Magyar őstörténet

 

Újdonságok a honlapon
 
Eredetünk
 
Ajánló
 
Impresszum
 
Szerkesztő
 
Látogatók
Indulás: 2007-08-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
MTA
Tharan-Trieb Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia
 
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. A kor - kellő anyagi háttérrel rendelkező - nagy elméi ugyanis Magyarországot felemelni, korszerűsíteni szándékoztak. Akkoriban a korszerűség fogalmába még a kultúra is beletartozott, ezen belül pedig a magyar nyelv felemelése. Hiszen magyar kultúra nem létezhet magyar nyelv nélkül.
1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. Kiemelem, mert a továbbiakban fontos, hogy mi végre jött létre az Akadémia: a hazai nyelv művelésére.

A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdhette meg tényleges működését Pozsonyban. Elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját is. Első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi osztályokat. A nyelvtudományi osztály tagjaivá Kisfaludy Károlyt, Kisfaludy Sándort, Vörösmarty Mihályt, Toldy Ferencet, Kölcsey Ferencet, Pázmándi Horvát Endrét és Guzmics Izidort választották. Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, s 1865-től Arany János. Ezt a neves társaságot jól jegyezzük meg, mert a későbbiekben visszatérünk rá.


Széchenyi István 1842. november 27.-én az Akadémián mint másodelnök mondott megnyitó beszédet. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte. Széchenyit a nemzetet fenyegető katasztrófa előérzete töltötte el, egyedüli reménye a nyelv megőrzése volt, ezért ragaszkodott az Akadémia nyelvművelő feladatához, szerepéhez. És mennyire igaza volt, hogy (ösztönösen? sugallatra?) megtette azt az óvintézkedést, amely valamelyest mégis hozzájárult a nyelv védelméhez. Sajnos, az alapító céljaival hamar ellentmondásba került az Akadémiát is irányító politika: a Bach korszak alatt (1859-ig) fontolgatták, hogy az Akadémia hivatalos nyelvévé a németet teszik. Csak Széchenyi erőteljes tiltakozásának köszönhetően mondtak le a tervről. A politika akkor is azt kereste, hogy meddig mehet el…
Ezek után az Akadémián - ha nem is németül -, de a német érdekeknek megfelelően folyt a tudományos munka. Méghozzá mind a mai napig, ahogy erről az Országos Széchenyi Kör budapesti csoportja – egyéb társaságok aláírásával együtt - számol be Glatz Ferenchez, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökéhez írt nyílt levelében:
„Egy több mint száz éves politikai döntés következtében az MTA kizárólag a finnugor származáselmélettel foglalkozik, és nem vesz tudomást azoknak a tényeknek az özönéről, amelyek ennek ellentmondanak, így a nevében található tudományos jelző használata megkérdőjelezhető. A magyar nyelv eredetének vizsgálatához fontos intézeteket, például sumerológiával foglalkozókat nem működtetnek, ugyanakkor judaisztikai kuratóriumot igen. Nem állhat olyan történész akadémiánk élén, aki gátolja azt, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó származási elméletek szabadon megvitatásra kerülhessenek. A különféle eszmék szembeállítása és megvitatása véleményünk szerint a tudományos szó használatának egyik alapkövetelménye.”
 
A 19. század második felében a kutatások irányát és menetét két dolog határozta meg: az egyik a politikai, a másik a tudományos szempont volt. Utóbbit viszont előbbi határozta meg. A levert szabadságharc után erős németesítési törekvés folyt a szellemi élet minden területén. Nem véletlen, hogy az opportunista kultuszminiszter, Trefort Ágoston 1877-ben kiadta az ukázt a finnugor elmélet támogatására.
 
Ebben a korban fontos ásatások folytak Mezopotámia területén: megtalálták a sumér agyagtáblákat, és mindenféle nemzetiségű tudós a nagy rejtvény megfejtésével foglalkozott. Felfedezték, hogy a sumér szintén ragozó nyelv, ezért levelet írtak az Akadémiának, és magyar tudósok segítségét kérték a sumér szövegek megfejtésében. A kérést az Akadémia kerek perec elutasította. Hunfalvy Pál ugyanis megtiltotta az ilyen irányú kutatást. Bálint Gábor erről ezt mondja: „Csak sajnálni lehet, hogy nemzetünk sok sinecurásai közül senki sem akad, a ki a se nem árja, se nem semi nyelvü Sumer vagy Akkadi ékiratok tanulmányozására adná magát, hogy magyar és turáni nyelvismeretével közreműködve a sumer nép és nyelvének hová tartozását megállapítani segítse. Szegény ember e téren nem sokat tehet.” (A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja, 1888) De mond ő mást is ugyanitt gyilkos humorával megfűszerezve: „.. a japániak… kérdést intéztek volt a magyarokhoz, ha csakugyan rokonok-e ők velök, mert ők az ethnográphiából azt látták, hogy egy fajhoz tartoznak. A Magyar akademia részéről siettek tagadólag válaszolni. Persze mi szükség is volna a távollakó s a mongol faj legműveltebbjének tartott nép és nyelv e rokonságára, mikor van az Ural hegy két oldalán elég apró-cseprő nyelvrokon s így elég munkát adnak ezek arra, hogy a finnugor ősnyelvet reconstruálják?”
 
Ki volt az a Hunfalvy Pál, akinek érdemes megjegyeznünk a nevét, hiszen kevés ember okozott ennyi kárt a magyar szellemi életnek, mint a nevezett úr. Eredeti nevén Hunsdorfer szepességi német volt, 1841-ben magyarosított, amikor tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. 1851-ben kinevezték főkönyvtárosnak, és 1891-ben bekövetkezett haláláig ebben a pozícióban maradt. Felmerül a kérdés, hogy hogyan sikerült egy főkönyvtárosnak olyan befolyásra szert tennie az Akadémián, hogy a kutatás egész irányát megváltoztatta? Ha visszalapozunk és végignézünk a valóban magyar és magyar lelkű titkárok, elnökök és tagok névsorán, csak arra gondolhatunk, hogy jóhiszemű naivságukban nem ismerték fel a veszélyt. Nem vették észre, hogy a szívósan, külső (Habsburg) támogatással dolgozó idegenszívűek merrefelé terelik a kutatás menetét. Bár véleményük volt Hunfalvyról: az ötvenes években tekintélyes nyelvészek utasították vissza kérését, hogy támogatnák folyóiratát, az ú.n. Magyar Nyelvészetet. Azt rebesgették ugyanis, hogy Hunfalvy az osztrák kormány bérence, akinek feladata a magyar nemzet önbecsülésének aláásása a finn rokonság elméletével.
 
Hunfalvy hamarosan segítőt talált magának a német nyelvész, Josef Budenz személyében. Ezután ők ketten jelölték ki a magyar nyelvtörténet kutatásának útját-módját. Budenz igen megfelelő személy volt a feladatra: akkor kezdett magyarul tanulni, amikor 1858-ban Magyarországra érkezett. Feladatának elvégzéséhez azonban nem is volt szüksége a magyar nyelv komoly ismeretére, mert az abból állt, hogy a magyart egy hipotetikus finnugor ősnyelvből vezesse le. Ősszavakat kellett kreálnia, hangtörvényeket alkotnia, amelybe a magyar nyelvet erőszakkal belegyömöszölte. Úgy látszik, a karrierhez ez kellett, hiszen 1872-ben már tanszékvezető lett a Budapesti Egyetem összehasonlító nyelvészet tanszékén. Bár az altáji nyelvek közé a török nyelvek is beletartoznak, Budenz ezeket nagyvonalúan negligálta, és a magyar nyelv rokonságát finnugor témává szűkítette. Valószínűleg ez volt a könnyebbik út, hiszen egy helyütt ezt írja: „Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.”
 
Sajnos, mindig kerülnek pozícióba olyan emberek, akik a könnyebbik utat választják. Ilyen volt Trefort Ágoston, aki a 48-as kormányban még mezőgazdasági és kereskedelmi államtitkár volt, a Kiegyezés után kultuszminiszter lett, és felismerte a kor (és saját) előnyeit:
„.én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredete mellett törnek lándzsát” (Más szóval: tudományos érvek, tények, valós összefüggések nem számítanak - azóta sem). 
 
Bálint Gábor 1888-ban fogalmazta meg lesújtó véleményét az Akadémia tevékenységéről A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja c. cikkében: „A Hunokat nem említettem, mert eltünésök a székelyek hagyományának puszta tagadásával bebizonyítottnak még sem tekinthető. Kár volna a monumentális munkákban figyelembe nem venni, hogy a székely ősi jogát még a túlbuzgó rumunyok is elismerték. Ha persze az Akadémia megigazítja a rumunyok eme nézetét, kimondva, hogy a székelyek csakugyan Magyarországból küldettek oda határt őrizni, hát akkor ne csodálkozzanak, ha a rumonyok aztán egész Erdélyt követelik székelyestől együtt!”
 
A kurzusváltás természetesen több évtizedet vett igénybe.
Döbrentei Gábor mindig nagy figyelemmel kísérte Kőrösi Csoma Sándor munkásságát. A nagy tudós 1842-ben bekövetkezett halála után kutatásainak anyaga a Magyar Tudományos Akadémiához került. Ez még ma is érintetlenül hever a levéltárban, és csak reméljük, hogy meg is marad, amíg tisztességes szakemberek feldolgozzák, és nem jut a Szentkatolnai Bálint Gábor által gyűjtött rovásírásanyag sorsára, melyet Hunfalvy utasítására megsemmisítettek. Mert hunfalvykból ma is van elég.
 
Teleki József kezdeményezésére 1821-ben felmerült egy magyar szótár létrehozásának szükségessége. Bár a kivitelezés meglehetősen elhúzódott, de nem maradt eredmény nélkül, mert az máig megosztja a tudományos közvéleményt. Az Akadémia két tagja, Czuczor Gergely és Fogarasi János kapta a feladatot. Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes a szabadságharcban aktívan részt vett, mert akkor még a papok politizálhattak, bár a bukás után csaknem életével fizetett érte. Kis híján halálra ítélték, végül hatévi, vasban töltendő börtönre, végül az Akadémia kérelmére 1851-ben kegyelmet kapott. A börtönben is folytatta a szótár készítését. A kiegyezést, és szótára 1874-es bemutatását már nem érhette meg: 1866-ban a kolerajárvány áldozata lett. A nagy szótárt tudós munkatársa, Fogarasi János fejezte be. Fogarasi János (1801-1878) jogtudós és nyelvész, legfőbb törvényszéki bíró, az Akadémia rendes tagja volt. 1845-től Czuczorral, majd annak halála után egyedül irányította az anyaggyűjtést, szerkesztette a szótárt. A hatkötetes Akadémiai Nagyszótár 110.784 szócikket tartalmaz. Szerzői négy célt tartottak szem előtt: magyar szavak és szórészek összegyűjtését, a szavak nyelvtani tulajdonságainak leírását, jelentésük körülírását és etimológiájuk megállapítását gyökérszavak segítségével. Ezért ez a szótár értelmező, összehasonlító és etimológiai szótár egyben.
 
Nem csoda, hogy Hunfalvy főkönyvtárosi kinevezése után azonnal támadásba lendült a készülő szótár ellen, de a munkát leállítani nem tudta. Ezért annak tudományos alapjait támadta, mondván: „Valamelly nyelvnek a szógyökereiről egyedül a rokon nyelvek vizsgálatával együtt lehet okosan beszélni.” Vagyis, ha egy gyök nem létezik egy rokon nyelvben, akkor az jövevényszó. Ennek az ésszerűtlen megállapításnak élő cáfolata a Czuczor-Fogarasi szótár, de a Bach-korszakban mégis sikerült programját ráerőszakolni az Akadémiára. Marácz László frappánsan így foglalja össze és cáfolja Hunfalvy okfejtését: „Magyar szóelemzést csak a rokonnyelvek segítségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatározni. Jobb híján feltételezhetjük, hogy csak szópárhuzamok alapján gondolja. Ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példája. Úgyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szógyök, ha az a rokonnyelvben előfordul. Rokonnyelveket pedig csak úgy tudunk megállapítani, hogy ha közös szógyökökkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szóelemzési módszerét, mert a lexikai elemek belső rekonstrukcióját tartja döntőnek. A magyar nyelv rendszeréből következik, hogy valamely elem szógyöknek minősül-e vagy sem. Emiatt a Hunfalvy-paradigmát logikai, azaz tudományos alapon a modern nyelvészet elutasítja. Mivel ez a paradigma (módszer) képezi a finnugrisztika alapparadigmáját, emiatt az egész paradigma tévúton jár.“
Bálint Gábor száz évvel korábban így foglalt állást: „… minthogy a M. Akadémia nyelvészei azt tanítják, hogy a mi a magyar nyelvben nem rokon a lapp, finn, mordva, cseremis, szürjen, vogul, votják nyelvecskék szótári készletével, az kölcsönzés a mai hazában vagy a régiebben. Nagy fontosságúnak tartok én minden nyelvrokonságot, a mely oly népek nyelvében található, a kiktől kölcsönzés legalább a történelmi időben nem történhetett. Már pedig minket a tamulokról az éveknek nem százai, hanem ezrei választanak el, holott ama népecskékkel és török-tatárokkal csak a minap éltek őseink együtt.”
 
És mégis, az Akadémia volt a 19. században az egyetlen intézmény, amely fiatal kutatókat tudott támogatni. Támogatta is mindaddig, amíg ki nem derült, hogy másképp gondolkoznak. Így volt ez Vámbéry Ármin esetében, akit - bár az Akadémia tagja volt, és utazásaihoz eleinte segítséget is kapott -, a török-rokonság elmélete miatt heves támadások értek. Vámbéry figyelt fel Bálint zseniális nyelvtudására, és pártfogásába vette. Ő mutatta be az Akadémián a Bálint által lefordított Khazárok földjén c. perzsa történelmi forrást. Fogarasi János javaslatára az MTA elhatározta, hogy egy fiatal nyelvtudóst küld a mongol és a magyar nyelv rokonságának tanulmányozására Ázsiába. Vámbéry Bálint Gábort tartotta a feladatra alkalmasnak, így az megkapta a szükséges támogatást. 1874-ben érkezett vissza gyűjtőútjáról, és akadémiai beszámolója olyan sikeres volt, hogy évi segélyt és lakást utaltak ki neki. Az együttműködés nem tartott sokáig. Amikor visszatért Széchenyi Béla ázsiai expedíciójáról és egyre másra publikálta gyűjtő- és kutatómunkája eredményeit, melyekben hevesen támadta a finnugor elméletet, a finnugristák igyekeztek kiszorítani őt a tudományos életből. Egyetemi pályázatát Hunfalvy javaslatára elutasították.
 
Ekkoriban az volt a gyakorlat a tudományosságban, hogy a nyelvész a könyvtárban dolgozott, mintegy önigazolásul elődei nyomtatott betűire épített. Ez ma is bevált és elég kényelmes módszer. Kőrösi Csoma Sándor előtt kevesen indultak felfedezőútra, vállalva fáradságot, nélkülözést és szenvedést a hallatlan tudásért és ismeretekért. Bálint Gábor méltán érezte magát többnek, hiszen könyvei, elméletei közel 30 ázsiai nyelv ismeretén alapulnak. Ahogy módszerét frappánsan megfogalmazta: „.. az ángolok nem nagyon szerencsések nyelvtani anyagok gyűjtésében. Nem tolmácsok segítségével kell mondatokat fordíttatni, hanem össze kell írni a nép meséit s azokból írni szótárt és nyelvtant. Dr. Pope, egy német tanultságú hittérítő az említett 45 milliónyi turáni népség legkisebb törzsével 12 évig érintkezett, s ennyi idő alatt nem tudott még egy nyúlfarknyi mesét vagy elbeszélést is szerezni. Persze e népek jobban félnek és irtóznak a hittérítőktől, mint saját ördögeiktől.” Ellenlábasait kürtszájú, de kutatni nem akaró tollhősöknek nevezte. Nem csoda, hogy kiközösítették. A középszerűségbe oltott irigység, a kisebbségi érzés, a karrierizmus és opportunizmus olyan emberi gyarlóságok, melyektől bizony a tudósok sem mentesek. 
 
Befejezésül egy idézet Bálint Gábortól: „Az, aki tudományával, még ha nyelvészet is az, valamely nemzetnek nem emelésére, hanem önbizalmának csökkentésére törekszik, nem kenyeret érdemel azon nemzet részéről, hanem egyebet.” Bálint Gábor ezzel is fején találta a szöget.
 
 
 
Tartalom

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre