A hét végéhez közeledve jó előjelekkel vártuk a szombati hévízi túrát úgy nézett ki hogy lehet ,hogy két autóval vágunk neki az útnak. Sajnos péntek este kiderült ,hogy csak egy autó maradt így kisebb probléma is adódott hisz mind a 6-an ott szerettünk volna lenni. Kis segítséget nyújtott ,hogy egyik társunk Balatonszárszón volt kihelyezett munkán úgy odáig simán eljutottunk. Ott viszont valakinek vonatra kellett ülnie. A megbeszélés után 2-en vonatra szálltak ,hogy Keszthelyig elvonatoznak. Mi viszont kocsival robogtunk tovább. Kb. másfél órával a kezdés előtt a pályán voltunk. Hármukat kirakva fordultam vissza a két fős vonatos brigádért akik még Balatonszentgyörgyön dekkoltak mert még egy óra volt a csatlakozásig. Szerencsére nem volt nagy távolság így oda is simán el tudtam menni értük. Ők nagy „meglepetésre” a restiben itták a boros-kólát. Az italok elfogyasztása után indultunk is Hévíz felé bár még menet közben kis taxizást is „vállaltunk” némi borravalóért. Így is meccskezdésre ott voltunk a pályánál. Az első „turnus” már előkészítette a terepet már csak a szurkolást hiányzott. Perceken belül kezdődött is a mérkőzés. Végre hetek óta a lelátó is igazán megpezsdült. Hála a jó összetételnek. Az első félidő végéig ki is tartott a remek hangulat. Lengtek a zászlók zengtek a nóták. Csapatunk meg küzdött hajtott, de találatot sajnos nem sikerült elérni. Az égiek sem voltak hozzánk kegyesek. Az eső is szemerkélni kezdett. A félidőben a társaság java a büfé felé vette az irányt, hogy megfáradt hangszálaikat regenerálják. Ott a biztonságiakkal majdnem balhé keveredett mivel nem akarták, hogy a meglévő kb. 8-10 üveg mellé még 4-5 odakerüljön. Szerencsére semmi komoly nem történt. Így folytatódhatott a szurkolás. Kisség a hangerőből veszített a brigád mert többen a berekedés határán voltak ,de a lelkesedés mindenkit hajtott. Sajnos kb. 10-15 percel a vége előtt gólt kaptunk. A lelátón egy percnyi szünet nem volt a szurkolásban vélhetőleg mindenki érezte ha ma kikapunk könnyen kieső helyre kerülhet az Előre. Űztünk hajtottuk tovább a csapatot meg is lett az eredménye gólt rúgtuk ez kellett mint a falat kenyér. Többen a pályára is ugráltak közel 1,5-2m magasból. A mit egy 20 perce szakadó esőtől bőrig ázva a (fél brigád félmeztelenül) örömmámorban égve mintha bajnokságot nyertünk volna. A meccs végéig már csak percek voltak ,de még adódott ajtó-ablak helyzetünk ami sajnos kimaradt. A mérkőzés képe alapján talán így reális. A csapatunk kijött egy pacsira mi meg vagy 10 percig énekeltünk ünnepeltük csapatunkat. Még egy rövidke büfélátogatás majd lassan csomagolás haza 2 tagunk a csapattal 4-en az autóval utazott haza. Az autós társaságnak még evvel nem fejeződtek be a megpróbáltatások. A Balaton déli partján autózva azon vettük észre magunkat ,hogy a gáz kifogyott! Benzin meg csak néhány liter volt kb. 30 km-en nem találtunk kutat ekkor már csak „benzingőz” volt a járműben mikor töltőállomás fényei tűntek fel a távolban mint oázis a sivatag közepén. Azt hittük káprázik a szemünk, de nem! Egy gyors kávé és tankolás után újabb keresés következett egy szólíd árakkal működő étterem. Már-már lemondtunk mikor megláttunk Zamárdi kőnyékén a Paprika csárda nevezetű vendéglátó egységet. Aki ott volt annak egy emlék és rájöhetett ,hogy a viking nem szabványos éttermi látogató. A lényeg ,hogy a szurkolói társadalomra -őrültségünk ellenére- szerintem pozitív benyomást kaphatott a kiszolgáló személyzet! Lassan hazafele vettük az irányt az autó is döglődni kezdett rángatott durrogott leállt…Több megállásra kényszerítve a megfáradt társaságot. De szerencsére hazavitt minket az öreg autó. Hajnali 1 –re értünk haza.

FELHÍVÁS!
A következő mérkőzésen nagy feladat és kihívás vár a brigádra. A vendég a mosonmagyaróvári csapat látogat a Sport utcában aki épp ,hogy mögöttünk van. Vereség esetén akár kieső helyre is sodródhatunk. A győzelem kötelező. Így felhívom minden viking figyelmét, hogy akinek nincs elengedhetetlen dolga legyen kinn mert most nagyon fontos a szurkolás!!! 12. emberként kell Szeretett csapatunk mögé állni!!! Hajrá BKV ELŐRE! Magatokra nem hagyunk…

Sanyi-Hungaria