Részletek Dr. Domboróczki László: A neolitikum kutatásának újabb eredményei Heves megyében c. írásából:
Az első neolitikus (újkőkori földműves) kultúrát a Kárpát-medencében a Starcevo-Körös kultúra jelenti, mely a Kárpát-medence déli felét foglalta el az ie. 7-6. évezred fordulóján. Azt, hogy az első neolitikus kultúra megjelenése balkáni telepesek megjelenéséhez köthető, a leletanyag hasonlósága és az antropológiai jellegzetességek miatt szinte senki sem vitatta. A Starcevo-Körös kultúra azonban a Kárpát-medence közepétől nem terjedt tovább észak felé. A medence északi felén, a C-14-es adatok tanúsága alapján, csak az ie. 6. évezred közepétől kezdődően jelentek meg neolitikus kultúrák, melyek a Körös kultúrától eltérően már vonaldíszes kerámiával jellemezhetők. Ezek nyilván az előbbi hatására jöttek létre, de hogy miként, arra már eltérő magyarázatok születtek.
A korai vonaldíszes kerámia az Alföldtől és a Dunántúltól egészen a Rajnáig elterjedt. Az a legérdekesebb, hogy az új kultúra elterjedése az óriási területen szinte egy csapásra, mintegy száz-százötven év leforgása alatt végbement. A Kárpát-medence ezért a 6. évezred közepén, a közép-európai neolitikus fejlődés kisugárzó centrumának tekinthető.
A neolitizáció vizsgálata szempontjából a legfőbb kérdés az volt, hogy az új vonaldíszes kultúrák létrejötte kulturális, vagy etnikai diffúziónak köszönhető, esetleg mindkettőnek. Lényegében ez a probléma tartja lázban a nemzetközi kutatást napjainkig is. (Kutatásról persze, csak az utóbbi években beszélhetünk, helyesebb inkább a beruházásokhoz kapcsolódó, iparszerű feltárásokról beszélni.) (Pl. autópálya építések.)
Korábban, egészen az 1990-es évekig azt gondolták, hogy az AVK (Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúra) települések kis méretűek, szabálytalan szerkezetűek. Úgy vélték, hogy azok a nagy ovális gödrök, amelyekben a leletek is koncentrálódtak, és amelyekben égésnyomok is előkerültek, nem mások, mint gödörlakások, és mint ilyenek, megfelelnek egy primitívebb nomád közösség lakhelyének. Természetesnek tűnt, hogy a déli gyökerű Körös-népességet fejlettebbnek tartották az éppen általa neolitizált helyi őslakosságnál. Ezt a képet még az sem homályosította el, hogy cölöpszerkezetes háznyomok az AVK végső szakaszából is előkerültek már eddig is. Az AVK készítőit kissé elmaradott emberekként képzelték el, akik amellett, hogy már áttértek a letelepült életmódra, „megőrizték mobilitásukat”, és ragaszkodtak földbe vájt lakásaikhoz. Az AVK korszak gödörházaira vonatkozó elképzelések csak a 90-es években változtak meg gyökeresen. Az autópálya építkezésekhez kapcsolódó leletmentő feltárások során először Polgáron, majd Mezőkövesden találtak föld fölé épített, nagy méretű AVK kori házmaradványokat, majd 1995-ben hasonlóan nagy méretű, szabályos cölöpszerkezetes házak nyomai kerültek elő Füzesabonyban is. A két évig tartó ásatások során több mint tíz háznyomot találtunk, melyek szabályos, 12-16*5-6 méteres, háromosztatú építményeket jeleztek, már a legkorábbi AVK időszakában!
Ekkoriban már nem is annyira a házak megléte, hanem maga a településszerkezet volt az, ami igazi újdonságnak hatott. A házak ugyanis sorokban álltak, egy hajdani érmeder két partján. A házak között gödrök húzódtak, a házak sarkainál pedig temetkezések maradványai kerültek elő. Az egész település képe tervezett, rendezett benyomást keltett.
Gubakúton vált világossá, hogy az AVK időszak települései hosszú idejű egy helyben lakást jeleznek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a települések szabályossága nem véletlenszerű jelenség, hanem egy egykor tudatosan követett, szigorú tradíció nyomát mutatja. Munkánk révén egy hagyományaihoz hű, szervezett közösség képe bontakozott ki.
Vörös I. az AVK lelőhelyek állatcsont anyagában kimutatta, hogy a domesztikált állatok aránya több mint 94 %-os, vagyis zömmel háziasított állatokat fogyasztottak.
Rövid beszámolóm végén azonban nem hallgathatom el, hogy a közelmúltban egy minden eddiginél komolyabb problémával kellett szembesülnünk. Kutatási keretünket elvonták, ezzel tervszerű kutatómunkánkat – egyelőre legalábbis – ellehetetlenítették. |