Minél rondább, annál jobb! - ez a jelszava a Világ Legrondább Kutyája versenynek, melyet idén is - sorozatban harmadszor - ugyanaz a kutyus nyert meg. A versenyt minden évben a kaliforniai Sonoma-Marinban rendezik meg.
Az abszolút győztes Sam, a 15 éves kínai meztelen kutya. Tulajdonosa, az 53 éves Susie Lockheed egy szépségszalon vezetője, aki egyenesen imádja ölebét, csókolgatja, masszírozgatja naphosszat.
Nem tagad meg semmit kedvencétől: évente 2,5 millió forintnak megfelelő dollárt költ ásványvízre, különleges ételekre (melyeket csak főzve szeret Sam), valamint gyógyszerekre, a korosodó kutyus ugyanis már nincs túl jó állapotban.
A barátság kezdete
Akár a Szépség és a szörnyeteg meséje is lehetne. Susie a 40. születésnapjára kapott egy szőrtelen keverék kutyust és szeretett volna mellé egy másikat is. Ekkor találkozott Sam egykori tulajdonosával, akinek családi okok miatt meg kellett válnia az ebtől.
Nem sokkal azután, hogy befogadta a kutyust, Susie-nak kiújult a pajzsmirigydaganata (melyet tinédzser korában diagnosztizáltak nála először), ezért sugárzásos terápiát írtak elő neki.
A sugárzás veszélye miatt mindenkitől elszigetelve, egy lefóliázott lakásban kellett eltöltenie egy hetet. Egyedüli társa egy kutya lehetett. Ő ekkor Samet választotta, innentől kezdve elválaszthatatlan társak lettek.
A kutya is csak akkor hagyta magára beteg társát, amikor kiugrott a kertbe "dolgát végezni". 2002-ben, szokásos délutáni tévénézésük során, Susie felfigyelt a Sonoma-Marinban rendezett versenyre, és rögtön tudta, hogy kutyája elsöprő győzelmet aratna. Nem csalódott...
Édes győzelem
Samnek nincs haja, persze csak ha a feje búbján égnek meredő, sárgás-őszes szőrcsomót nem tekintjük annak. Bőre ráncos, barna, tele apró kinövésekkel és méretes szemölcsökkel. A fél szemére vak, fogai pedig kísértetiesen emlékeztetnek Austin Powers-ére...
Még a zsűribizottság is hátrahőkölt a semmihez sem fogható látványtól, és természetesen egyhangúlag megszavazták a világ legrondább kutyájának.
2005. november 23.: Samet elaltattatta tulajdonosnője.
Szerző/Forrás: Csonka Viola
/2005-ös cikk/ |