::Tavasz
::Nyár
::Ősz
::Tél

::Sziklakert
::Tippek - nagyon jók!

::Veszélyes szobanövények

Talajtisztítás mustárnövénnyel

A két legelterjedtebb mustárnövény egyikét, az úgynevezett szareptai mustárt (Brassica juncea) vetik be moszkvai ökológusok a gépolajokkal és nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására.

A városi önkormányzat egyik illetékese elmondta: a himalájai eredetű növény arról ismert, hogy éppen olyan anyagokkal táplálkozik, amelyek a talajban szennyezésnek számítanak, s ezeket gyorsabban nyelik el, mint amilyen tempóban fel tudnak halmozódni a földben.

A mustáros talajtisztítást kísérletképpen már megkezdték a főváros Szavjolovszkij kerületében. Másutt aszerint ültetik majd ki a mustárt, ahogyan és ahová az ökológusok javasolják.

Májusban a moszkvaiakat a mustár ragyogó sárga virága örvendezteti meg.

Az ökológusok azonban nyomatékosan ajánlják, hogy senkinek ne jusson eszébe gyűjteni a júliusban érő mustármagokból, ugyanis nem tudni, milyen káros anyagokat tartalmaznak majd.

A régebben Kínában és Közép-Ázsiában elterjedt növény is mérges, de szinte minden része nagyon hasznos. A benne lévő hatóanyagot gyógyszerekben az étvágytalanságtól a nemi problémákig sokféle elváltozás kezelésére használják. Őrölt magjaiból az orosz gyógyszeripar mustáros borogatást készít, amely remek hatással van mindenféle megfázás és légúti megbetegedések esetén, és a mustárporos lábfürdő ugyancsak kiválóan enyhíti a megfázásos tüneteket. Illó anyagai fertőtlenítő hatásúak.

A mindenki által ismert mustárt már a rómaiak is ismerték és szerették: a kiáztatott magokat összetörték és megfőzték, majd az így készített pépet mézzel és növényi olajjal keverték össze, úgy fogyasztották, ugyanis kis mennyiségben a mustár elősegíti a gyomornedvek termelődését és az emésztési folyamatot.

A Földközi-tenger térségében őshonos fehér vagy angol mustárral (Sinapis alba) együtt a szareptai mustár a legelterjedtebb mustárfaj. A szárazságtűrőbb és pergésmentes szareptai mustár már csaknem teljesen kiszorította a korábban széles körben termesztett fekete vagy francia mustárt (Brassica nigra), mely amúgy is alkalmatlan volt a gépi betakarításra, és ma már csak gyomként terjedt.

A szareptai mustárt a repcéhez hasonlóan magjának olajáért is termesztik; fontos szántóföldi kultúra Észak-Indiában, Pakisztánban, Kínában, Dél-Oroszországban és Kazahsztánban.

geographic.hu

Ebben az írásunkban összegyűjtöttünk pár, a kerti gépek szakértője által a Fórumban közzétett felettébb hasznos tudnivalót. Ezzel szeretnénk segítséget nyújtani a különféle kerti gépekkel kapcsolatban azoknak az olvasóinknak, akik nem látogatják a Gazlap Fórumait.

Tudtad?
Ha láncfűrésszelolgozol ügyelj arra, hogy a lánc mindig éles legyen! Akkor van jól élezve a lánc, ha az saját magát húzza be a fába. Ha a fűrészt nyomni kell, akkor a lánc életlen, túl terheli a gépet, extrém esetben égeti a fát és a láncot.

Főleg elektromos gépek esetében fontos a fentiek betartása. A motoros fűrész egyszerüen lefullad, ha túlterheljük, az elektromosnak viszont leéghet a motorja is. Ezért is készítik az elektromos fűrészek meghajtó fogaskerekeit műanyagból. Túlterhelés esetén menjen tönkre a műanyagfogaskerék, ne a motor.

A fűrészlánc élezése szakértelmet igényel. A profi favágók közül is csak kevesen tudnak igazán szakszerűen láncot élezni. Érdemes tehát segédeszközöket alkalmazni, mint pl. reszelőtartó, reszelősablon, vagy kézi reszelőkészülék. Ha nem vagy képzett a láncélezésben, kifizetődőbb szaküzletben köszörültetni a láncot.

Tudtad?
A láncfűrészek használata közben a lánc idővel "megnyúlik", és fellazul a vezetőlapon. Ez természetes dolog, a szemeket összefogó szegecsek kopása okazza. A jó konstrukciójú és minőségű láncok esetében, illetve minőségi lánckenőolajok használatával a nyúlás lényegesen kisebb mértékű. Munka közben többször utána kell feszíteni a láncot, mert a laza lánc előbb megy tönkre, károsítja a vezetőlapot és a lánckereket, arról nem is beszélve, hogy rendkívül balesetveszélyes.

A láncfeszítést a következő módon kell elvégezni:
Lazítsd meg a lánckerékfedél-anyákat annyira, hogy a vezetőlap könnyedén mozgatható legyen, majd a vezetőlap orrát felfelé emelve egy csavarhúzóval csavarjuk a láncfeszítő csavart addig, amíg a lánc a saját súlyánál fogva kozzá nem símul a vezetőlaphoz. Ekkor még egy picit feszítsünk a láncfeszítőn, majd a vezetőlap orrát továbbra is megemelve húzzuk meg a lánckerékfedél-anyákat. Egy kesztyűvel, vagy ronggyal húzkodjuk meg a láncot a vezetőlapon, ellenőrízzük, hogy az könnyedén fut-e.

Tudtad?
A motoros kaszákon, fűszegélynyírókón alkalmazott műanyag vágószálak élettartama jelentősen meghosszabbítható, ha azokat nedves helyen tároljuk. Ezért munka után szereljük ki az orsót és tegyük párás helyre.
A használat előtti pár órás vízben való áztatás kifejezetten jótékony hatású!

Tudtad?
A motoros kerti kisgépeken alkalmazott szivacsos légszűrő-betéteket benzinben mosni TILOS!

Langyos, mosószeres vízben a szűrőt mossad ki, árnyékban szárítsad meg, majd egy kevés (lehetőleg kétütemű) motorolajat gyúrj bele. Ha a szivacsos légszűrőbetét már nem kemény, ruganyos, esetleg "össze van esve" - cseréld ki!

Tudtad?
A kertigépek és motorfűrészek berántóegységének élettartama jelentősen megnövelhető, ha azt helyesen használod.

Általában kétféle berántó szerkezetet találunk a kézbentartott kisgépeken:
1./ Az indító kilincs az indítótárcsába van szerelve. Ennek nagy előnye, hogy az indító kilincs csak akkor reteszel, amikor a markolatot éppen húzzuk. Így leállításkor a kilincs nem vág rá a tárcsára - lényegesen hosszabb ennek a rendszernek az élettartama. Ezt a rendszert szereli a Stihl, Solo valamint még néhány márka profi kategóriákban.

A helyes indítás: a berántózsinórt lassan húzzad meg addig, amíg az indítókörmök be nem akadnak a lendkerék hornyaiba. Ezután egy erőteljes rántással a gép könnyen indítható.

2./ Az indítókilincs a lendkerékbe van szerelve, és egy-egy rugó húzza vissza alaphelyzetbe. Ez egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint az előző, de nagy hátránya, hogy leállításkor mielőtt a főtengely megáll, a kilincsek már reteszelnek, ezért a fordulat legvégén az indítótárcsába kapaszkodó körmök állítják meg a motort. Ez mindig a tárcsára való rávágással jár, a tárcsa idő előtti tönkremenetelét okozza. Főleg idősebb gépeknél okoz ez nagyon látványos rávágásokat, amikor a kilincsrugó már el van gyengülve.

A helyes indítás: hasonló mint az 1. pontban leírtak, viszont a leállítás előtt nagyon lassan húzzad ki a zsinórt kb. 50 cm-re. Ha ezt megteszed, akkor jelentősen csillapíthatod a tárcsára való rávágást.
Ilyen berántószerkezettel rendelkezik a Husqvarna, McCulloch, Partner, Jonsered, Homelite, Poulan valamint még sok olcsóbb fűrészmárka.

Motorfűrészeket - a biztonsági előírásoknak megfelelően - mindig a hátsó markolatba taposva, a földön indítsunk!

Szerző: Szegedi Éva & Vica
Gazlap.hu

Naspolya

Ezt a gyümölcsöt már a kereskedelemben is alig lehet kapni, pedig szép bokra bőven ontja a termést. A téli gyümölcstálak díszítésére, választékának bővítésére szolgál. Fanyar termését tulajdonképpen éretlenül szedjük le az első fagyok bekövetkezte előtt, és tároljuk mindaddig, amíg a kocsány felől a gyümölcshús puhulni kezd. Éretten kellemesen fanyar, jellegzetes ízű gyümölcse karácsony táján igen finom csemege.

A naspolya (Mesphilus germanica ) nem válogat a talajban és az éghajlatban. Száraz és nedves talajokon egyaránt megél. Fehér virágait későn, a májusi fagyok után hozza, ezért a tavaszi fagyoktól nem szenved.

A naspolyabokrot nem szabad metszeni, mert virágai a vesszők végén helyezkednek el, ezért minden vessző lemetszése egyben a termést is csökkenti.Félvad növény; a kártevők és a betegségek nemigen bántják; szinte egyáltalán nem szorul permetezésre.

Téli fagy ellen meszeljük be a fatörzseket?

A kilátásba helyezett globális felmelegedés minden bizonnyal átalakítja a növénytermesztés szerkezetét. A gyümölcsfajok pl. gazdagodni fognak: a füge, a gránátalma, a datolyaszilva, a kivi feltehetően hazai  gyümölcsnek számít majd.

De egyelőre még előttünk van a tél és a fagyok elleni védelemre kell készülnünk. Kovalik Józsefné, érdi olvasónk arról érdeklődik, hogy jó módszer-e a fagyok ellen bemeszelni a gyümölcsfák törzsét?

Nálunk nem terjedt el, de aki Nyugat-Európában jár, az lépten-nyomon láthatja a fehérre meszelt fatörzseket. Ennek az a következménye, hogy a fehér szín visszaveri a napsütést, ennek következtében a fák törzse nem melegszik fel, a vegetáció később indul meg és ezért a meszelt fák virágrügyei nyugalmi állapotban vészelik át a kora tavasszal visszatérő fagyokat.

Különösen ajánlatos a kajszi- és az őszibarackfákat ilyen módon védeni, de néhány díszfa (pl. a selyemakác) is meghálálja ezt a gondoskodást.

Dr. Bálint György
Forrás: Édenkert.hu

Ajánlom figyelmetekbe a következő linket:

http://biokertesztanfolyam.freeblog.hu/

Veszélyes szobanövények

Íme egy pár szép, általában kedvelt, de gondokat okozó növény:

Aszparágusz (Asparagus densiflorus cv. Sprengeri)- termése, színes, píros bogyója mérgező;
Aranyeső (Laburnum fajok)- minden része, főleg a termése nagyon veszélyes;
Begónia (Begonia)- levele, hajtása mérgező;
Boglárkák (Ranunculus)- minden része mérgező;
Boróka (Juniperus sabina)- minden része mérgező, a fiatal hajtásai és a bogyói gyomor és vesegyulladást, valamint bőrallergiát okozhatnak
Boroszlán (Daphne fajok)- minden része mérgező, főleg bogyója halálos mérget tartalmaz;
Bürök (Conium maculatum) - minden része nagyon mérgező,főleg a magja;
Buzogányvirág (Diffenbachia)- minden része mérgező, levele, szára olyan nedveket tartalmaz melyek szájnyálkahártyát irritálják, nyelési zavarokat, a szemben kötő-hártyagyulladást okoz és a háziállatokra is veszélyes;
Ciklámen (Cyclamen persicum) - virága, szára kevésbé, de gumója erősen mérgező, elfogyasztása gyomorfájást, hasmenést, szédülést, izzadást, légzési zavarokat produkálhat;
Csucsor (Solanum) -fajonként különböző mennyiségű mérget tartalmaznak;
Fagyöngy (Viscum album L.)- fehér bogyói mérgezők, szédülést okozhatnak;
Filodendron (Philodendron)- virágai és légzőgyőkerei veszélyesek, a szájban duzzadást, nyelési problémákat, a bőrön kivörösödést váltnak ki;
Gyöngyvirág (Convallaria)- minden része rendkívül mérgező;
Kikerics (Colchicum ) – minden része mérgező, állatokra is;
Kroton, vagy csodacserje (Codiaeum variegatum)- levelei, szára tejnedveket tartalmaz és okozhat hányást, hasmenést, tudatzavart, kivörösödést, égést, viszketést, vese problémákat;
Leander (Nerium oleander)- minden része erősen mérgező, hányást, hasmenést, fejfájást, keringési zavarokat okoz;
Mikulásvirág (Euphorbia Pulcherrima)- levelei, szára tejnedveket tartalmaznak, ezért allergiás mérgező bőrkiütések jelenhetnek meg; Ha már megfogta, mosson kezet utána, mert a szem nagy ellensége!
Szobai kankalin ( Primula obconica)- levélszőreivel viszketést, hólyagképződést, allergiát okozhat és különösen veszélyes a háziállatokra;
Tiszafa (Taxus boccata L.)- a piros magköpeny kivételével minden része mérgező, hasmenést, émelygést, reszketést, izzadást vált ki;
Szobafikusz (Ficus elastica)- levelében, szárában, levő tejnedv hasfájást, hasmenést, hányást idézhet elő, különösen a háziállatoknál;

A felsorolt veszélyeket jelentő növények száma sokkal több, de alkalmazhatjuk a következő tanácsokat:
Csak olyan növényt vigyünk be a házba, amit ismerünk!
Számtalan módon juthatunk információkhoz: szaküzletekben, szakkönyvekben, állatorvosi rendelőkben, interneten. Fontos, hogy tudjuk a növény mely részei mérgezők, milyen tünetekkel járnak és mik az elsősegély nyújtásának lehetőségei.
Ha mérgezés legkisebb gyanúja is felmerül, jó ha a mérgezést okozó növényt is visszük magunkkal az orvoshoz, állatorvoshoz.
Kertészkedés alatt, ha ilyen növényekkel foglalkozunk, alaposan kezet kell mosni és óvakodjunk az irritáló nedveiktől. A gumikesztyű használata biztosan sok kellemetlenségtől óvna meg úgy visszavágáskor, mint a levelek letörésénél.
Veszélyes növények közelébe kis, pajkos gyerekeinket, kutyust, macskát, más kedvenceket, ne hagyjunk szabadon, felügyelet nélkül. A hagymák, gumók, rizommák közelébe egyáltalán ne engedjük őket.

Ha mégis úgy döntünk, hogy otthonunk díszei lesznek, akkor nehezen elérhető helyre kell elhelyeznünk azokat. Ne feledjük: a magasba tett növényeket viszont megfosszuk a fénytől, és melegebb levegőt kényszerítünk rájuk.
Megelőzés céljából ajánlom, hogy környezetünkkel, gyerekeinkkel, minél hamarabb ismertessük meg kedvelt, de veszélyes növényeinket. A növénygondozás kellemes foglalkozás lehet számukra is, ha már jól ismerik azt.
A bajba került gyereket, állatot, az orvos által elő írt hánytatókkal, súlyosabb esetben gyomormosással menthetjük meg. Ha nyelési gondok adódnak, itassunk sok folyadékot. A viszkető bőrfelületeket szappanos vízzel mossuk le.
Kerüljük a vegyszereket a növények kezeléséhez, mert a vegyszerek könnyen bekerülhetnek bárki szervezetébe.
Ha locsolásnál tápanyagokat használunk és marad belőle a növény alatti tálkában, azt is távolítsuk el, mielőtt valamelyik kedvencünk megkívánná.
Igazán otthonos hangulatot érhetünk el zöld szigetekkel, de tudatosan, óvatosan tegyük ezt.

forrás: amiotthonunk.hu