védekezik az idegrendszerre ható külső káros ingerek ellen néhány hét után már vannak alvászavarok ? inverz alvók: éjjel fent van, nappal alszik ? ez nem betegség óvodáskorban 12 ? 13 óra alvás a gyerek fél este elaludni: félelem a sötéttől, szeparációs szorongás (félelem a szülő elvesztésétől, ez 7-8. hónaptól 3 éves korig tarthat) éjszakai átvonulás a szülőkhöz: 3,5 ? 6 éves korig (függőség ? függetlenség kialakulása) alvajárás (somnanbulizmus): 4 ? 5 éves korban, az alvási idő első harmadában jelentkezik, általában genetikai (öröklött) okai vannak szorongásos alvászavarok: insomnia ? krónikus álmatlanság, ennek a hátterében általában valamilyen kóros betegség van éjszakai felriadás (pavor nocturnos): genetikai hajlam és pszichológiai tényezők (szorongás, depresszió, agresszió) okozhatják, speciális tünetei: tágra nyílt szemek, nyugtatásra nem csendesül, 10-15 percig tart a roham, nem emlékszik az álomra, lidérces-szorongásos álmok, pszichoterápiás és gátlásfeloldásos terápiával megszüntethető