Ilyen nincs! Pontosan ezért jöttem el otthonról, erre itt is össze akadok ezzekel az ázalék lénnyekel! Mért nem maradtam a saját ruhámban?! Mondjuk, akkor még feltűnőbb lennék. De hogy lehet hogy csak ez az eggy kimono(cska) volt a méretemben?!....Hopp, itt egy sikátor! Itt majd senki nem látja ha szétverem őket! He-he-he. Otthon hogy tiltották hogy harcolni tanuljak, de a Mesterremel kicseleztük őket! Béna őrség volt, mindig kiszöktem a palotából. Hátra pillantok, a fene! Ezeknél kard van! Várjunk csak, itt nem hogy kard tilalom van?! Akkor B verzió, alias futás mert hiába tanultam harcolni kard ellen semmi esélyem! Jé, mi ez a nagy árnyék?! O-ó....ez szép, hátulról az üldözők, elölröl meg ez a-a-a hegy! Persze én béna naki futottam.
-Gomen nasai!-próbáltam elrohanni mellete.De elkapta a karom.
-Kisaszony, valami baj van? Miért fut?-amikor felnéztem rá, amikor meghallotam a hagját már tudtam, bízhatok benne.
-Előlük.-csak ennyit mondtam mikr láttam hogy már mozdult is.
-Maguk meg kik?-kétdezte-MIt akarnak a hölgytől?
-Mi?! Csak szeretnénk elszórakozgatni vele!
-Jah! Értem már. A kisaszony is benne van?
-Soha! Soha, sohasem!
-Nos, akkor!-ezzel eltünt mellőlem. Majd azt vettem észre hogy az üldözöimet már le is ütötte.-De gyengék voltak....
-Ömm, izé, köszönöm hogy megmentett!
-Semmiség, a kisaszony nem japán, igaz?
-Igaz, megtudná mondani hogy merre találhatok szállást, viszonylag olcsón?
-Persze, el is kísérem nehogy baja essen. Szabadna tudnom a nevét?
-Oh, igen, Lilia Crishler (Kriszler).
-Szép név. Ismerős valahonnan....-csak nehogy eszébe jusson!
-És önt hogy hívják?
-Sagara Sanosuke (Szagara Szanoszuke).Nos, megérkezdtünk.
-Dehisz, ez egy dodzsó!
-Pontosan, üdvözlöm a Kamia Kassin Ryu Kendzsucu dodzsóban!-miközben ezt mondta, egy vörös hajú férfi robbant elő közvetlenül utáne egy fekete hajú nő rohant. És valamit űvöltözött.
-Nagyon nyugodt itt minden.
-Hát, nem igazán. De ennél olcsóbb szállást nemigen tudok.
-Igazán köszönöm! De, ki itt a mester?
-Ó, itt csak mester-tanonc van, Kamija Kaoru-dono. De majd én szólok neki, néha elég harcias.
-Óh,jó! Sagar-szan!
-Csak Sanosuke, ha kérhetem.
-Persze Sanosuke, de akkor kérem hívjon ön is a nevemen.
-Akkor, Lilia-dono. Kérem várjon egy percet.
-Persze. Sanosuke.-ezzel elindult be engem a kertben hagyva. azt hiszem jó hejre jöttem, lessz szállásom és mivel tanulni jöttem. Hát, ennél jobb helyet elképzelni sem tudok.