Cseppek az óceánból - buddhizmus portál

Lótusz szútra:

 

























Tools
 
Linkek
 
Világóra
 

Hold állássa

Holdfázis
 
..
Google PageRank
 
Flag

free counters

 
Japán

::Zen (videó)


:: Képek Japánról
:: Japán  és a buddhizmus
:: Tanítások
:: Tanítók

:: Hírek - Japán

:: Japán  konyha
:: Japán  teák
:: Japán  gyógymódok

::Japán kert
:: Bonsai


Komacu Csikó - A békéhez vezető út

"Így hallottam.

Egy alkalommal a Magasztos Rádzsagrihában a Keselyű-csúcson lakozott ezerkétszázötven nagy szerzetes társaságában, akiknek mindegyike elérte a megvilágosodást. Mindentől megtisztultak, igazi, mindenható-képességre tettek szert, tudatukban felszabadultak, bölcsek és megszabadultak volta, olyanok, mint a jól tanított lovak, mint a nagy esőt hordozó sárkányok. Már elvégezték azt, amit el kellett végezni, felismerték, amit fel kellett ismerni, letették a szenvedés nehéz terhét, a helyes megértés révén felszabadultak, és a szellem mindenható-képességével elérték a végsőt. …A Törvény valamennyi kapuját értették, és illúziónak, párának, álomnak minősítették, mint ahogy a Hold tükröződik a vízen, olyannak, mint a visszhang, a jelenség vagy a tükörkép, az árnyék, a mágikus alak és a délibáb. Bár egyik sem valós, mindegyik úgy látszik, mintha létezne.” (Csu-fen-jüan-csi-pin 1-1)

Mindaddig, amíg az emberi lények ragaszkodnak a létezés valóságához, és így szemlélnek dolgokat, nem képesek megszabadítani magukat a szenvedéstől. Amikor azonban ráébrednek a függő keletkezés felismerésére, arra, hogy minden az okok és feltételek révén keletkezik, képesek lesznek letenni a terhüket, mintha az egész világ súlya leesne a vállukról, és elnyerik a végső mindenható-képesség nagy szabadságát és könnyedségét a világegyetemben.


Államforma  alkotmányos monarchia 

Főváros        Tokió  

Terület          377 750 km2                   

Népesség     124 320 000 fő                   

Hivatalos nyelv   japán         

Vallás            sintoista 40%, biddhista 38%, keresztény 4%, egyéb 18%     

Időeltolódás +8:00    

               


                 

FARKAS ILDIKÓ: Az ellentmondások földje:

Japán

 

Modernizáció és tradíció

Aszázadforduló a modern Japán születésének kevesebb, mint fél évszázados időszakát zárta le. Egy évtizeden belül két győztes háború (1894-95: kínai-japán, 1904-05: orosz- japán) keretezte a 19-20. század fordulóját. A győzelmek nyilvánvalóvá tették már a kortársak számára is, hogy új nagyhatalom jelent meg a világpolitikában. A századfordulóra lezárult a modern államszerkezet és gazdaság kialakítása. Megkezdődött - és tartott az első világháború végéig - a modern kori japán történelem aranykora: folyamatos gazdasági fejlődéssel, gyarapodással, győzelmekkel, s a fejlődésbe vetett töretlen, optimista hittel.

 

"Gazdag ország, erôs hadsereg"

Japán a 19. század közepéig a világtól elzárt ország volt. [...] Szigorúan ellenőrzött hierarchikus társadalom, erős központi államszervezet, agrárgazdaság, különösen erős hagyományokkal rendelkező homogén nemzeti kultúra -  ez jellemezte a korszakot. [...]

1868-ban a császári hatalom restaurációját hirdető szamurájcsoport került uralomra. Meghirdették az új korszakot: Meidzsi ("Felvilágosult Kormányzás") lett a neve a kornak (1868-1912) és az akkor 15 évesen trónra kerülő császárnak.

A hatalmi elit egy része (egy csoport szamuráj az ország gazdag, délnyugati területeiről) a császár nevében testületileg kormányzott. Kiadott jelszavuk: "Gazdag ország, erős hadsereg". Ez számukra az ország gazdasági és állami berendezkedésének nyugati mintájú átalakítását jelentette. [...]

 

Államszerkezet

A közigazgatási reform (1871) egy centralizált bürokratikus államberendezkedést hozott létre. Megszüntették a régi tartományokat, az országot 47 prefektúrára osztották. Ezek élén a központból kinevezett kormányzók álltak, akik általában a régi tartományurak voltak, de most, kinevezésükkel, fizetett állami tisztviselőkké váltak. A nagyrészt porosz mintára készített alkotmány (1889) kimondta, hogy a császár a legfőbb hatalom megtestesítője, ugyanakkor megteremtette a nyugati típusú parlamentáris rendszert: a kétkamarás országgyűlést, a kabinetet, meghatározta a miniszterek és a miniszterelnök feladatkörét. Az 1880-as években megalakultak a politikai pártok, és 1890-ben megtartották Japánban az első választást. [...] A japán parlamentáris rendszer minden hibája ellenére alig egy évtized leforgása alatt működőképessé lett.

 

Külpolitika

Japán külső nyomásra nyitotta meg kapuit a külvilág előtt. Az ide érkező nyugati nagyhatalmak sorra előnytelen szerződéseket kényszerítettek az országra. A japán külpolitika első feladatának ezen szerződések revízióját tekintette, amivel teljes függetlenségének visszaállítására törekedett. [...]

A külpolitika másik - távolabbi - célkitűzése az ország erősítése volt, mégpedig a nyugati hatalmaktól látott módszerrel, azaz területi expanzióval és érdekszférák kialakításával. A hadsereg fejlesztése, modernizálása, a hadianyaggyártás beindítása mellett már 1874-ben japán ellenőrzés alá vonták Tajvan szigetét, 1879-ben a Rjúkjú-szigeteket (Okinawa néven), valamint Kínával elismertették Japán "speciális" érdekeit Koreában (1884). [...] Japán Ázsia első számú nagyhatalma lett. A terjeszkedés a kontinensen azonban az orosz hatalmi törekvésekkel ütközött. [...]

* Vö. 2001/1. számunkban Jordán Gyula cikkével! (A szerk.)

 

Gazdaság

A 19. század közepén Japán hátránya a Nyugattal szemben a technikában és a gazdaságban mutatkozott meg. A Meidzsi-korszak "gazdag ország, erős hadsereg" jelszava ennek a hátránynak a leküzdésére irányult. Mezőgazdasági reformot hajtottak végre: eltörölték a nagybirtokot, földtulajdonlási jogot adtak a parasztoknak, segítették a termelés piacosítását: földadót és új mezőgazdasági technikát vezettek be.

Mindemellett erőteljes iparosítás kezdődött. A fejlesztés részben állami beruházásokkal valósult meg, azaz az iparágak nagy részét állami vállalkozásként indították be (könnyűipar, vasút, bányák, hajógyártás, nehézipar), amelyeket aztán privatizáltak, s így az iparosítást már döntően a magánszektor végezte. Az állami beavatkozás konkrét támogatások formájában is megjelent: kedvező hiteleket, szubvenciókat adtak, védővámokat állítottak, exporttámogatást, gépesítést, kormányszakértők kiküldését biztosították stb. Emellett az infrastruktúra kialakítását is az állam végezte: vasutat, távíróhálózatot, postarendszert, kikötőket, utakat építettek. 1871-ben egységesítették a nemzeti valutát (yen), és megalapították a japán bankrendszert. [...]

Mindezen fejlesztések ellenére 1900-ban az ipari termékek a nemzeti összterméknek még 10%-át sem tették ki, és az összes munkaerő alig 3%-a dolgozott az iparban. Az ekkori gazdasági növekedés elsősorban a hagyományos mezőgazdasági ágazat nagyobb termelésére támaszkodott. [...]

 

Népesség

Japán 18-19. századi lélekszáma 30 millió körül stagnált. A Meidzsi-kor gazdasági növekedésével azonban a népesség gyors gyarapodásnak indult. Az 1872. évi népszámlálás 33 millió lakosával szemben a századfordulóra 46 milliónyira nőtt az ország népessége.

A Meidzsi-korszakban kezdődött el a máig tartó óriási méretű urbanizációs folyamat is. [...] A már addig is létező különbség a falusi és a városi életforma között a Meidzsi-korban tovább nőtt. Míg a városokban egyre jobban terjedt a nyugati életstílus, vidéken ennek alig volt jele, és továbbra is a hagyományos életforma határozta meg az ott élők mindennapjait.

 

Társadalmi rétegek

A századfordulóra Japán társadalma is átalakult. A korábbi századok "feudális" jellegű társadalma szigorúan, szinte kasztszerűen elválasztott rétegekből állt. A falvakban a parasztok éltek, a városokban a kézművesek, kereskedők és a valamikori harcosok, a szamurájok. A különböző rétegek nem keveredhettek.

Ezeket a korlátokat és szabályokat számolták fel a Meidzsi-kor reformjai: 1871-ben meghirdették a törvény előtti egyenlőséget, megszüntették a nagybirtokokat, eltörölték a szamurájok kiváltságait (fegyverviselés, járandóság). Általános katonai sorozást vezettek be, és az új, parasztokból toborzott hadsereg hamarosan bizonyította fölényét a szamuráj hadviseléssel szemben. A társadalom - bár hierarchikus maradt - megnyílt, és az általános oktatás elvileg mindenkinek biztosította az esélyegyenlőséget. [...]

A főnemesek álltak az új típusú társadalmi hierarchia csúcsán. Általában városokban éltek, és európaizált életformát próbáltak megvalósítani: európai divatot követő ruhát hordtak, bálokat rendeztek európai táncokkal és zenével, nyugati stílusú koncertekre jártak. Nagy fontosságot tulajdonítottak a nyugatias műveltségnek, az európai nyelvek és irodalom ismeretének. Nemegyszer Európában tanultak, de soha sem tévesztették szem elől a valódi célt: Japán korszerűsítését.

A szamurájok, kiváltságaik megszűnése után, főként az állami adminisztrációban helyezkedtek el: az új kormányzat valamennyi pozícióját volt szamurájok foglalták el. Ez a réteg már évszázadok óta nem katonáskodott, viszont iskolázottsága, műveltsége, közigazgatási tapasztalata révén alkalmasnak bizonyult az új államszerkezetet működtető funkciók betöltésére. [...] A volt szamurájok másik része az üzleti életben helyezkedett el, vagy értelmiségi pályákon, és természetesen voltak az átalakulásnak vesztesei is, akik elszegényedtek, s akár földművelők vagy munkások lettek. [...]

A szintén városlakó japán gazdasági elit társadalmi csoportja gazdag szamurájokból, kereskedőkből, parasztgazdákból alakult ki, és szorosan összefonódott a politikai elittel. Életformáját tekintve ez a réteg jóval szerényebben élt, mint a nyugati tőkések, noha vagyona nem volt kisebb. E réteg tagjai - mint ahogy a többi japán társadalmi csoport tagjai is - a konfucianus etikának és a japán kollektivista szellemnek megfelelően a közösség (ez legmagasabb szinten a nemzetet jelentette) boldogulását előbbre valónak tartották saját egyéni boldogulásuknál. [...]

A városi kispolgárság - kiskereskedők, kézművesek, családi kisvállalkozásban vagy a szolgáltatóiparban dolgozók - aránya igen magas volt, és tulajdonképpen a Meidzsi-korszak legnagyobb részében Japán ipari termelését a kis, általában családi műhelyek jellemezték. Életformájukban ők is a hagyományokat követték, öltözködésük, szokásaik, életszínvonaluk, családi életük nem változott a századfordulóig. [...]

A városokban új társadalmi réteg jelent meg: a munkásság. Elsősorban vidékről származtak, mivel a népszaporulat vidéken magasabb volt, de a belső migrációnak köszönhetően a többlet már a városokban jelent meg. A munkaerő-kínálat miatt azonban alacsonyak voltak a bérek. [...] Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt - nyugati példára - hamar megalakultak a munkások érdekvédelmi szervezetei. [...]

 

Az életmód változása

A városokban kő- és téglaházak épültek, volt gáz- vagy villanyvilágítás, az utcákon villamosok jártak. A városlakó középosztálybeliek nyugati típusú bankokban, irodákban, üzletekben intézhették dolgaikat, és nyugati típusú színházba vagy kávéházakba járhattak szórakozni. A városokban megjelentek az új szolgáltatások: orvosi ellátás, közoktatás, tömegközlekedés, szórakozás. Csak meg kellett fizetni. A táplálkozási és a lakásviszonyok azonban még nem változtak: a századforduló japánja vidéken és városban egyaránt ugyanúgy rizst, zöldségeket és halat fogyasztott, és ugyanolyan tolóajtós faházakban lakott, mint évszázadok óta - legfeljebb az ablakokba üveget tettek papír helyett.

Telefonon is beszélhettek a kiváltságosabbak, riksákon és kerékpárokon közlekedhettek a kevésbé gazdagok is. Az utcákon az európai ruhába öltözött férfiak látványa lett az általános - a tradicionális hajviselet nélkül! -, akik körében elterjedt a cigarettázás és a sörivás szokása is. Mégis, mindez valójában csak a mindennapi élet külsőségeire vonatkozott, a személyes kapcsolatokat, a családi életet nem érintette a változás.

A vidék élete - bár itt maradt meg legérintetlenebb formában a japán hagyományos életforma - szintén sokat változott. [...]

A hagyományos japán családmodell

A családok elsőszülött fia maradt otthon és folytatta a család foglalkozását, gondoskodott szüleiről, vitte tovább a nevet és örökölte a család tulajdonát. Az elsőszülött fiúk még az általános hadkötelezettség alól is mentességet kaptak. A többi fiú elköltözött, a városba vándorolt munkát keresni. A lányok férjhezmenetelükig segítették a családot otthon, vagy a városban vállalt munkával. A japán család több évszázados rendszere tovább élt mind vidéken, mind a városi népesség körében. [...] A családfő a közösség vitathatatlan tekintélyű, abszolút hatalmú vezetője, akinek mindenki engedelmességgel tartozik, és aki a feltétlen lojalitásért cserébe felelősséget visel a család tagjaiért. A családban mindenkinek megvan a maga helye és az ehhez kapcsolódó kötelessége. Az egyén célja e kötelességek teljesítése, ezáltal a család (közösség) boldogulásának elősegítése. Maga a japán társadalom is erre a mintára épült, a legmagasabb szintű közösségként az állam jelent meg.

Modernizáció japán szellemben

A modernizáció egyik jelszava: mindent átvenni a Nyugattól (beleértve az eszméket, a kulturális áramlatokat, művészeti stílusokat), de védelmezni a nemzeti jelleget, szellemiséget, a japán eszmei hagyományokat. A hagyományőrzés eszköze a közoktatás és a vallás. [...]

Legfeltűnőbb a nyugati iskolarendszer bevezetése: 1872-ben közoktatási reform keretében hatéves tankötelezettséget írtak elő. [...] Minden tanköteles korú gyermek iskolába járt. A közoktatás fontossága persze nem csak a műveltség terjesztésében rejlett. Az 1890-es "Császári leirat az oktatásról" (melyet minden elemistának meg kellett tanulnia!) a konfuciánus etikára építve a hagyományos japán erényeket nevezte meg a legfontosabb alapelveknek az oktatás és nevelés számára. Ezek: alattvalói hűség, fiúi tisztelet, a harmóniára törekvés, szerény és mértékletes magaviselet, szorgalmas tanulás és munkavégzés, erkölcsös élet, törvények tisztelete, a haza iránti önfeláldozó szeretet. [...]

A Nyugatot tanulmányozó japán szakemberek számára hamar nyilvánvalóvá vált a kereszténység (azaz a vallás) ideológiai szerepe az állam és polgárainak életében. Ez a felismerés vezetett arra, hogy egy, az államszervezetet erősítő, ugyanakkor kellőképpen "japán" vallást alakítsanak ki. Így lett a sintó - eredeti jellegétől teljesen különbözően - államvallássá. [...] Az államvallás segítségével hű alattvalókká szándékoztak formálni az ország lakosságát. A császár mint istenség vallásos tiszteletét is megerősítette a sintó eszmerendszere. ("Isteni származásáról" csak 1945 után mondott le a japán uralkodó.)

*

Mindezen hatások együtt a századfordulós Japánt olyan országgá tették, melyet akkor - és azóta is folyamatosan - a külföld csodálva és kissé értetlenkedve is az ellentmondások földjének nevezett (és nevez): múlt és jövő, modern technika és évszázados tradíciók éltek - és élnek - együtt a szigetország földjén. [...]

(Forrás: História2001/02.)

 


 

Éghajlat
Ázsiától keletre található. Kb. 1O ezer évvel ezelőtt a tengerszint annyira megemelkedett, hogy az ár elöntötte a szárazföldet Japánnal összekötő hidat. Ma Japán egy olyan szigetláncolatot alkot (négy nagy sziget és kb. ezer kisebb), amely 3OOO km-en keresztül fut hegyeken keresztül (amelyek közül a legmagasabb a tökéletesen szimmetrikus alakú, 3776 m magas Fuji). Ezen hegyek többsége vulkanikus eredetű, ennek következtében a szigetek bővelkednek melegvízű forrásokban és látványos tájakban, de ugyanakkor fennáll a földrengés és a tsunami (árhullám) veszélye is. Japán a világ egyik olyan területe, ahol a legtöbb szeizmikus mozgás zajlik le. Évente kb. ezer földrengés sújtja az országot, a legtöbb persze túl kicsi ahhoz, hogy észrevehető legyen szeizmográf nélkül. Japán hosszúsági kiterjedése nagyon változatos állat- és növényvilágot eredményez. Amit ma ott láthatunk, persze nem volt mindig ugyanígy részben a modernitás elérésére alkalmazott eszközök (erdőirtás, szennyezettség és savas eső), részben pedig a nagyfokú, Európából és Amerikából történt növénybehozatal miatt. Szerencsére azonban az ország domborzatának köszönhetően maradtak olyan területek, amelyek pompás természeti szépségükben csodálhatók meg mindmáig, elsősorban Honshu középső részén és Hokkaido természetvédelmi parkjaiban. A legnagyobb itt honos emlősök a medvék - egy barnamedve akár 2 méter magasra és 4OO kg súlyúra is megnőhet. Tipikus japán állatok a makákó és az óriás szalamander. Az ipari lég- és vízszennyezettséget visszaszorították a '7O-es évek óta, bár a szmog még ma is problémát jelent Tokióban és más nagyvárosokban. Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg, száraz levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon.

 

Étkezési szokások
A japán konyha sokkal többet jelent, mint a sushi, a tempura és a sukiyaki, amelyek a legismertebb nemzeti étkek. A shokudo-k (mindenfelé megtalálható evőhelyek) és az izakaya-k (vendéglőféleség) kivételével az éttermek többsége egyfajta konyhára szakosodik. Az okonomiyaki nevű főzd-magad éttermekben a vendégek választják ki a húsokat, tengeri herkentyűket és zöldségeket és maguk főzik meg őket egy káposztás-zöldséges masszában; a robatayaki falusias stílusú étterem, melynek fő specialitása a faszénen grillezett hús. Nagy a választék azokból az éttermekből, ahol a vendégek asztalánál főzik a sukiyaki-t (húslevesben főtt vékony marhahússzeletek, zöldség és tofu), a shabu-shabu-t (marhahús és zöldségek húslevesben főzve, majd szószokba mártogatva) vagy a nabemono-t (a vendégek teszik bele az előkészített nyers hozzávalókat a főzőedénybe). A shokudokban, kifőzdékben és kávézószerű helyeken olcsón lehet étkezni. Az ivás tartja össze a japán társadalmat: a felnőttek és a tizenévesek jó része iszik alkoholt. A kedvencük a sör, amit országszerte mindenhol lehet kapni. A szakét (rizsbor) hidegen és melegen egyaránt felszolgálhatják, de igyuk óvatosan, mert emlékezetes a szaké okozta másnaposság. A japán zöld tea sok C-vitamint és koffeint tartalmaz - nagyon egészséges és frissítő, és sokak szerint megelőzi a rákos betegségek kialakulását.


Mu-csou azt kérdezte:
- Minden nap fel kell öltöznünk, és ennünk kell. Hogyan szabadulhatnánk meg mindettől?
A Mester azt mondta:
- Öltözünk és eszünk.
- Nem értem – válaszolta Mu-csou.
- Ha nem érted, öltözz fel, és egyél.


Japán buddhizmus

 

 

A buddhizmus Koreából érkezett Japánba a Kr. u. 6. században, s a kínai példát követve, egy emberöltő leforgása alatt államvallássá lett. Az ősi japán vallási hiedelemrendszer, a sintó híveit azonban nehéz volt megtéríteni. Végül azonban a két vallás összeolvadásával a 8. századra már ez is megtörténhetett. Az uralkodói fővárosokban, Narában és Kiotóban a buddhista tevékenység két nagy korszaka követte egymást. Mivel mindkét város Kínából vette át művészetét, a kínai gondolati iskolák is átkerültek Japánba, s jelentős hatást fejtettek ki. A 8. és a 12. század között négy nagy buddhista iskola alakult ki. A tendai a kínai tientaj mintájára épült, s tantételei a híres Lótusz-szútrán alapultak. Minden ember megváltását hirdette, s emellett szigorú fegyelmi előírásokat rótt a szerzetesekre. Később összeolvadt más irányzatokkal és harcos, katonai szektává vált. A singon iskolát Kúkai, egy narai arisztokrata alapította, akit Kínában avattak be egy titkos, a mester és tanítvány közvetlen kapcsolatára épülő ezoterikus rendszer, a mantrajána ismeretébe. A 12. századig a tendai mellett ez volt a legjelentősebb buddhista iskola Japánban. A kínai és japán mantra iskolák az indiai tantrára vezethetők vissza, mely szerint a végső igazságot a test, a beszéd és a tudat "három titokzatosságán" keresztül lehet megismerni. A mantrák (misztikus szótagok) ismételgetésével, a mandalákra (szent ábrákra) való összpontosítással és mudrákkal (rituális kéztartásokkal) elérhető a megvilágosodás. A tiszta föld iskola, szintén kínai mintára, a 12-13. században eresztett gyökeret Japánban, és Amida (Amitábha) buddha tiszteletét állította középpontjába.
     A zen a kínai csan iskola leszármazottja, amely Kr. u. 12. században érkezett Japánba. A meditáció szükségességét hirdető tanítás elsősorban a kamakura harcosi kaszt tagjai, a szamurájok körében lelt támogatásra, akik a zen módszereit az összpontosítás tökéletesítésére használták. Gyakorlatai során a harcos megtanulta az én-ről és szándékairól megfeledkezve kiüresíteni önmagát, és ezzel elsajátította, hogyan kell a halál árnyékában gondolkodás nélkül cselekedni. A rinzai zen a kínai eredetű kóanokra (talányos mondásokra) helyezte a hangsúlyt, melyeknek tanulmányozása az egyre mélyülő tapasztalatok során elvezeti a tanítványt a hirtelen megvilágosodáshoz (szatori). Ehhez szakítania kell gondolataival, s szinte a kimerülésig kell koncentrálnia a sokszor teljesen értelmetlennek tűnő találós kérdésekre, hogy kitárja önmagát a valóság előtt, mely szavakban nem kifejezhető. A szotó zen alapítója Dógen, szintén Kínában tanult a 13. században. Más iskoláknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a hétköznapi cselekedetekre s azt tanítja, hogy a gyakorlás maga a megvilágosodás. A zen lényege az egyszerű, szertartásoktól mentes meditáció. Bár a tudás spontán módon, magától jelentkezik s nem kívülről jön, a gyakorló csak akkor érheti el, ha aláveti magát egy nagy tudású mester utasításainak. A zen - mint a buddhizmus többi iskolája - nagy fellendülést hozott a művészetben is. Többek között nagy hatással volt a költészetre, a drámára, a kerámiára, a kalligráfiára és a festészetre és a művészetek sorába emelte a kertészetet, a virágkötést, az íjászatot, a vívást és a teaszertartást is.
     A 19. századra a buddhizmus és a sintó formailag elvált, és a buddhizmus valamelyest veszített népszerűségéből. Az államvallás, a sintoizmus, az istenként tisztelt uralkodóval az élén az 1930-as években élte virágkorát. Amikor azonban 1945-ben a császárt megfosztották hatalmától, a buddhizmus újra fejlődésnek indult.

 

 Agócs Tamás

 


Mi a zen?

 

A zen lényege nem más, mint a zazen gyakorlása. A zazen egy mélyen összpontosított tartásban való egyszerű ülés. Az ,,egyszerű'' itt azt jelenti, hogy test és tudat fokozottan bekapcsolódik, központosul és elmerül a zazen-tartásban. Test és tudat teljesen éber és egyesült a jelen-pillanat erőteljes csendjében; gyökeret ereszt az élet ős-alapjába, anélkül hogy bármiféle cél-elérés kényszere kötné, nem korlátozva attól a tudattól, amelynek mindent számolnia és mérnie kell, mentesen bármiféle egyéni nyereség utáni törekvéstől. A zazen-tartás abból áll, hogy keresztbe tett lábakkal ülünk egy párnán, egyenes, természetes tartásban. A figyelem a tartásra és a mély kilégzésre összpontosul. A tudatban felmerülő gondolatokat nem utasítjuk el és nem is követjük - így a test és tudat visszatér a maga eredeti, eleven állapotába. A zent nem lehet sem fogalmakba szorítani, sem értelmileg megragadni - viszont lehet gyakorolni.

A zen egy nagyon fontos tapasztalás. Dógen mester, aki a 13. században a zent Japánba bevezette, ezt mondta:
,,A zent művelni és elsajátítani annyi, mint önmagunkat megtalálni;
önmagunkat megtalálni annyi, mint önmagunkról megfeledkezni;
önmagunkról megfeledkezni annyi, mint rálelni a buddha-természetre, önnön eredendő természetünkre.''

-zazen.freeweb.hu-

 
Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Számláló
Indulás: 2008-03-17
 

Aki nélkül ez az oldal
nem jöhetett volna
létre:

Design tervezés

 

.

 Köszönöm ezt a díjat:
 
 

Fényléleknek.


 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre