Plútó, a legkisebb bolygó

Átmérő: 2 340 km
Pályasugár: 5 913 520 km
Keringési idő: 248,76 év
Forgási idő: 6,39 nap
Tömeg: 0,01 * Föld
Sűrűség: 2,02 * Víz
Hőmérséklet: -229 °C
Felfedező, év: C. Tombaugh, 1930

A Nap (átlagosan) legtávolabbi és legkisebb ismert bolygója. Nevét az alvilág istenéről kapta, talán azért, mert roppant messze van tőlünk és állandóan sötétségbe burkolózik. Szintén papíron felfedezett égitest. A Neptunusz megtalálása után a csillagászok rájöttek, hogy annak a tömegvonzása nem elég az Uránusz pályaingadozásának a megmagyarázásához. Elkezdődött a kutatás egy újabb, távolabbi bolygó után, melyet közel hetvenöt év elteltével, 1930 februárjában siker koronázott: megtalálták a Plútót.

Pályája rendkívül elnyúlt, időnként (rövid ideig) még a Neptunusznál is közelebb tartózkodik a Naphoz. A Plútó az egyetlen bolygó, amit még nem látogattak meg űrszondák.

Az 1978-ban készült földi felvételeken a Plútó körte alakúnak látszott. Rájöttek, hogy a képeken valójában két égitestet látnak együtt: a Plútót és holdját, a Charont, amelyek annyira közel vannak egymáshoz, hogy korábban egynek látszottak. Az Űrtávcső segítségével sikerült a holdat a Plútótól szétválasztani, azonban alig tudunk valamit róluk. A Plútó átmérője még a Holdnál is jóval kisebb, 2340 kilométer. Sűrűbb a gázbolygóknál, sőt még az Uránusz és a Neptunusz jégből álló holdjainál is, anyagát nagyobbrészt, feltehetőleg kőzetek és kisebb részben (víz)jég keveréke alkotja. Mivel a mérete rendkívül kicsi, ezért egyre kevésbé tekintik bolygónak.

Felszíni részleteket még Űrtávcsővel sem lehetett észrevenni a bolygón, mindössze néhány sötétebb-világosabb területet tudtak számítógépes segédlettel meglátni. Valószínűleg vízjég borítja, és nincs metán rajta. Amikor közelebb jár a Naphoz, a megolvadó jégből egy nagyon ritka (mindössze néhány mikrobar nyomású), nitrogénből és metánból álló légkör alakul ki körülötte. Pályájának a Naptól távolabbi részén a gázok visszafagynak a felszínre.

A Charon nagyon hasonlít a Plútóra, átmérője nagyjából a bolygó fele, 1260 kilométer. Mindössze húszezer kilométer távolságban kering tőle, azaz hússzor közelebb, mint a Hold a Föld körül. (Mivel a Plútóhoz ennyire közel van, ráadásul ilyen nagy hozzá képest, nem is igen mondhatjuk róla, hogy a bolygó holdja. Pontosabb, ha a Plútó-Charon rendszert kettős bolygóként nevezzük meg.) 
kando-kkt.sulinet