:: Kínai konyha :: Kínati teák :: Kínai gyógymódok
:: Tao :: Kung-fu
Buddhism Art Dance (Thien Thu Thien Nhan)
Kína rövid bemutatása
A Kínai Népköztársaság területe (9,6 millió km2) akkora, mint egész Európáé. Földünk legnépesebb állama: 1,2 milliárd lakosa van. A nagy múltú birodalom a 19. században félgyarmati sorba süllyedt. A belviszályoktól gyötört gazdaságilag elmaradott ország jelentős része a 30-as évektől 1945-ig japán megszállás alá került. Ezután polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták győzelmével, szovjet mintájú szocialista rendszer létrejöttével ért véget. A legtöbb üzemet állami tulajdonba vették, a mezőgazdaságot kollektivizálták, és gyors iparosításba kezdtek. Az 50-es évek végén Kína szakított a Szovjetunióval, és ettől fogva önerőből igyekezett fejleszteni gazdaságát. A kommunista pártvezetés egyenlősdivel váltotta fel a javak munka szerinti elosztását, majd kampányt indított az értelmiség ellen. (A tudomány és a művelődés értékeinek megsemmisítését „kulturális forradalomnak” nevezték.) Ilyen körülmények között persze lelassult, sőt megakadt a gazdasági fejlődés. A kudarcokból okulva a 70-es évek végén célul tűzték ki az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és hadsereg korszerűsítését. Visszatértek a kisparaszti gazdálkodásra, teret nyitottak a magánvállalkozásnak és a külföldi tőke beáramlásának. Bár a kommunista uralom megmaradt, a reformok révén sikerült elérni a gazdaság tartós és rendkívül gyors növekedését. Kínát joggal tartják világgazdaság ébredő óriásának
Kína lakosságának 2/3-a a mezőgazdaságban dolgozik. Ennek fő feladata, hogy az évente kb.15 millió fővel gyarapodó népesség élelmezését biztosítsa. A mezőgazdaság állandó versenyfutásra kényszerül a népszaporulattal. Az árvizes vagy aszályos esztendőkben pusztító éhínségek jelezték: az élelmiszer-termelés az elemi igényekkel sem tud lépést tartani. Az 50-es években ugrásszerűen javult az egészségügyi ellátás, csökkent a halandóság, és a természetes szaporodás évi 2,5%-ra emelkedett. A demográfiai robbanás ívét 1959 és 1961 között katasztrofális éhínség törte meg, amely 25 millió áldozatot követelt. A kínai kormány csak jókora késéssel látta be: az élelmezési gondokat népszaporulat megfékezése nélkül nem lehet megoldani. Az új népesedéspolitika jegyében felemelték a házasságkötés korhatárát, anyagilag támogatják az egygyermekes családokat, ösztönzik a családtervezést, és terjesztik a születésszabályozás módszereit. Ennek eredménye, hogy a természetes szaporodás üteme - évi 1-1,5% -1980 óta jóval lassúbb, mint Ázsia legtöbb fejlődő országában. A cél az, hogy a jövő század első felében másfél milliárdos szinten végképp megállítsák a népesség növekedését. Addigra a mezőgazdaság szűkös természeti feltételeit a végsőkig ki kell majd használni.
Kína nagyvárosai ma:
Peking az ország fővárosa. Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élők sorsáról is. Az időzónákkal mit sem törődve a pekingi időt kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota.
Sanghai 15 órás vonatútra van Pekingtől, és az ország leg elnyugatiasodottabb városa. A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.
Hong Kong 1997-ben került vissza Kína uralma alá. A világ legforgalmasabb kikötője, és egyik legnagyobb pénzügyi központja. A brit fennhatóság ideje alatt sem veszítette el kultúráját, szokásait. Nagyon híres az itt rendezett Sárkány Hajó Fesztivál. A Disneyland és az Óceán Park a Föld legprofibb tematikus parkjai.
Xian valamikor a világ kultúrájának központja volt, az ókorban fejlettebb volt, mint a Római Birodalom. A város legnagyobb nevezetessége a 10000 agyagkatona szobor, melyek katonás sorban, fegyverekkel, remekül kimunkált arckifejezésekkel védik a rájuk bízott dolgokat. Érdemes felkeresni a régi városfalat, a muzulmán negyedet és Banpo kőkori falvát is.
Macao tavaly került vissza Kína fennhatósága alá. A város a portugálok ideérkezése óta kultúrák találkozóhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szent Pál székesegyház, melyet olaszok terveztek, japánok építettek, portugálok használtak és melyet egy kínai tájfun döntött romba. A legszebb kilátás a városra az Erőd hegyről, vagy a Guia erődből nyílik A látnivalókat a fenséges helyi konyha remekművei egészítik ki. A játékos kedvűek szintén előszeretettel keresik fel Ázsia Las Vegasát.
Nincs ember, akinek Kína jutna eszébe, ha a trópusokon óhajt üdülni. Pedig az Egyenlítő és a Ráktérítő közé eső Hainan szigete valóságos turistaparadicsom. Olyan, amilyen a hideg éghajlaton élőknek csak álmukban jelenik meg: mélykék ég, pálmafák, finomhomokos tengerpart és tiszta, türkizkék óceán. A sziget olyan messze esik Pekingtől, hogy egykoron ide száműzték a politikai foglyokat és a legelvetemültebb bűnözőket. Más kérdés, hogy a hely akkoriban is inkább a Paradicsomra emlékeztetett. Ma úszómedencés villák, luxushotelek, golfpályák borítják, de a természet sem szorult háttérbe: parkokat, állatkertet telepítettek, természetvédelmi területeket jelöltek ki. A sziget fővárosa, Haikou felhőkarcolóiról híres, az építészek nem titkolt célja, hogy Hawaiit idézzék meg a Távol-Keleten.
Gasztronómia
A kínai konyha méltán világhírű, a legízletesebb specialitások azonban kizárólag éttermekben és szállodákban kaphatók, a hétköznapi étkezésben a híres kínai ételek nem szerepelnek. 4 különböző tájjellegű ételkészítési mód figyelhető meg az országban. A Mandarin és a Shandong Peking környékén hódít, és jellegzetessége, hogy köretként tésztát, illetve gőzölt kenyeret fogyasztanak. A kantoni és Chaozhou ételek félig fott húsokból és zöldségekből állnak. A shanghai-i konyha a vörösre főtt ételekről, a szecsuáni pedig az erős fűszerekről híres. A tea a legkedveltebb alkoholmentes, a sör pedig a legkedveltebb alkoholtartalmú ital. A borokat csak az erős gyomrúaknak ajánljuk. Az égetett szeszek közül a legnépszerűbb a maotai, amely annyira erős, hogy üzemanyag helyett is használható.
Taoizmus
A taoizmus Kínában született a 2. században és 1800 évre tekinthet vissza. A taoizmus a kínai ősrégi természetimádásból és az ősök tiszteletéből fejlődött ki. A taoizmusnak fokozatosan két nagy ága alakult ki: Quan-zhen taoizmus és Zheng-yi taoizmus, amelyek nagy hatást gyakorolnak a hanokra. Mivel a taoizmusnak nincs szigorú szertartása, ezért a hívők számát nehéz megállapítani. Jelenleg Kínában több mint 1500 taoista templom található, a szerzetesek száma több mint 25 ezer.
AJÁNLOM AZ OLDALT
