Vénusz, az esthajnalcsillag
Átmérő: 12 104 km Pályasugár: 108 200 km Keringési idő: 0,62 év Forgási idő: 243,00 nap Tömeg: 0,80 * Föld Sűrűség: 5,25 * Víz Hőmérséklet: 380°C - 487°C
A Naptól számítva ez a második bolygónk. Esthajnalcsillagnak is nevezik, mert egyszer az esti, máskor pedig a hajnali égen tűnik fel. Talán csodálatos fehér fénye ihlette az ókor emberét, hogy a szépség istennőjéről nevezze el.
Először Galilei fordított távcsövet a bolygó felé s megfigyelte, hogy a Vénusz a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat ("félvénusz"). Felfedezése újabb bizonyítékul szolgált Kopernikusz heliocentrikus világképének alátámasztásához.
A többi kőbolygóhoz hasonlóan ez az égitest is szilárd kéreggel rendelkezik, amelyet sűrű, átlátszatlan felhőtakaró burkol. A Vénuszt régebben a Föld ikertestvérének hitték, a két bolygó méretbeli hasonlósága miatt, sőt sokáig még azt is lehetségesnek tartották, hogy a földszerű felszínén élet rejtőzködik. Ezzel szemben már a bolygót meglátogató első űrszondák mérései is azt mutatták, hogy a Vénusz maga a pokol.
1970-ben a Venyera-7 űrszondának sikerült leszállnia a felszínre is, de mindössze 23 percig bírta: mérési adatokat közvetített a "pokol fenekéről", majd tönkrement. A bolygón ugyanis a légköri nyomás a sűrű felhőzet és a sok szén-dioxid miatt, kilencvenszer akkora, mint a Földön. Ráadásul helyenként néhány kilométer vastag rétegeket alkotva kénsavcseppecskék lebegnek a Vénusz légkörében, időnként kénsavas esők esnek a bolygón, és a felszínén több mint 450 fokos hőmérséklet uralkodik.
Az űrszondák felvételei vulkanikus kőzetekkel borított felszínt, köveket, sziklákat, hegyeket, völgyeket (és a vastag felhőtakaró miatt narancssárga színben tündöklő eget) mutattak. A hegyek tetején, nem hó, hanem "fagyott" fémsapka található, mert a manapság is pöfékelő tűzhányók által kibocsátott fémtartalmú gázokat a szelek mindenfelé elviszik, s fennt, ahol hidegebb van, a fém kicsapódik.
A Vénuszon szinte mindenütt (a sarkvidéken is) egyenletes hőség uralkodik, ugyanis a vastag felhőzet miatt elvadult üvegházhatás alakult ki: a szén-dioxid légkör a napfényt beengedi ugyan, de a hőt visszatartja. (A felszínéről visszaverődő kissé megváltozott sugárzás nagy része nem hagyhatja el a légkört.) A bolygókéreg arculata szüntelenül változik, mondhatni fortyog a felszíne. kando-kkt.sulinet |