-Apa!- mondta Gerard, amikor leértünk az emeletről. Egy férfit láttam a konyhából kijönni. Fekete, kicsit hosszabb haja volt, mint Gerardnak és volt rajta pár tetkó.

-Szia Gerard!- mosolygott, majd rám nézett- Gondolom te vagy Lisa.

-Örülök, hogy találkozhattunk.- bólogattam udvariasan.

-Én is.- mondta, majd a nappaliba ment Donnához.

Gerard követte és elvette a szoba közepén lévő asztalról a kulcsot.

-Hova mentek?- kérdezte Donald.

-Starbucks.

-Oké később találkozunk.

-Szia anya. Szia apa.- mosolygott és kimentünk a házból.

A kocsihoz mentünk. Gerard kinyitotta nekem az ajtót.

-Kössz.- nevettem és beszálltam.

Átment a túloldalra és beszállt mellém. Beindította az autót és bekapcsolta a rádiót. A My Chemical Romance ment.

-Ooo! Imádom ezt a bandát! Hallottad már őket?- kérdeztem gúnyosan.

-Nem, még nem. De egész jó!- nevetett.

-A neve My Chemical Romance azt hiszem.- nevettünk és hallgattuk tovább.

Megérkeztünk. Gerard leparkolt és bementünk. Frank rohant felénk és engem majdnem felborítva ráugrott Gerard hátára.

-SZÁLLJ MÁR…LE…RÓLAM!!!- kiabált Gerard, én pedig nevettem. Közben Bob is odajött hozzánk. Odament Geehez és Frankhez, majd megfogta Franket és levette Gerard hátáról. Gee megigazította pólóját, majd vetett Frank felé egy gonosz pillantást.

-Hi!- kiabálta Frank- Hiányoztál!

-Fran…

-És te is.- vágott közbe Frank és megölelt, mire én csak nevettem.

-FRANK!- kiabálta Gee, mire mindenki rá nézett- De hát csak egy éjszakát töltöttél nélkülünk.

Mindenki nevetett, majd Frank bevetette azt a cuki ártatlan nézést.

-Ti is a Starbucksba mentek?- mosolygott.

Bólogattunk. Frank az egyik kezét az én vállamra, a másikat Gerardéra rakta és elindultunk a Starbucks felé. Bob csak rázta a fejét és követett minket.

Bementünk. Gerard és Bob elment kávéért, mi pedig Frankkel kerestünk egy asztalt. Találtunk egy üreset és leültünk.

-És…hogy vagy?- kérdeztem, miközben Gerardékat vártuk.

-Jól. Te?

-Jól.- mosolyogtam.

-Hiányoztál…nagyon.- mondta, én pedig ránéztem.

-Te is nagyon hiányoztál.- válaszoltam.

Frank hozzám hajolt, hogy megcsókoljon, de gyorsan ellöktem meglátva, hogy Bob és Gerard felénk tartanak.

-Hi.- motyogtuk, amikor lerakták a kávékat.

-Helló.- válaszolták.

-És…mit fogunk ma csinálni?- kezdeményezte Frank a beszélgetést.

-Mi?- kérdezte Gerard, mire én majdnem kiborítottam a kávém a nevetéstől.

Ők csak rám néztek és vigyorogtak. Ránéztem a kávémra és inni kezdtem. Próbáltam eltakarni a piros színű arcomat. Megint beszélgetni kezdtek, de nem nagyon figyeltem rájuk. Pár perc múlva éreztem valaki kezét az enyémen. Lenéztem és megpillantottam Frank kezét. Ránéztem Frankre, aki Geevel beszélt. Gerard Frankkel szemben ült.

-Akkor…mit szólnátok a strandhoz?- kérdezte Bob.

-Oké! Szuper!- mondta egyszerre Frank és Gerard.

-Lisa?- kérdezte Frank.

-Hmm?- léztem fel.

-Látom, nem nagyon figyelsz ránk.- nevetett Bob.

-Bocsi.- nevettem.

-Akarsz strandra menni?- kérdezte Gee.

-Strand?!... Még soha nem voltam strandon.

-Soha?!- mondták meglepetten és mind engem figyeltek.

-Uh…igen…még nem volt rá alkalmam.

-Akkor ma lesz!- mondta hatalmas vigyorral Frankie.

A Starbucks után elmentünk Rayér, majd Mikeyhoz mentünk. Megálltunk a ház előtt, Gerard pedig bekopogott. Egy lány nyitott ajtót. Hosszú fekete haja volt, piros tincsekkel, fekete farmer és fehér felső volt rajta. Gerard beszélt velük, majd Mikey tűnt fel a lány mögött és elindultak a kocsi felé.

-Helló! Alicia vagyok.- mondta a lány rám nézve.

-Én Lisa.- mosolyogtam.

-Tudom…Mikey mesélt rólad.

Mikeyra mosolyogtam, majd vissza Aliciára.

Elindultunk a strandra. Mindenki mással beszélgetett. Én Frankkel beszéltem. Megérkeztünk és kiszálltunk az autóból. Körülnéztem. Sok ember volt mindenütt, a nap pedig fényesen sütött. A part és a tenger csodálatos volt. Nagyon boldog voltam.

Találkoztam a „hőseimmel” mint álmomban.

5 csodálatos emberrel.

Megmenekültem a nevelőszüleimtől. (szerencsére)

Nagyszerű emberekkel élek együtt.

16 évesen igazán boldog vagyok!