(POV = nézőpont)

Frank’s POV

Megláttam Mikeyt a teraszon ülni, ahogy bekanyarodtunk a kocsival a felhajtóra. Leállítottam a motort és körbementem Kelly oldalához. Mindig ideges volt egy kicsit, mikor ismeretlenekkel találkozott. Ez is volt az egyik oka annak, hogy be akartam Mikeyt mutatni neki, hisz ő volt a legjobb barátom.

Megfogta a kezemet, bátorítást keresve, ahogy elindultunk a ház fele. Mikey látott minket és elénk sétált előre. Mikesal pár hónapja találkoztunk a munkahelyen. Őt vették fel új fiúnak és meg kell mondjam eléggé furcsa volt először, de ahogy elkezdtünk beszélgetni rájöttünk, hogy ugyan azt a zenét szeretjük, ami elég szerencsés volt, ha egy CD boltban dolgozol. Legalább így a többi ott dolgozót ki tudtuk szavazni, hogy milyen zene menjen az üzletben.

-Szia Mikey! Ő Kelly a barátnőm. – mondtam bátorítva enyhén előrelökve őt. Csak szégyellősen köszönt és a földet bámulta. Erre Mikey egy nagy ölelésbe zárta felemelve a földről, aminek köszönhetően nevetni kezdett és feloldódott egy kicsit.

-Hi Kelly, örülök, hogy találkoztunk. Franknek be sem áll a szája rólad. – mosolygott.

Igazából csak tegnap mondtam meg neki, hogy van barátnőm, de nem hagyott addig békén, míg rá nem vett, hogy eljöjjünk mind a ketten. Tudom, hogy az előbbit csak azért mondta, hogy kedveskedjen Kellynek.

- Na akkor mit csinálunk ma este srácok? Arra gondoltam, hogy kicsit később bemehetnénk a városba pár bandát megnézni…persze csak ha van kedvetek. – kérdezte, a barátnőmre pillantva.

- Persze, remekül hangzik. – válaszoltam mindkettőnk helyett. Kelly felvette a ’ szerintem ez nem olyan jó ötlet’ nézését, de nem mondott semmit.

Tudtam, hogy nem tetszett neki a dolog és valószínűleg később hallani is fogom ezt tőle. De péntek este volt az Isten szerelmére, szórakozásra vágytam.

Pár órával később mikor kivégeztük az összes rendelt kínai kaját már nagyon kezdtem hiperaktív lenni. Szerencsére Mikey is javasolta, hogy induljunk el a belvárosba.

- Öhm…Használhatom a fürdőszobát, merre van? – kérdeztem tudva, hogy valószínűleg szerencsésebb most elintézni a dolgot mielőtt beragadunk valami dugóba.

- A folyosó végén van jobbra. – válaszolt Mikey a konyhából.

Leszaladtam a mosdóba és gyorsan elintéztem a dolgom. Visszafele egy ajtón akadt meg a szemem a baloldalon. Megálltam előtte, hogy közelebbről is megvizsgáljam. Különböző színű grafiti festékszórókkal össze volt firkálva. Feketével, barnával, szürkével és kékkel. Valaki szintén összecsapkodta csíkokban vörössel.

De ahogy közelebbről is megnéztem észrevettem, hogy van valami más is a festékszóró alatt. Egy gyönyörű festmény volt egy erdei tájról. Láthatóan kézzel festett, tele apró zöld levelekkel és magas fákkal. Sőt még madarakat is fedeztem fel, pillangókkal és mindenféle más állattal együtt.

-Hé Mikey! – kiabáltam. Meg akartam kérdezni az ajtóról, de nem érkezett válasz.

- Hé Mikes! Hahóóó! – kiabáltam olyan hangosan ahogy tudtam.

Az arca megjelent a folyosó végén.

- Frank! – sziszegte, kapkodva felém intve. – Gyere ide!

- Miért? – kérdeztem felé sétálva. Megfogta a karomat és berántott a konyhába.

- Bocsi. Az a bátyám szobája és nem akarom, hogy dühös legyen. – mondta kissé nyugodtabban már.

- Miért? Azért mert ott álltam?

- És kiabáltál. – bólogatott.

- Azt hittem csak mi vagyunk itt…és nem tudtam, hogy van testvéred.

- Nos van. A neve Gerard, de nem igazán a bátyám már.

- Hogy érted?

- Semmi…felejtsd el.

Elég jól ismertem hozzá, hogy tudjam, hogy nem akar erről beszélni. Nem is firtattam tovább, hogy úgyis el fogja mondani majd, ha akarja.

Mikey arca felderült. – Kelly a kocsiban vár! Gyerünk!

-         Ezzzzazzzz! Menjüüünk!!! – kiabáltam fel-le pattogva. Mikey aggodalmasan pillantott rám.

- Oh..bocsi. Nincs hangerő szabályozóm! – kértem bocsánatot. Elrohantam mellette, felkaptam a kabátomat és kinyújtottam a nyelvem. – Elsőőőő!!

Erre aztán csak nevetett és a fejét rázta. Bepattantam az autómba. Mikey a sajátjával követett mindet.

- Te aztán nem siettél. – morogta Kelly az anyósüllésről.

Normális esetben bocsánatot kérnék tőle, de nem ma este, inkább csak felhangosítottam a zenét.

Gerard’s POV

Megvártam, míg hallottam a bejárati ajtót becsapódni és lassan kikanalaztam a fáradt testemet az ágyból. Mikey egyik barátja ébresztett fel ordibálva mint egy eszement az ajtóm előtt. Legszívesebben felkeltem volna, hogy kinyírjam, de túl másnapos voltam.

Szerencsére a hangokból ítélve éppen elmentek, úgyhogy lassan kinyitottam a szobám ajtaját és elvánszorogtam a fürdőszobáig. Még akkor is ha szarul voltam, tudtam, hogy ma este meg kell jelennem, vagy bajba jutok. És ha végre ott leszek és feltöltődök akkor úgy is jobb lesz, nem?

A sarokba hajigáltam  a  ruháimat és beálltam a forró víz alá. Kurvára szúrt, de legalább kicsit felébresztett. Lemostam az előző esti kalandok mocskát a bőrömről és figyeltem ahogy lassan eltűnik a lefolyóban. Tudtam, hogy nem számít meddig maradok ott, sosem fogom magamat tisztának érezni.