Minden adott volt, hogy szurkolásban átmentsük a hetek óta tartó jó hangulatot. Hisz karneváli hangulat fogadott minket Rákospalotán a REAC feljutását ünnepelve.
Sajnos az egész mérkőzésen csak elvétve lehetett hangunkat hallani, pedig csapatunk megérdemelte volna a biztatást a bravúros tavaszi szereplésért. Úgy érzem csak én gondoltam ezt így sajnos.
Csapatunk végül is bravúrosan ismét pontot szerzett a 2. helyezett otthonában. Ki is jöttek megköszönni az egész éves biztatást és, hogy mindenhova elkísértük őket. Mi is megköszöntük a gyönyörű tavaszt. Ezek után kb. 9-ig a sportkocsmában, múlattuk az időt, ahol már jó volt a hangulat és felhangzott néhány hazafiaz és revíziós nóta is. Záróra után mentünk a lelátóra, ahol még szólt az élő zene és mit ad isten épp az István a király csendült fel... Hirtelen előkerültek az árpád sávos és nagy-Magyarországos zászlók a táskából, ami láthatóan a zenekar is díjazott. Ezek után elénekeltük a Székely Himnuszt és indultunk haza. Még Palota utcáinak csendjét felvertük egy kicsit...
Összességében ez sem volt rossz túra csak hát többet vártam...

Most vár ránk kb. másfél hónap, hogy pihenjünk majd belevessük magunkat egy szerintem sokkal eseménydúsabb idénybe (már, mint a csapatokat elnézve..) bár ez sem volt kutya.

Szebb MAGYAR Jövőt!!