A levegő környezet-egészségtana

A környezet az élőlényeket körülvevő azon tényezők összessége, melyek az élőlényre közvetlenül hatnak. Az egészséggel kapcsolatban környezeten azokat a természeti, technikai (mesterséges) és társadalmi tényezőket értjük, melyek befolyásolják egészségünket, de egy ember nem tudja megváltoztatni őket (pl.: levegő-, talaj-, vízszennyezés).  A következő modulokban ezeket vizsgáljuk meg részletesebben!
Társadalmi összefogással, együttes tevékenységgel az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők, vagy legalábbis csökkenhetők. A legnépszerűbb napjainkban talán, a globális felmelegedés – éghajlatváltozás témaköre, gyakran látunk - hallunk a médiában a környezeti probléma népszerűsítésére irányuló levegő védelemi kampányokat.
A légtisztaság közös ügyünk. Egészségünk megőrzése, életminőségünk javítása elemi érdekeink, az ökológiai fenntarthatóság az emberiség jövőjének záloga. Az egészségtudatosság, a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés lényegének megértése, elmélyítése egyéni, társadalmi és globális jelentőségű folyamat. Az Európai Unió által támasztott szigorú környezetvédelmi követelmények rákényszerítették a légszennyezéssel járó tevékenységek üzemeltetőit, a kibocsátások jelentős csökkentésére.

A levegő tisztaság - védelem

Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. Az ózonkárosító anyagok kibocsátásával védtelenné tesszük földünket a kozmikus sugárzással szemben, az üvegházhatású gázok nagymértékű emissziója pedig felgyorsítja a klímaváltozást, amelynek környezeti hatásai beláthatatlanok…

A levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések határozzák meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát.

A Földet körülvevő vékony légkör legalsó része az emberiség számára legfontosabb tartománya. A földhöz közeli kb. 10 km-es részében (troposzféra) játszódik le az időjárási jelenségek nagy része, és oxigén mennyisége a legnagyobb a többi réteghez képest. A felette lévő réteg kb. 35 km magasságig a (sztratoszféra) az élővilág számára legfontosabb anyagot az ózont nagy mennyiségben tartalmazza. Ez a gáz szűri ki az élőlényekre káros, Napból érkező ultraibolya sugárzást.
A levegő hőmérséklete is hatással van az emberek egészségére. A kellemes (optimális) hőmérséklettől eltérő hőmérséklet közvetlen hatással van az ember közérzetére:
A hideg levegő több oxigént tartalmaz, ezért az agy működését is serkenti a gyakori szellőztetés.
A meleg levegő enyhe esetben kimerültség, míg a jelenség legsúlyosabb változatakor eszmélet-vesztés, hőguta léphet fel (40 °C felett).
A levegő pára-tartalma szintén nagy hatással lehet a szervezetre. Ha nagyon száraz a levegő, talán már Te is érezted, hogy mintha kiszáradna a torkod, ég a szemed. Ilyen helyen, a levegőben lévő kórokozók elleni védelem csökken.
A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan, a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is.
A téli időszakban gyakori a nátha-, illetve a hurutos megbetegedések. Kialakulásukban a lakáson belüli levegő minősége épp úgy fontos szerepet játszik, mint a közösségekben terjedő baktériumok és vírusok.
A beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezők között, a biológiai szennyező anyagokat (gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka, illetve háziállat eredetű allergének), mint súlyos tünetek kiváltó okait említi, melyek köhögést, mellkasi- és izomfájdalmakat okozhatnak, de kiválthatnak allergiás reakciót, asztmát is.
A légkörön át a felszínre érkező sugárzások egy része visszaverődik vagy elnyelődik a levegő részecskéin. Így a sugárzásnak kevesebb, mint a fele ér el a Földre.  A napsugarak kétféle ultraviola sugarat tartalmaznak, amelyek elérik a bőrt: UVA- és UVB sugarakat. Az UVB sugárzás a bőr (az epidermisz) felső rétegeit égeti, ami leégést okoz.  A bőr az UVA sugárzástól lesz napbarnított. Az UVA sugarak behatolnak az epidermisz mélyebb rétegeibe, ahol melanocitáknak nevezett sejteket idéznek elő, melyek melanint termelnek.
A melanin barna pigment, amely a barnulást okozza. A melanin funkciója: védekezés a bőr leégése ellen. A sötétebb bőrű emberek sokkal alaposabban barnulnak le, mint a világosabb bőrű emberek, ugyanis az ő melanocitái több melanint termelnek. De csak azért, mert valaki nem ég le nem jelenti azt, hogy védett lenne a bőrrák és más problémák ellen.

A túlzott napozás káros!
De ha a bőr nem kap elég UV-sugárzást –  mert szennyezett a levegő,  nem megfelelők az életkörülmények, vagy az éghajlati adottságok kedvezőtlenek – az angolkór, néven ismert gyermekkori D-vitamin hiány alakulhat ki.
 
A barnulás előnyei
Napozással lassítható a csontritkulás kialakulása, mivel a napfény segít a D-vitamin képzésben. Kutatások szerint a D-vitamin hiányának következtében kialakulhat mell- és prosztatarák is, ezért akinél a rizikófaktor magas, azoknak érdemes napozniuk, de persze normális keretek között. A napozás továbbá több bőrbetegségre – például ekcéma, pikkelysömör - is jótékony hatással van, a meleg pedig enyhíti az ízületi problémákat.

A barnulás hátrányai
Az UVA sugarak barníthatnak, azonban komoly károsodásokat is okozhatnak. Ez azért van így, mert az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe hatolnak, mint az UVB sugarak. Az UVA sugarak a bőr védelmező epidermiszén keresztül eljuthatnak végig a dermiszig, ahol véredények és idegek vannak. Az UVA sugarak emiatt károsodást okozhatnak egy személy immunrendszerében, így nehezebb leküzdeni a betegségeket és olyan betegségekhez vezethet, mint a melanóma, mely a bőrrák legsúlyosabb típusa.
A melanóma halálos lehet. Ha nem ismerik fel és nem kezelik idejében, gyorsan átterjedhet a bőrről a test más szerveire is.
A tartós napsugárzás és az UV sugárzás hatásai:
• ráncokat
• barna öregségi foltokat
• piros foltokat
• öregedő bőrt okozhat

Napvédők
Az egyetlen logikus megoldás az lehet, ha nem tartózkodunk sokat a napon.  A naptejek és napvédők, melyek védenek a nap káros sugarai ellen, az egyik legjobb védekezési módok a nap károsítása ellen, mivel ezek anélkül védenek, hogy közben megzavarnák kényelmedet és tevékenységedet. A naptejeken lévő faktorszám azok védelmi szintjét mutatja. Egy magasabb faktorszámú naptej jobban véd a nap káros UV sugarai ellen. Kulcsfontosságú, hogy ésszerűen élvezd a napsütést, találd meg az egyensúlyt a nap elleni védelem és azok a nagyszerű nyári elfoglaltságok között, mint a strandröplabdázás és az úszás.

A szoláriumozás által nemcsak a kedvünk lesz jobb, hanem a bőrünknek is egészségesebb színe lesz. De aranyszabály, hogy csak ésszel, kellő mértékkel szoláriumozzunk. Sőt, ma már azt is tudjuk, hogy a túlzásba vitt szolárium bőrrákot okoz. Fontos tudni, hogy a mesterséges ’napfény’ körülbelül 20-szor erősebb, mint a természetes. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyetlen sugárforrás sem veszélytelen. A „B” sugarak nagy energiatartalmúak, mégsem hatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Viszont az „A” sugarak miatt égünk le, ezek gyorsítják az öregedés folyamatait, valamint okozzák a bőr kiszáradását. Tehát olyan gépet válassz, ami UV-B sugárzású. A másik jó pont, hogy a sugarak serkentik a hormon- és immunrendszerüket, valamint a szervezet D3 vitamin termelését is. Utóbbiról köztudott, hogy segíti a kalcium csontjainkba való beépülését.

A levegőszennyezés jellemzői
A levegő természetes és mesterséges úton is szennyeződhet, bár ezt a fogalmat általában a káros emberi tevékenység következményeként szoktuk említeni. A jelentős szennyezésre az első ipari forradalom óta figyelt fel a társadalom. A kőszénfelhasználás, az ércek kohósításának növekedése együtt járt a környezet terhelésével.
Súlyos szennyeződéseknek, füstkör-katasztrófáknak, emberek százainak megbetegedése vezetett ahhoz, hogy az emberiség felismerte: a légkör szennyezettségének mérséklése az egész emberi faj fennmaradását befolyásolhatja.

A levegőszennyezés
Levegőszennyezés és az egészségi állapot
Az energia- és hőtermelés, a közlekedés, az ipari termelés során levegőbe juttatott nagymennyiségű káros gázok közé soroljuk a nitrogénoxidokat, a kénoxidot és a szénmonoxidot.
A nitrogénoxidok csökkentik a légutak öntisztulását, így a bekerült kórokozók, és szilárd anyagok (pl. por) eltávolítása akadályozott lesz. A tüdőbe kerülve gyulladás, vizenyő alakulhat ki.
Nagy hatással van a földi élet fajgazdagságára is, a legújabb ökológiai kutatások szerint, a szárazföldi és vízi élőlényeknél növekedéskorlátozó tápanyag lehet.
A kénoxidok legnagyobb része az erőművekből, az égetés során kerülnek a levegőbe. A levegőbe kerülve több kémiai átalakuláson megy át, nagy része lebegő kénsavcseppekké alakul és több ezer kilométert is megtehet a levegőben. A levegő víztartalmával együtt, savas eső formájában hullik ki.
A kénoxid az emberek számára ingerlő, mérgező gáz, jellegzetes szúrósszagú anyag. Nagyobb töménységben köhögést válthat ki, sőt tüdőkárosodást és fulladásos halált is okozhat. A nitrogénoxidokhoz hasonlóan csökkenti a légutak öntisztulását, így krónikus légúti megbetegedéseket is okozhat (pl. hörghurut stb).
 
A szénmonoxid a széntartalmú tüzelő anyagok égetésekor kerül a levegőbe. Színtelen, szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű, erősen mérgező gáz. Kibocsátása főként a belső égésű motorokból, a kohászat, az energiaipar, a fűtés és a szilárd hulladék égetéséből ered. A szénmonoxid fontos beltéri szennyező is, keletkezhet fűtő-tüzelő berendezések és dohányzás során is. A világ éves szénmonoxid termelése 100 millió tonna, melynek 60%-ka emberi tevékenységgel kerül a levegőbe. A szénmonoxid a tüdőn át akadálytalanul szívódik fel. Kötődik a vér egyes részeihez, és az izomsejtekhez. A vérbe került szénmonoxid versenyben van az oxigénnel. Ha az oxigén helyett a vörösvérsejthez kapcsolódik, akár fulladást is okozhat.
Legfontosabbak az agyra, a szívre és a keringésre gyakorolt káros hatások. A terhes anyát ért káros szénmonoxid-hatás (pl.: dohányzás), a magzat testi és szellemi fejlődését is befolyásolja.
Hazánk légszennyezettsége közepesen rossznak mondható. A levegő-egészségüggyel az 1880-as évektől foglalkoztak, Fodor József végezte a levegő egyes gázainak valamint por és baktériumtartalmának vizsgálatát. Ekkor a széntüzelés és a kohászat miatt két fő szennyező forrás a korom és a kéndioxid tartalom volt magas. A közlekedés fejlődésével nőtt a közlekedési eredetű nitrogénoxid és szénmonoxid kibocsátás és megjelent Budapesten a szmog (füst-köd) jelensége is. 
 
A lakosság fele él „szennyezett” vagy „mérsékelten szennyezett” területen.   A bakonyi iparvárosoktól Budapesten át a borsodi iparközpontig egy szennyezési zóna szeli át az országot. Különösen szennyezett levegőjű tájak: Budapest, Borsod, Komárom, Veszprém, Fejér és Baranya megyék.

A levegő összetétele, és az egészségre káros komponensek

A levegőben lévő káros anyagok nem mind gáz halmazállapotúak. Vannak a levegőben szilárd szennyező anyagok is. A levegő szennyező szilárd anyagokat összefoglalóan poroknak nevezzük.
A szervezetbe a légutakon, az emésztőszerveken és a bőrön keresztül juthatnak be. Allergiát, gyulladást tüdőkárosodást vagy mérgezést is okozhatnak.
             
A levegő közvetítésével számos kórokozó juthat a szervezetbe. Cseppfertőzéssel vagy a porszemcséken való kiülepedéssel, ott terjednek, ahol sokan vannak (tömegközlekedési eszközön, iskolában, munkahelyen). Elég csak levegőt venni, vagy olyan tárgyat megfogni, amire ráhullottak a kórokozók. Rövid lappangási idő után, egy-két héten belül, már újabb ember panaszkodik a fertőző betegség tüneteire, járványra. Gyakori kézmosással, gyakori szellőztetéssel vagy védőoltásokkal védekezhetünk ellenük.
A kórokozók sokfélék lehetnek, közös tulajdonságuk, hogy méretük a milliméter ezred – milliomod része. Ilyen gyorsan terjedő betegség a vírusok által terjesztett influenza.

A baktériumok a vírusoknál ezerszer nagyobbak, de vannak köztük az emberekkel együtt élő ártalmatlan baktériumok is. Vannak betegséget terjesztő formái is. A bőrön kialakuló betegségeket gyakran a levegőben
 lévő gombák okozzák.