Túlvilág és a túlvilági élet

A néprajzi tudomány nem ismer olyan népet, amelynek nincs valamiféle képzete a halál után való életről. Ebből a gondolatmenetből keletkezett a Túlvilágról szóló hiedelem általános elterjedsége. Csakhogy ez a hiedelem korántsem foglalja bamában mindenütt a halál után való bűnhődés a jutalmazást amivel csak fejlettebb valásnál találkozunk. A túlvilágról való hiedelmek szoros összefüggést mutatnak a halál utáni létről táplált felfogással és számos népnél egyéb megbizható adatok híján csak a temetkezési szokások és szertartások eges jellemző részleteiből lehet rájuk következtetni. (pl.: A hajózási népcsoportok a túlvilágot valami tengerentúőli messzi vidékre képzelik.) A későkori zsidő és a keresztény tanítás szerint a túlvilág egy foldfölötti (égi) és egy alvilági (többnyire a föld mélyében képzelt részből: mennyországból és pokolból áll.

Sokféle elképzelés van még a túlvilágról, vegyük például az egyiptomiakat akik a fáraóikat, vagyontárgyaikkal és étellel temették el, abban a hitben élve, hogy a fáraó halála után feltámad. 

Számos elgondolás szerint a halál felszabadítja a lelket, és sokkal szabadabb, boldogabb eszményéletet tud élni. Az élet természetesen itt már nem a materális életet jelenti.

Szerintem, egész biztos, hogy létezik túlvilági élet. Hisz boszorkányok is léteztek, léteznek. És nem hiszem, hogy már az ős-ókor óta kitudtak volna ilyet találni.

Vissza a Ghost Whisperer else-be
Vissza a Szellemekkel suttogóba
Vissza a főoldalra