Celestin Freinet (1896-1966) francia pedagógus. Freinet egész életében azon fáradozott, hogy egy természetes eszközöket felhasználó, természetközeli nevelési gyakorlatot alakítson ki, amelyben megvalósulnak pedagógiájának legfontosabb célkitűzései: a gyermeki szükségletek és a gyermeki jogok figyelembevétele, a gyermek személyiségének, individuális egyediségének és identitásának figyelembevétele, a munka nevelőhatásának kihasználása, a siker nevelőhatásának felhasználása, a szabad gyermeki önkifejezés megvalósítása, a nevelő jellegű együttműködés és a kölcsönös felelősség megvalósítása, a kritikai készség fejlesztése. Pedagógiai koncepciójának legjellemzőbb sajátosságai: az életközeliségben, a játékos munkában, és a természetes módszerben összegezhetők. Freinet nagyon fontosnak tartotta a gyermek természetes körülmények között történő tapasztalatszerzését, aktív kapcsolatát az őt körülvevő világgal, és tapasztalati úton szerzett ismereteinek gyakorlati kipróbálását. A játékos munka fogalma a gyermek alkotóképességét hangsúlyozza. Nem játékszerszámot, hanem igazi eszközt ad a gyermekek kezébe, nem azt játsszák, hogy nyomtatnak, szőnek, kalapálnak, hanem valóban azt is teszik. A munka segít a mindennapik problémáinak átélésében és megoldásában. A természetes módszer a felfedezőkedvre, a munka örömének átélésére épít. Segít abban, hogy a gyermek eljusson saját képességeinek teljes kibontakoztatásáig. Mindez egy sajátos felfedező tanulás, a “tapogatózva keresés” alkalmazását jelenti, malynek végeredménye nem a verbális ismeret, hanem a tapasztalat, ami az igazi tudáshoz vezet. A sokszínű tevékenységhez számos sajátos szervezeti forma, munkaeszköz és úgynevezett Freinet-technika tartozik: osztálygyűlés, beszélgetőkör, levelesláda, faliújság, osztálykassza, szabad szöveg, festés-mintázás, zene- és dalszerzés, iskolanyomda, újság, levelezés az egyes iskolák és osztályok között, munkasarok, műhely, stb.