Az évtizedek óta kísértő, mára az összeesküvés-elméletek kedvelői által is megfejteni kívánt fatimai jóslatok a Vatikán egyik illetékese szerint "nem rejtenek titkokat egy közelgő apokalipszisről".

1917-ben három írástudatlan portugál pásztorgyermeknek hat hónapon keresztül egy fehér ruhába és fátyolba öltözött, fénysugárral övezett női alak jelent meg egy tölgyfabokorban. Először május 13-án, a vasárnapi mise után délelőtt tűnt fel a lény, aki - bár a gyermekek kérdései ellenére ekkor még nem fedte fel kilétét - megparancsolta, hogy a tízéves Lucia, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta fél éven át minden hónap azonos napján jöjjön el ugyanarra a helyre, ahol titkokat közöl majd velük.

  Az ott elmondott jóslatokat egyikük, a később apácának álló Lucia Dos Santos írta le. A nővér a titkok közül kettőt 1941-ben fedett fel: az első egy pokolról szóló látomás volt, míg a második a két világháborút és Oroszország kommunizmusból kereszténységbe történő visszatérését írta le. A harmadik titkot 1959-ben egy lezárt borítékban küldte el XXIII. János pápának, amely azonban 1960 után is az egyik vatikáni fiók mélyén maradt. Egyes magyarázatok szerint az egyházfő azért döntött a közzététel megtagadása mellett, mert már zajlottak a II. vatikáni zsinat előkészületei.

A titkolózás számos spekuláció forrása lett: egyesek attól tartottak, hogy a Madonna üzenete a közeli világvégére vonatkozik, vagy az egyház súlyos belső válságát jelzi előre, amelyet az ateizmus és szekularizáció beszivárgása idéz elő. Egy apáca például azt állította, a titok arról szól, hogy Krisztus muszlimként fog visszatérni a földre. A harmadik fatimai titkot végül 2000-ben fedték fel, és az illetékesek szerint az 1981-es, II. János Pál pápa elleni merényletet írta le.

A katolikusok egy része szerint azonban mindez csak mese, mert a jóslatok jóval nagyobb titkot rejtenek, és a világ végével kapcsolatos jövendölést csak azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék a hatalmas pánikot. A pletyka akkor kapott erőre, amikor Ratzinger bíboros, a mai XVI. Benedek pápa egy 1984-es interjúban azt sugallta, hogy a titok "a hit, a kereszténység és ezáltal a világ létét fenyegeti". Szerinte a harmadik titokban rejlő üzenet összefüggésben van a Bibliában leírtakkal is. Az esetet később Antonio Socci újságíró próbálta kinyomozni, aki azonban a Vatikánban szinte minden szinten falakba ütközött.

A most 91 éves Loris Capovilla érsek, II. János Pál pápa egykori magántitkára szerint egyáltalán nem igaz, hogy a Vatikán a világ végével kapcsolatos jóslatot őrizné. Capovilla a Daily Telegraph tudósítása szerint jelen volt a boríték 1959-es felnyitásakor, és szerinte nincs szó sem apokaliptikus jóslatról, sem pedig egy elrejtett, negyedik próféciáról.

Morvay Péter:
Közzétették a harmadik titkot
A leleplezett Fátima

Jelenések 13-án

A fátimai jelenések története szorosan összefonódott a katolikus egyház és a kommunizmus huszadik századi küzdelmével. A bolsevik forradalom évében, 1917-ben három írástudatlan portugál pásztorgyermeknek hat hónapon keresztül egy fehér ruhába és fátyolba öltözött, fénysugárral övezett női alak jelent meg egy tölgyfabokorban. Először május 13-án, a vasárnapi mise után délelőtt t?nt fel a lény, aki – bár a gyermekek kérdései ellenére ekkor még nem fedte fel kilétét – megparancsolta, hogy a tízéves Lucia, a kilencéves Francesco és a hétéves Jacinta fél éven át minden hónap azonos napján jöjjön el ugyanarra a helyre, ahol titkokat fog közölni velük.
A faluban nem voltak ismeretlenek a misztikus élményekről szóló beszámolók. Fátimától nyolc kilométerre fekszik egy Milagres ("csodák") elnevezés? település, ahol az elmúlt századokban a Sz?z kilenc jelenését jegyezték már fel. A leghíresebbet 1707-ben egy Agostinho de Santa Maria nev? szerzetes a "Csalánbeli Miasszonyunk megjelenése" címmel örökítette meg. Az elmaradott portugál falu egyike a régióra jellemző zárt faluközösségeknek. A településen 1920-ban 2500-an éltek, és a felmérések szerint a női lakosság körében szinte teljes, 92 százalékos volt az írástudatlanság.
A hely másik jellegzetessége, hogy nevét – bár utóbb katolikus források ezt igyekeztek cáfolni – a mór-arab megszállás idején kapta, Mohamed próféta leányáról, Fátimáról. (Az iszlám vallásban különleges tisztelettel övezett leány neve egyébként tavaly már bejárta a világsajtót, amikor az ENSZ a Föld bolygó hatmilliárdodik lakosának egy boszniai muzulmán asszony, Fátima Nevic kisfiát választotta ki. Az anyát és gyermekét Kofi Annan főtitkár személyesen üdvözölte, míg Bangladesben és Londonban felvonulást rendeztek tiszteletükre.)

Üzenet Oroszországnak

Ebben a misztikával átitatott és a világtól elzárt környezetben gyorsan híre ment a "csodának". Hónapról hónapra egyre nagyobb tömeg követte a gyermekeket, jóllehet a szemlélődők nem láttak mást, csak a három kis pásztort.
A három kisgyermek közül ketten, Francisco és Jacinta nagyon hamar, még tízéves koruk előtt spanyolnáthában és tüdőgyulladásban elhunytak, így a jelenés során rájuk bízott titkokat az egyetlen túlélő, a ma 93 éves Lucia elbeszélése alapján ismeri a világ. A gyermekkorától apácaként nevelt legidősebb leány az első jelenést így mondta el: "...Előttünk egy kis tölgy tetején egy csupa fehérbe öltözött hölgyet láttunk. Ragyogóbb volt, mint a nap, és olyan fényt sugárzott, ami tisztább és erősebb volt, mint a gyöngyöző vízzel teli kristálypoháré, amikor a t?ző nap sugarai átvilágítják." A jelenés azt állította, hogy a mennyből érkezett, és búcsúzóul felszólította a gyermekeket, hogy imádkozzák buzgón a rózsafüzért, hogy "megnyerjétek a világ számára a békét, és véget érjen a háború."
A ragyogó lény a további találkozások során elmondta: az akkor még dúló első világháború hamarosan véget ér, de nemsokára egy másik, még pusztítóbb kataklizma fog kitörni. A jövendölések másik része Orosz-országgal volt kapcsolatos, amely a fátimai lény szerint "világszerte elterjeszti a tévelygéseit, háborúkat és az egyház üldözését okozva ezáltal". A katasztrófát – úgymond – csak az előzheti meg, ha Oroszország megtér az ateizmusból.
Az utolsó jelenés alkalmával a gyermekek megismerhették látogatójuk nevét: "Én vagyok a Rózsafüzér Asszonya – mondta –, aki arra hivatott, hogy megjobbítsa az emberek életét." Ekkor árulta el a nevezetes harmadik titkot is, amely – szemben a több mint fél évszázada nyilvánosságra hozott első két üzenettel – csak most, a Jubileumi Évben vált ismertté. A búcsút követően egy természetfelettinek t?nő jelenséget láthatott az öszszegy?lt tömeg: a nap elkezdett forogni, "táncolni" az égen, miközben morajlás hallatszott. Ez a látvány mintegy megpecsételte a gyermekek történeteit. A Vatikán rövid időn belül, már 1930-ban a neves franciaországi kegyhelyhez, Lourdes-hoz hasonló pápai jóváhagyásban részesítette Fátimát. A ma nyolcezer lakosú falu, amelyet II. János Pál a "világ oltárának" nevezett, évente több mint ötmillió zarándokot fogad, ezzel vetekszik a múlt században – szinten pásztorgyermekek által látott jelenéseknek köszönhetően – híressé vált franciaországi kegyhellyel.

Birodalmi aranytömbök

A portugál kegyhely a politikai tartalmú jövendölések következtében gyorsan hatalmi játszmák résztvevője lett. A népszer? zarándokhely katolikus vezetői 1926-ban felsorakoztak az akkor hatalomra jutó portugál "puha fasizmus", az Estado Novo mögé. Az Európa-szerte, különösen a szomszédos Spanyolországban terjedő kommunista métellyel szemben keresztes hadjáratot hirdető "Új Rend" örömmel fogadta a fátimai támogatást, amely mintegy természetfeletti megerősítést adott a mozgalomnak.
Lucia nővér 1927-ben újabb üzenetet kapott, amelyben a Madonna engedélyezte, hogy az első két titkot nyilvánosságra hozza, ám a harmadik jóslatról 1944-ig csak ő tudott. Ekkor levélben küldte el az üzenetet XII. Pius pápának, de kikötötte, hogy azt legkorábban csak 1960-ban lehet közzétenni. A második világháborús magatartása miatt sokat vitatott egyházfő volt az első, aki kijelentette magáról: "Fátima pápája vagyok". Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy boldoggá avatását éppen a kultusz iránti ragaszkodásában őt követő utóda, II. János Pál szorgalmazza.
XII. Pius eltökélt antikommunizmusában alighanem a fátimai üzenetek is szerepet játszottak. A fő gonosznak tekintett Szovjetunió ellen háborút indító náci birodalommal szemben – az 1933-as német–vatikáni, úgynevezett birodalmi konkordátum mellett – a Madonna üzenetei is megnehezíthették a nyíltabb pápai állásfoglalást. A kegyhely főterét ekkorra már Fehér térnek nevezték el, ezzel is kifejezve a szembenállást – egy portugál püspök találó magyarázata szerint – a Vörös térrel.
A háború alatt a fátimai kegyhely a jámbor zarándokok adományain kívül más forrásból is gyarapodott. A Visao cí-m? portugál hetilap idén márciusban számolt be arról, hogy a szentély kincstárában egészen 1986-ig őriztek náci eredet? aranyrudakat. Egy 1976-os kimutatás szerint a négy darab, "Berlin-1942" feliratú és a Harmadik Birodalom jelképével ellátott aranytömb összesen 50 kilót nyomott. Portugália – amely semleges államként a világháború során egyaránt kapcsolatban állt a tengelyhatalmakkal és a szövetségesekkel – kereskedelmi szállítások fejében jutott a náci aranyhoz. Amikor a kegyhely vezetői úgy döntöttek, hogy bevételeik egy részét aranyba fektetik, a lisszaboni jegybank ebből a kétes eredet? készletből adott el, így kerültek a kincsek Fátimába. A tömböket aztán a nyolcvanas években eladták, hogy a zarándokhely fejlesztésének költségeit fedezzék.

"Mária, anyám"

A harmadik fátimai titkot őrző boríték 1960 után is az egyik vatikáni fiók mélyén maradt. Egyes magyarázatok szerint XXIII. János pápa, aki 1959-ben olvasta el az üzenetet, amiatt döntött a közzététel megtagadása mellett, mert már zajlottak a II. vatikáni zsinat előkészületei. Erre a rendezvényre a Szovjetunióból is szerettek volna küldötteket hívni, így az antikommunista látomás emlegetése nem volt éppen időszer?.
A titkolózás számos spekuláció forrása lett. Egyesek attól tartottak, hogy a Madonna üzenete a közeli világvégére vonatkozik, vagy az egyház súlyos belső válságát jelzi előre, amelyet az ateizmus és szekularizáció beszivárgása idéz elő. Egy apáca például azt állította, a titok arról szól, hogy Krisztus muszlimként fog viszszatérni a földre. 1981-ben egy ausztráliai volt trappista szerzetes az ír Aer Lingus légitársaság repülőgépét térítette el, 113 utassal a fedélzetén. Váltságdíjként – eredménytelenül – azt követelte, hogy a Vatikán hozza nyilvánosságra a fátimai titkot.
A rejtély hamarosan ismét a figyelem középpontjába került. 1981. május 13-án, a fátimai jelenések kezdetének évfordulóján a római Szent Péter téren egy török merénylő, Ali Agca súlyosan megsebesítette II. János Pált. A történtek részleteit a pápa titkára, Stanislaw Dziwis mondta el Aura Miguel újságírónak. A titok, ami a pápát vezeti cím? könyvében Miguel leírja, hogy amikor a súlyosan sebesült egyházfőt a közeli Gemelli kórházba szállították, az operáció előtt az eszméletét vesztő pápa utolsó szavai lengyelül ezek voltak: "Mária, anyám".
Az ötórás m?tétet követően a titkár másnap emlékeztette János Pált arra, hogy a merénylet a május 13-i évfordulón történt. A pápa ekkor azonnal a kórházba kérette a fátimai jelenésekről szóló teljes vatikáni levéltári dokumentációt. Felépülése után II. János Pál elmondta: életben maradását a fátimai sz?znek köszönheti, mivel a lövés előtti pillanatban egy, a portugáliai kegyhelyről származó medált pillantott meg az előtte álló kislány nyakában. A merénylő éppen akkor tüzelt, amikor a pápa lehajolt, hogy megdicsérje a hitbuzgó lányt. Az egyházfő szerint a kilőtt golyót egy női kéz térítette el útjából.
Amikor 1985-ben a merénylőt bíróság elé állították, Agca magán kívül ordította a tárgyalóteremben, hogy gyilkossági kísérlete hátterében éppen a harmadik fátimai titok áll, és hogy a bírák, úgymond, a pápát kérdezzék az okokról, mert ő birtokában van a rejtély megfejtésének.
Nem kis meglepetést keltett, amikor a pápai mise során Angelo Sodano bíboros most váratlanul felfedte Fátimában a harmadik üzenet lényegét. Elmondta, hogy a kijelentésben szó van arról, hogy egy "fehérbe öltözött püspök" a "földre hull, mintegy halálosan megsebesítve egy fegyvertől". A bejelentés váratlanságára utalhat az is, hogy a Vatikán a teljes szöveget csak néhány héten belül hozza nyilvánosságra – a Hittani Kongregáció vezetőjének, Ratzinger bíborosnak magyarázó szavai kíséretében. Annyit azonban Sodano bíboros is egyértelm?vé tett, hogy a látomás idézett része értelmezése szerint az 1981-es római merényletben teljesedett be.
Vannak, akik felvetik a kérdést, hogy miként emlegethette több mint tíz éve Ali Agca a merénylet okaként a fátimai titkot, amikor az csak most kerül nyilvánosságra? A török, aki eddig is arra hivatkozott, hogy csak "eszköz volt egy magasabb akarat kezében", most még meggyőzőbben hangoztathatja, hogy tette eleve elrendelt volt.

A Kelet meghódítása

A Szeplőtelen Szív kultusza új politikai dimenziót kapott, amikor 1982-ben, a merénylet első évfordulóján II. János Pál a római Szent Péter bazilika előtt egy fátimai Miasszonyunk szobor jelenlétében a világot és Oroszországot felajánlotta a sz?znek. Az esemény fontosságát jelezte, hogy a pápa előzetesen felkérte a világ valamennyi püspökét – az ortodox főpapokat és egyes protestáns vezetőket is –, hogy csatlakozzanak a felszenteléshez. A ceremóniát 1984-ben megismételték, azzal kiegészítve, hogy a pápa elrendelte: építsenek egy kis kápolnát a lengyel–szovjet határon, amelybe a Rómában felavatott szobrot kellett elhelyezni arccal Moszkva felé. Azok a katolikus szerzők, akik a fátimai jelenés világpolitikára gyakorolt hatását vizsgálták, úgy vélik, hogy ezek a rítusok szerepet játszottak a lengyel ellenállás megerősödésében és abban, hogy 1985-ben a Vatikán iránt sokkal nyitottabb Gorbacsov került a pártfőtitkári székbe.
A vasfüggöny mögött először Magyarországon nyílt lehetőség arra, hogy megismételjék a római felajánlási szertartást. 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján Paskai László bíboros érsek a teljes magyar püspöki kar jelenlétében az országot a Miasszonyunk oltalmába ajánlotta. A bíboros két évvel később, 1990 júliusában Fátimába utazott, ahol elmondta: meg van győződve arról, hogy a kommunizmus veresége és a vasfüggöny megnyílása közvetlenül a Sz?zanya beavatkozásának volt köszönhető. Ez a fordulat nagy reményeket keltett az ország és tágabb értelemben a volt keleti blokk térségének katolikus újraevangelizálásában.
1994-ben újabb kapcsolat jött létre Magyarország és a fátimai kegyhely között. Egy hónappal a választások után, június 11-én Egerből indult el az a különleges körút, amelynek során a fátimai kegyszobor egy másolatát végighordozták az országon. A több mint háromhónapos sorozat szeptember 26-án zárult Budapesten.
A Mária nevét zászlójára t?ző antikommunista kereszteshadjárat a kilencvenes években is folytatódott. Legutóbb 1998-ban a világsajtó által is kitüntetett figyelemben részesített kubai zarándoklat középpontjában szintén egy kultuszszobor, az el cobrei "fekete sz?z" megkoronázása állt.

Jelenések toplistája

1928 és 1970 között 135 Mária-jelenést jegyeztek fel a világon. Az MTI internetes oldalán közölt összeállításból kiderül, hogy a legtöbb, szám szerint 71 Olaszországban történt, de Franciaország (27) és Németország (19) szintén a Mária által gyakran látogatott régiók közé tartozik. Időszakonként is jelentős hullámzást mutatnak a jelenségek. Legtöbb megjelenés a háború után, 1947-ben (18) és 1948-ban (20) történt. Érdekes szociológiai megfigyelés, hogy ez a hullám szinte pontosan egybeesik az ugyanezen években tetőző "repülő csészealj" észlelésekkel. Később – az 1954-es évet leszámítva – évente 10 alatt volt a Máriának tulajdonított csodás megjelenések száma, sőt a II. vatikáni zsinat idején, a hatvanas évek elején szinte meg is szűntek a "látogatások".

A négy legjelentősebb európai Mária-kultuszhely