(Panthera Tiger)

Angol neve: Tiger

Rend: Ragadozó (Carnivora)

Család: Macskafélék (Felidae)

A tigris a legnagyobb macskaféle, 3 m hosszúra nőhet, ennek egyharmada a farka. Mérete nagyon, változékony, a szibériai példányok a legnagyobbak, az indonéziaiak a legkisebbek. Valaha Kis-Ázsia és a Közel-Kelet volt elterjedésének nyugati határa, és a Szovjetunió déli részétől Baliig, Szumátráig, Jáváig, keleten pedig Koreáig és Mandzsúriáig fordult elő. Napjainkban maradványnépességek élnek Indiában, Szibériában, valamint délen Indokínában és a maláj szigetvilágban. Számuk is csak töredéke a korábbinak. A megfogyatkozás jórészt a vadászat és az üldözés eredménye. A gyarmati időkben az ötvenes évekig évente több ezret lőttek ki. Ez a hatalmas testű ragadozó sok társához hasonlóan nemzetközi védelem alatt áll. A nemzetközi törzskönyvi nyilvántartás alapján létrejövő tenyészcserék során megszületendő szaporulatok talán hozzájárulhatnak e faj fennmaradásához is.

A tigris általában magányosan él, és a háborgatás miatt csak éjjel mozog. 105-113 napig tartó vemhessége után áltŕlában 1-4 kölyköt fial (maximum 6-ot). 11 hetes korukig a kicsik szopnak, az ivarérettséget csak negyedik életévükben érik el.

A tigrisek az egyik legnépszerűbb állatkertben bemutatott állatok, és nagyon jól szaporodnak. Egyes nőstények több mint 30 kölyköt fialnak. Tigris eddig fogságban 26 évig élt legtovább.

A kistigrisek, még 3-4 hónapos korukban is jórészt anyjuk tején élnek. Ekkor kezdődik meg az elválasztási időszak. Ilyenkor már elkísérik anyjukat vadászni, de egyelőre még csak figyelnek.

Figyelik, ahogy anyjuk közelebb oson áldozatához - mintegy 20 méterre kell megközelítenie a vadat, mert futásban alul maradna. A tigris ezután elharapja az állat nyakát, ezzel fulladást okozva; vagy kisebb préda esetén bénulást előidézve harapásával eltöri a gerincet. Miután megölte áldozatát, feltépi hasán a bőrt és belsőségekből táplálkozik, a maradékot elvonszolja rejtekhelyére, hogy később fogyassza el. Egy anyatigrisnek átlagosan 5-6 naponta kell zsákmányt ejteni, hogy ne éhezzen a családja.

A kölykök, ahogy nőnek egyre inkább megtanulják a „gyilkolás művészetét”. Segítik anyjukat — felé terelik az áldozatot, vagy épp megakadályozzák a menekülését —, majd később maguk ejtik el a vadat. A decemberben születettek nyárra meg is tanulnak vadászni, azonban önálló zsákmányszerzésre csak másfél éves korukban lesznek képesek. Teljesen önállóvá pedig 3 évesen válnak.

A tigrisek éjjel vadásznak — a zaklatások és nyáron a forróság miatt. Áldozataik általában szarvas, vaddisznó de megesik, hogy vízilovat, orrszarvút, elefántborjút ejtenek.

Ősszel megkezdődik a párzási idény. Mivel a nőstények csak pár napig tüzelnek, a hím ilyenkor gyakrabban jelöli meg territóriuma határait — szagjeleket hagy a földtől 1 méterre, melyek akár 3 hétig is megmaradnak. Szagjelzéseken kívül vizuális jeleket is használnak: megkarmolják a fák törzsét, a kemény földet. Ezt azután vizeletükkel, és az állkapcsuk oldalán levő illatmirigyeik váladékával „megerősítik”. A nőstény területe jóval kisebb, mint a hímé, mely több ilyet is magába foglal. Egy hím a területén, illetve azzal szomszédos területek nőstényeivel párosodik.

Az ivarérettséget 3-4 éves korra érik el. Szagjelekkel, üvöltésekkel talál egymásra a nőstény és a hím. Felfokozott állapotukat felhúzott ínnyel, grimasszal fejezik ki. 2-3 napig maradnak együtt, ez idő alatt van hogy 10-15 percenként is párzanak. Az apatigris magányosan él, nem vesz részt a kölykök felnevelésében. Egy hím másik apától származó csemetéket megöli, hogy párosodni tudjon a nősténnyel, mivel az csak akkor lesz újra termékeny, ha a kölykök elérik a hároméves kort, vagy ha elhullanak.

3 és fél hónapos vemhesség után születnek meg a vak 1 kg-os kölykök. A legtöbb ellés decemberben és májusban történik, barlangban vagy sűrű aljnövényzetből kialakított vacokban. A világra jött 3-4 kölyökből egy vagy kettő elpusztul az elégtelen táplálkozás miatt.

Fehér tigris: a bengáli tigris rendkívül ritka színváltozata, 10ezer születésre jut egy fehér kölyök. Két recesszív allél együttes jelenléte szükséges a fenotípus megjelenéséhez. A bengáli és a szibériai tigris keresztezésével-beltenyésztésével is el lehet érni a színváltozat megjelenését. A természetben a fehér egyek túlélőképessége jóval kisebb, ami szintén magyarázatul szolgál a ritka előfordulására.

A mai állatkertekben élő fehér tigrisek egy közös ősre vezethetők vissza, egy Mohan nevű, 1951-ben kölyökként fogságba esett hímre (az anyját megölték a vadászok). Mohan először egy normál színű tigrissel, Begummal állt párba, az utódaik mind vad színűek voltak. Később az egyik lányától csak fehér színű kölykei születtek. Ezen kölykök közül az egyiket, Mohinit a féltestvérével-nagybátyjával. Sampsonnal párosították. A kölykeik közül kettőt az Egyesült Államokba vitték, ahol a testvérpár frigyéből egy újabb fehér tigris, Kesari született. Ez a három egyed lett az alapítója az amerikai fehér tigris állománynak.

A történet is jól példázza, hogy az állatkertek egyik népszerű látványossága, a fehér tigris milyen mértékű beltenyésztés eredményeként születik. Emiatt, és azért, hogy az állatkertek a tigriskifutóikat védendő, tiszta alfajú, egészséges génállományú tigrisek szaporítására használják, a nemzetközi fajmegmentési programok nem támogatják a fehér tigris tartását és szaporítását.

Arany tigris: szintén csak színváltozat. Az aranyszínű színezet és a halványabb, szabálytalanabb csíkozottsága mellett a mérete is nagyobb a normál tigrisnél. Bár sokan a fehérhez hasonlóan bengáli tigrisnek tartják, a legtöbb állatkertben élő arany tigris őse a szibériai volt. Az tény, hogy vadon csak Indiában figyelték meg ezt a színváltozatot. Egyes feltételezések szerint bizonyos környezetben előnyös is lehet ez a szín a rejtőzködéshez. A mai állatkerti populáció körülbelül 60 egyedből áll.

Az oroszlánt és a tigrist is szokták keresztezni egymással és létrejön a Tigroszlán vagy az Oroszgris.

Tigroszlán:

Oroszgris:

Alfajok:

 Bali tigris (Panthera tigris balica) - kihalt (1940-es években)

 Kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) - kihalt (1970-es években)

 Jávai tigris (Panthera tigris sondaica) - kihalt (1980-as években)

 Szibériai tigris vagy amúr tigris (Panthera tigris altaica)

 Indokínai tigris (Panthera tigris corbetti)

 Dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis)

 Szumátrai (maláj) tigris (Panthera tigris sumatrae)

 Bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris)

	Testtömeg (kg)		Testhossz (m)		Koponyahossz (mm)
Alfaj	Hím	Nőstény	Hím	Nőstény	Hím	Nőstény
Tigris	180-258	100-160	2.7-3.1	2.4-2.65	329-378	275-311
Virgata	170-240	85-135	2.7-2.95	2.4-2.6	316-369	268-305
Altaica	180-306	100-167	2.7-3.3	2.4-2.75	341-383	279-318
Sondaica	100-141	75-115	2.48-	–  –	306-349	270-292
Amoyensis	130-175	100-115	2.3-2.65	2.2-2.4	318-343	273-301
Balica	90-100	65- 80	2.2-2.3	1.9-2.1	295-298	263-269
Sumatrae	100-140	75-110	2.2-2.55	2.15-2.3	295-335	263-294
Corbetti	150-195	100-130	2.55-2.85	2.3-2.55	319-365	279-300

Gyűjtötte: Kiba