A csoport a nyári szünet után már nagyon várta az új szezont, bízva az előző évekhez hasonló hangulatú túrákban és élményekben.

Az első fordulóban a Celldömölk csapatát fogadtuk és kaptunk ki 1-0-ra, a szurkolás sem volt valami egetrengető.

     A második forduló túra szempontból már jobbnak ígérkezett, Budakalászra kísérte el a társaság a kedvenceket, de itt sem jártunk túl nagy sikerrel, hiszen sima, 3-1-es vereséget szenvedtünk, a szurkolásra viszont nem lehetett panasz, nem rajtunk múlt...

A következő fordulóban a Kaposvölgye csapata látogatott a Sport utcába, és megszereztük az első pontunkat. 2-2

  Az első komolyabb túránk Ajkára vezetett, ahol megszereztük második pontunkat, és egy elég jó kis szurkolást mutattunk be.

  Az első győzelemre a Paks elleni hazai meccsig kellett várnunk /1-0/, itt végre megjelentek a vendégszurkolók is, igy legalább hol ők, hol pedig mi biztattuk csapatainkat, a meccs után pedig a büfében megvitattunk pár, a csapatokkal kapcsolatos dolgot. 

  A sorban következett a barcsi túra, ami a szakadó eső ellenére a legjobb túráink közé tartozott, ráadásul a dobosunk is elhagyta a dobverőjét...., a csapat is kikapott, de mégis.

A győri DAC ellen egy izgalmas meccsen értünk el 3-3-as döntetlent.

  A felcsúti túra, talán a Vikingek történetének egyik legjobb túrája, igaz mégsem a remek hangulatról és szurkolásról fog eszünkbe jutni, hanem a mérkőzés végén kipattant balhéról.

A Haladás elleni hazai meccsen példátlan dolog történt, ugyanis a csapat szinesbőrű játékosa több, korábbi sérelemre hivatkozva megverette a csapat egyik törzsszurkolóját. A csoport ezek után döntött úgy, hogy míg a néger a csapatban van, addig nem teszik be a lábukat a BKV felnőttmeccseire.

Matondo:  Nem felejtünk!!!

  A következő meccsen ez a felirat került ki a Sport utcai lelátóra.

  A csoport úgy döntött, hogy a felnőttek helyett az ifisták meccseit látogatják, ahol szintén elkelt a segítség, a hazai meccsekre az azóta már eladott Lehel úti arénában került sor.

  A tatabányai fiesztára, amit sose feledünk, egy szomorkás pénteki napon került sor. Ificsapatunk esti(!!) meccset játszott, melyre elég jó létszámban utaztunk, de sajnos a papírforma nem a mi sikerünket ígérte, a srácok viszont rácáfoltak a dolgokra, és egy parádés meccset játszva hoztunk el egy pontot Tatabányáról. Hátrányból megfordították a fiúk az eredményt, és ekkor a gól után, valami elképesztő ünneplésbe csaptunk, volt aki a pályára ugrott, a gólszerzőnk pedig szinte a nézőtéren tombolt. Felejthetetlen pillanatok voltak.

A többi meccset sajnos délelőtt rendezték, és ezekre valahogy még nincs ráhangolódva a társaság, bár valamennyi meccsen látható volt a Viking-drapi, tehát ott voltunk.

  Az idei utolsó összejövetelünket egy kőbányai kocsmában tartottuk, ahol szinte mindenki megjelent, szóba került a következő szezonbeli meccsrejárás is, megállapodás viszont nem született, tehát erre még viszatérünk.

Végezetül, de nem utolsó sorban minden barátunknak  és meccsrejáró embernek, főleg azoknak akik ismerve, ismeretlenül is szolidalitást vállaltak velünk az ismert ügy kapcsán, boldog karácsonyt és boldog új esztendőt kíván a Viking'95 szurkolói csoport.

Hajrá BKV Előre!

-greenzoo-