Új bejegyzés Frissítés

2008.11.08. 13:48

Szeretettel: Liza

2008.11.07. 18:37

Szia Juli! Szép hét végét kívánok: Zsuzsa

2008.11.06. 08:30

A boldogság titka nem abban rejlik,ha azt csimálod,amit szeretsz..Hanem ha szereted azt,amit csinálsz..     Örülök,hogy Rád találtam.Nagyon szép amit alkotsz,csak így tovább.Puszi Erzsi.

2008.11.05. 20:57

Szeretettel kívánok szép álmokat Neked és Édesanyádnak: Zsuzsa

2008.11.05. 19:50

Asszonyom önnek gyönyörű lángvörös hajú gyermeke született.  Doktor úr kérem, segítsen, mert én fekete vagyok és a férjem is az. Amint meglátja a gyereket, azonnal rájön hogy megcsaltam, sír az asszonyka. Az orvos megsajnálja, és megígéri, segít neki. Eljön a nagy pillanat, apuka látni szeretné a gyermekét. A doki behívja az orvosi szobába és így fordul hozzá: Uram lenne egy pár kérdésem, mielőtt látja a gyermekét.  Hányszor szeretkezik ön a feleségével, naponta?  Azért annyira nem sűrűn doktor úr.  Hetente?  Hát azért annyira sem sűrűn doktor úr.  Akkor mégis hányszor?  Hát havonta kétszer- vallja be a férj.  Na akkor kedves apuka most bemegy a szülőszobába és megnézi mit művelt azzal a rozsdás szerszámával. Drága Julikám Kívánok, nagyon szép, őszi napokat  millió puszim Zsóka

2008.11.05. 19:08

2008.11.04. 21:20

Szeretettel: Liza

2008.11.04. 09:07

Szeretettel mindenkinek! Juli

2008.11.03. 17:06

Julikám Édes! Csoda szép itt nálad ,nagyon szeretek ide jönni.

2008.11.03. 16:50

Nem írtam oda, hogy Zsuzso vagyok......, aki a verset hozta neked!!! Az oldaladhoz nagy-nagy gratula!!!

2008.11.03. 16:49

A halottak napjára utólag hoztam neked egy saját verset!   A temető csendje A temető most még olyan csendes, De egy-két nap, s szinte kivirágzik, A fákon apró csiripelő veréb repdes, Nézi, ahogy a mécsesek fénye világít. A csendet csak a szélfuvallat töri meg, S ahogy leesik egy-egy levél az ágról, Zizegve, holtan, némán hull a sírkőre, Örökre búcsúzik a lombtól és a fáktól. 2006. október 29.

2008.11.01. 19:40

Emlékezzünk elhunyt szeretteinkre. Megkondul a harang, sötét már az ég, Villám szakítja át sötét, nyugodt vizét. Ráborult az éjszaka a Földre, Fehérlenek a sírok a temetőben. Itt is ott is kicsi fények gyúlnak, Az emlékezés virágai kinyílnak. Templomba indul a hívők serege Világítanak a fények a temetőben. Zúg az orgona, ajkakon zeng az ének, Istenhez szállnak az emberi szívek. Elhunytakért is hangzik egy kérés a lelkekben, Világítanak a fények a temetőben. Folyik a szertartás, az idő szalad, Estére a sok ember hazaballag. Csendben töltik az időt családjuk körében, Világítanak a fények a temetőben. Másnap a felnőttek munkába sietnek, A rohanó világba újra belevesznek. Az emlékek, s a családi béke eltűnőben, Kialudtak újra a fények a temetőben. Drága Julikám Nyugodt, áldott megemlékezést kívánok Zsóka

2008.11.01. 14:25

2008.11.01. 11:25

2008.10.31. 19:20

Szeretettel: Liza

2008.10.31. 19:14

A leghosszabb út    Árnyak vibrálnak! …A búcsú színtelen árnyai, a kihűlő létezés fakuló vágyai… Pár gyertya sír, faggyúkönnyeik hullnak, az élet percei lassan elmúlnak. …Láthatatlan szárnyak suhognak, színük maga is árnyék… „- Jer velünk! – Suttogja halkan. – Véget ért az élet játék…” Öreg szemed az angyalra téved, …kinek szemében, évezredek égnek… Keresed a jelet! Az örök titkot… S szavak nélkül érted, az örökkévaló mit mond… „- Menj! Már várnak! Hol halott falak mentén, fehér tornyok állnak. -„ …Egy hely titkai lobognak benned! Tudod már! Az utolsó szigetre kell most menned! Oda, hol a vég trónjának szirtjei állnak, s a mindenségnek vége… Hol kárhozott világok pusztulnak lassanként elégve. A halhatatlan megérint, s messzire mutat. Látod mit megtettél a hosszú utat. …A vég trónjának őrei jönnek. Új utat mutatni egy kicsiny kőnek… Léted kavics! Por a múlton… Ne töprengj! …Csak indulj el, a leghosszabb gyalogúton...   Lelkem a lelkedhez simítom....és együtt érzek veled... Mindannyiunknak vannak fájó,égő,sosem múló sebei és veszteségei... Békés megemlékezést kívánok : Isa

2008.10.30. 09:30

Szia drága Julikám! Sok szeretettel gartulálok a gyönyörű könyvedhez! Puszillak: Joli

2008.10.29. 23:20

Drága Juli! Köszönöm a gyönyörű rózsákat! Nagyon szép lett minden itt nálad is. Ölellek sok szeretettel: Csermely (Zsuzsa)

2008.10.29. 09:44

"Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát? Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát. Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját, kit csendesen megvigasztalsz ha könny borítja arcát, ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát. Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát. Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod. Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti, kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni. Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát, kivel, ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ. Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz. Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér, a világ összes, minden kincsénél. Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod, kinek barátságát minden körülmény közt vállalod."

2008.10.29. 00:55

Drága Julikám Szeretettel várlak a //gportal.hu/zsoka56   oldalamra, a főoldalamon vár Rád egy kis meglepetés Puszillak Zsóka

[1042-1023] [1022-1003] [1002-983] [982-963] [962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [Korábbi]