PÁLYAFUTÁSA:

Mivel a Barrichello család az interlagosi versenypálya mellett lakott, és a famíliából többen is előszeretettel tekergették a kormányt, ezért Rubensnek nem is lehetett más választása, minthogy autóversenyző legyen. Visszaemlékezéseiben maga a pilóta is rendre megemlíti, hogy a pályát övező kerítésre felmászva figyelte a futamokat, és ott döntötte el, hogy ő is versenyezni fog.

Rubinhót édesapja mindenben támogatta, így eshetett meg, hogy az ifjú titán már kilenc évesen gokartozott, és nem is akárhogy! Szinte a létező összes korosztályos gokartversenyt megnyerte, éveken keresztül verhetetlen volt Brazíliában, sőt Dél-Amerikában is. 1989-ben már a brazil Forma-Ford sorozatban bontogatta szárnyait, az itt elért negyedik hely után települt át az öreg kontinensre.

Európában győzelemmel debütált, az Opel-Lotus széria bajnoka lett, de mellette a Forma-Vauxhall-Lotusban is versenyzett. A következő idényben a Forma-3-ban bizonyult legyőzhetetlennek, itt még David Coulthard sem bírt a brazillal. 1992-ben a Forma-3000-ben az összetett verseny 3. helyéig jutott, ám ez és a korábban elért eredményei is elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy Forma-1-es szerződést kapjon a Jordan csapatánál.

F1-es debütáló szezonja nem sok sikert tartogatott számára, csak a tabella 17. helyén végzett év végén, de egy-egy részeredménnyel bizonyította, hogy nem érdemtelenül került a legjobbak közé. Az 1994-es szezon roppant rosszul kezdődött számára. Azon a bizonyos San Marinói Nagydíjon a pénteki szabadedzésen nagyot bukott, de orrtöréssel és a futam kihagyásával megúszta, nem úgy, mint másnap Roland Ratzenberger, valamint vasárnap honfitársa és jó barátja, Ayrton Senna, akik életüket vesztették Imolában. Ettől eltekintve jó évet zárt, hiszen összetettben hatodik lett, és belgiumi pole pozíciójával rekordot állított fel, hiszen nála fiatalabb pilóta addig még nem indulhatott az első rajtkockából (akkor 22 éves 3 hónapos és 5 napos volt a brazil, azóta Fernando Alonso már „átvette a vezetést”). A következő két évben is a Jordant szolgálta, ám túl sok babér ekkor már nem termett számára.

1997-ben az újonc Stewarthoz szerződött, ahol három évet húzott le. Itt az utolsó esztendőben nyújtott teljesítménye alapján (7. lett összetettben) a Ferrari a brazilt választotta Eddie Irvine utódjának. Barrichello tehát éveken keresztül versenyzett a száguldó cirkusz akkori legjobb autójával, a világbajnoki címet azonban egyetlen alkalommal sem sikerült megszereznie. Erről nem elsősporban ő tehetett, hiszen ferraris éveiben Michael Schumachernek hívták a csapattársát, a németet pedig félistenként kezelték Maranellóban. A szerény brazil egyértelműen másodhegedűs volt az olaszoknál, de az ő sikerei és kiegyensúlyozott teljesítménye is kellett ahhoz, hogy a vörösök sorra zsebeljék be a konstruktőri világbajnoki címeket a 2000-es évek elején.

Hat ferraris év után a Hondához igazolt, ahol karrierje hanyatlásnak indult. 2006. elment azzal, hogy megszokja az autót és a csapatot, 2007-ben pedig a Honda rukkolt elő roppant szerény teljesítménnyel, és emiatt a hamarosan minden idők legtöbb Forma-1-es futamán rajthoz álló brazil pályafutása 15. szezonját pont nélkül zárta, amire korábban nem volt példa. Ennek ellenére 2008-ra is hosszabbítottak vele, ám ez akár a búcsú éve is lehet Barrichello számára.


Első Forma-1-es futam:
1993. 03. 14. - Dél-afrikai Nagydíj, Jordan

Első pontszerzés:
1993. 10. 24. - Japán Nagydíj, Jordan

Első győzelem:
2000. 07. 30. - Német Nagydíj, Ferrari

Első pole pozíció:
1994. 08. 28. - Belga Nagydíj, Jordan

Legjobb világbajnoki helyezés: 2. (2004. - 114 pont)

FORMA-1 ELŐTTI EREDMÉNYEI:

- 1983-1984 - brazil junior gokart-bajnok
- 1987 - dél-amerikai gokart-bajnok
- 1990 - európai Opel-Lotus bajnokság, bajnok
- 1991 - brit Forma-3, bajnok

FORMA-1-ES CSAPATAI:

- 1993-1996 - Jordan
- 1997-1999- Stewart
- 2000-2005 - Ferrari
- 2006-2008 - Honda